2024. április 25., csütörtök

Az űrturista a Holdig repülhet

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a SpaceX céget bízta meg az első üzleti jellegű, Holdra szálló modul kifejlesztésével. Azt még nem tudni, mikor készül el a fontos eszköz, de azt már korábban bejelentették, hogy az Egyesült Államok legkésőbb 2024-ben ismét embereket küld a Holdra.

A türelmetlenebbek talán előbb is nekivághatnak az útnak. Igaz, csak magánszervezésben, és legjobb esetben is csak megközelíthetik vágyott céljukat. A SpaceX ugyanis arra készül, hogy turistákat repít a világűrbe, az utazás pedig egészen a Holdig tart, ám onnan, leszállás nélkül máris fordul vissza a jármű, és irány a Föld.

A turizmus legfiatalabb és legkülönlegesebb ágazatában már néhány másik cég is próbálgatja a szárnyait. Közéjük tartozik a szintén amerikai Virgin Galactic, amely kizárólag magánszemélyeket utaztatna a magasba. A SpaceX-el ellentétben azonban más jellegű utakat tervez, illetve kínál.

A Virgin űrhajója csak rövid időre hagyja majd el a Föld légkörét, vagyis a Holdnak még a közelébe sem megy. Mindazonáltal nagy az érdeklődés a cég által kínált program iránt.

Az űrturizmus szervezésének versenyében jelenleg a Virgin Galactic áll az első helyen. A céget ugyan 2004-ben alapították, ám azóta még nem sikerült turistákat eljuttatnia a világűrbe. Pedig az első utazást 2009-re ígérte. A terv azonban meghiúsult, és azóta sem sikerült megvalósítani; elsősorban azért nem, mert két kísérleti űrhajó is lezuhant.

A katasztrófák ellenére a fejlesztések folytatódtak, és végül elkészült a VSS Unity jármű, amely többször is megjárta a világűrt, fedélzetén két pilótával. A Virgin Galactic legújabb, illetve legkorszerűbb járműve, a VSS Imagine azonban utasokat is szállít majd.

A cégnél már lehet jelentkezni az útra. Feltéve, ha van elég pénze az utasnak, merthogy egy-egy ülőhely ára várhatóan 250 ezer dollár lesz. Akinek nem sietős, jobb ha kivár, hiszen később – a cég ígérete szerint – 20 ezer dollárra csökken a viteldíj, amit már sokkal többen ki tudnak majd fizetni.

A jelenlegi borsos ár ellenére az utazások előjegyzése nagyszerűen halad, mivel eddig már ezernél is többen jelentkeztek az űrkirándulásra. És még mennyien lesznek ezután, hiszen az első utazás csak jövőre várható.

Akármennyien is lesznek, azzal aligha dicsekedhet el bárki is az indulók közül, hogy turistaként elsőként látogatta meg a világűrt. Azt persze már elhíresztelheti magáról, hogy azok közé a kiváltságosok közé tartozik, akik az elsők között jutottak föl, és tapasztalták meg a súlytalanságot.

Az első turisták még az ezredforduló utáni években érkeztek meg a világűrbe; 2009-ig ez hét embernek sikerült. Elsőként Dennis Tito amerikai üzletember vállalkozott az egyhetes „túrára”, illetve a vendégségre a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson. A különleges kiruccanásért csaknem húszmillió dollárt fizetett. Az őt követő többi utas is hasonló összeget csengetett ki, egy kivételével, aki nem más mint Charles Simonyi. A magyar származású amerikai üzletembernek azért kellett mélyebben a zsebébe nyúlnia, mert két űrkiránduláson is részt vett.

Mindegyik utazást az Orosz Űrügynökség közreműködésével bonyolították le, Szojuz űrhajók fedélzetén. A program azonban 2010-ben leállt. Tekintettel arra, hogy utána sehol nem szerveztek ilyen programokat, még azok sem juthattak föl a világűrbe, akik hajlandóak lettek volna megfizetni a kirándulás igencsak borsos árát.

Amerikai magánvállalkozások azonban jó lehetőséget látnak az űrturisták kiszolgálásában, és néhányan már bele is vágtak az üzletbe. A SpaceX és a Virgin Galactic mellett a Blue Origin is minél nagyobb részesedést igyekszik megszerezni az új ágazatban. Ha pedig sikerül a szolgáltatást kevésbé csillagászati áron nyújtaniuk, egészen biztos, hogy a következő években sokan befizetnek majd egy-egy űrutazásra.