2021. október 27., szerda

Bölcsen fölépíteni az új életet

A távoktatás tapasztalatairól Vicsek Annamáriával beszélgettünk

Az elmúlt évben a járványhelyzet alakulásának függvényében valósult meg az oktatás a tartomány területén. Első ízben országszerte 2020 márciusában álltunk át a távoktatásra, és csak a tanév végére térhettünk vissza az iskolapadokba. Az új tanév tavaly szeptemberben „hibrid” módon kezdődött – a szülők döntöttek, hogy gyermekük távoktatásban vagy tantermi oktatásban vegyen-e részt. Majd a járványügyi helyzet újbóli romlásával november végétől ismét áttértünk a részleges távoktatásra, amely során a felsősök és a középiskolások otthonról követték az órákat. Az idei tanév második félévétől tanteremben és távoktatásban, azaz iskolában és online is követhették a tananyagot a diákok, majd április 19-étől visszaállt a tanév elején bevezetett rendszer, és ismét a szülők választhatnak.

Ismét a szülők választhatnak

Az oktatás-nevelés melyik formáját választották, részesítették előnyben a szülők? – érdeklődtünk Vicsek Annamária oktatásügyi államtitkártól, aki a távoktatásról cserélt véleményt a pedagógusokkal az áprilisi TANOM Fejlesztő Program keretében. Az értekezlet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében a székvárosi Apáczai Diákotthon fiúkollégiumában valósult meg.

– Függetlenül az iskola típusától és a korosztálytól azt tapasztaljuk, hogy zömmel a tantermi oktatást választják a családok – csak kivételes esetekben döntenek a távoktatás mellett. Ez nem véletlen, hiszen az elmúlt egy évben bőven volt alkalmunk egyaránt megtapasztalni a távoktatást és a tantermi oktatást, és a diákok, a tanárok, de a szülők is túlnyomórészt a tantermi oktatást részesítik előnyben. Az oktatás terén végzett korábbi kutatások már jóval korábban rámutattak a tanár-diák kapcsolat fontosságára az oktatás eredményességében. A távoktatás során pedig meg is tapasztalhattuk, mennyire sérül, és csak korlátozott mértékben valósulhat meg a tanárok és a diákok, de a diákok közötti kapcsolat is, ami különösen fontos eleme az iskoláskornak. Mindezek sajnos számottevően csorbultak a távoktatás során.

Előnnyé válhat a nagyobb önállóság, a több egyéni munka

Mit tudnak hasznosítani a diákok az eddigi távoktatásból a tantermi oktatásban, miután visszaültek/visszaülnek az iskolapadokba?

– Az elmúlt egy évre visszatekintve rengeteg következtetést vonhatunk le a tapasztaltakból, és sok új módszert, technikát, tanulási módot, információ-szerzési útvonalat, eszközök használatát sajátíthatták el a gyerekek, ami a jövőben csak előnyükre válhat. Az oktatás digitalizálása egyébként is már elkezdett folyamat volt, de a távoktatás rákényszerítette az oktatási rendszert annak felgyorsítására, hiszen tavaly egyik napról a másikra kellett átállnunk a távoktatásra, amikor még sem a diákok, sem a szülők, sem a tanárok nem voltak felkészülve rá, de az egész oktatási rendszerünk sem. Rákényszerültünk mindnyájan a gyors tanulásra, fejlődésre, alkalmazkodásra, és meggyőződésem, hogy amit akkor megtanultunk, az csak a javunkra válhat.

A tanítók, tanárok az élő iskolaórákon milyen módon merítenek majd a távoktatás tapasztalataiból?

– A távoktatás nagyobb önállóságra, több egyéni munkára késztette a gyerekeket. A tanulókkal, szülőkkel való, újonnan kialakított kommunikációs csatornák – akár Viberen, akár Messengeren vagy a TEAMS vagy a Google Classroom felületén – olyan eszközt adtak a kezünkbe, amit a gyors és gördülékeny kommunikáció érdekében a jövőben is felhasználhatunk. Amit régen az üzenőfüzetbe írt a tanár, most a csoportüzenetben mindenki számára látható. Vagy ha megosztja a tanár a felületen az órán feldolgozott tananyaghoz a jegyzetet, feladatot, egyéb kiegészítőt, akkor azt az a tanuló is láthatja, aki például betegség miatt aznap nem tud jelen lenni az iskolában. Az a tanár, aki a távoktatás során megszokta a távoktatás adta lehetőségeket, a tantermi oktatásban is kreatívan alkalmazhatja.

A távoktatás hiányosságait, a diákoknak a tananyagban való lemaradását milyen módon kell pótolniuk az eddig sokat fáradozó pedagógusoknak a tanév végéig?

– Reményeim szerint nem nagy a lemaradás, hiszen nem történt meg az iskolák teljes bezárása, csak a tananyag feldolgozásának és a kommunikációnak a módja változott meg. A tanárok több ízben kaptak útmutatást arra vonatkozóan, hogy a diákok osztályzásánál, értékelésénél mire kell figyelniük, így ha az utasításokat sikerült követni, akkor a tanév végéig csak kivételes esetekben lehet szükség pótlásokra. Természetesen a távoktatás alatti tanítás esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy egyes tananyagrészeket kevésbé értettek meg a diákok, és ilyen esetekben pótórák is szervezhetők. A tanárok szabad kezet kaptak a tananyag esetenkénti módosításában, csökkentésében, tehát nem kell görcsösen erőltetni a mennyiséget, inkább a jobb megértésre kell törekedni. A nyolcadikosok esetében a záróvizsgának a témakörei egy keretet adnak a kötelezően elsajátítandó tanegységekre vonatkozóan, azon túlmenően viszont a tanárok kreativitására és egyéni megítélésére van bízva a dolog.

Nevelés osztályfőnöki órán

Az illetékesek felmérik majd az oktatás hatékonyságát, eredményeit. A tanulók neveléséről azonban, ami minden korosztálynak fontos, kevés szó esett ebben a nehéz időszakban...

Butterer Kiss Márta képzőművészeti óráján az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolában, a járvány előtt (Diákfotó)
Butterer Kiss Márta képzőművészeti óráján az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolában, a járvány előtt (Diákfotó)

– A nyolcadikosok záróvizsgájának eredménye általában reális képet mutat az oktatás eredményességéről. A tavalyi záróvizsga eredményei alapján arra következtethetünk, hogy a 2020. évi, 2-3 hónapig tartott távoktatás nem rontott jelentősen a tanulók teljesítményén. Az idén júniusban látjuk majd, hogy az egy teljes évig tartott járványhelyzet, amely alatt részben tantermi, részben távoktatás valósult meg, milyen mértékű romlást eredményezett. A nevelés fontos eleme az oktatásnak, különösen ilyen nehéz időkben, krízishelyzetekben, mint amilyen a Covid–19 járvány is. Ebben fontos szerepet játszik a tanár és a rendszeres kapcsolattartás a tanulókkal. Ezért volt nagyon fontos, hogy a távoktatás alatt is, amennyire csak lehetett, élő kapcsolásban, akár konferencia-beszélgetésben, akár egyszerű csoporthívásban, de élőben tartsák a tanárok a lehető legtöbb órát. Az osztályfőnöki óráknak ebben az időszakban óriási szerepük volt, bízom benne, hogy sok pedagógus ki tudta ezt a lehetőséget használni.

Milyen segítséget kaptak a tanárok a minisztériumtól ehhez a rendkívüli munkához?

Gál Dóra hetedik osztályos tanuló Vitrázsimitáció c. munkája (Diákfotó)
Gál Dóra hetedik osztályos tanuló Vitrázsimitáció c. munkája (Diákfotó)

– A minisztérium az iskolaigazgatóságokon keresztül rendszeresen küldött értesítéseket, útmutatókat, segédanyagokat, kézikönyveket az iskoláknak. Ebben a folyamatban sikerült kialakítanunk egy új, kiváló gyakorlatot is, a Tartományi Oktatási Titkárság jóvoltából ugyanis megkaptuk ezeknek a dokumentumoknak a fordítását, így a minisztérium történetében először jelentek meg az átiratok és dokumentumok kisebbségi nyelveken, így magyarul is. Külön figyelmet fordítottunk a fejlődési rendellenességgel vagy fogyatékkal élő tanulók oktatására ebben az időszakban. A minisztériumnak egy külön projektuma foglalkozik ezzel a területtel, és megpróbáljuk levonni a tanulságokat, és azokat a többi tanár rendelkezésére bocsátani. Egy másik projektum keretében pedig 30 olyan iskola, amelyekbe számottevő hátrányos helyzetű tanuló jár, akik nem tudták a távoktatást követni, a Digitális Szakadék Csökkentése c. projektumon belül ún. digitális könyvtárakat fog kialakítani. Ez azt jelenti, hogy két laptopot és 63 táblagépet kapnak, illetve a tanáraik továbbképzésben is részesülnek, hogy egy hasonló helyzetben azok a gyerekek a könyvtárból kölcsönözhető táblagépeken követhessék az oktatást. Nagy öröm számomra, hogy a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola is bekerült a közé a 30 iskola közé, amely ilyen módon juthat támogatáshoz.

A tantermi oktatásnak nincs igazi helyettesítése – fogalmaztak az illetékesek. A pedagógusok igen jó helytállása mellett is az oktatói-nevelői munka áthelyezése a virtuális térbe a diákok szociális érintkezésének hiányához vezet, és a szülőknek is külön kihívás. Véleménye szerint okozott-e netfüggőséget, mobilfüggőséget a távoktatás a különböző korosztályú tanulóknál?

– A koronavírus okozta járvány minden téren felborította az életünket, új szokásokat, új szabályokat kell kialakítanunk, egy merőben új életet kell mostantól minden téren élnünk. A távoktatás és a távmunka, illetve az otthonról történő tanulás és munkavégzés ennek az új rendszernek a szerves része. Fontos jól alkalmazkodni, bölcsen felépíteni ezt az új életet. Nagy hangsúlyt kell fektetni egészségünk megóvására, s ez alatt nemcsak a járványügyi előírások betartását értem, hanem a megváltozott tanulási és munkakörülmények melletti egészséges életmód kialakítását, amelynek fontos része például a rendszeres testmozgás és a szabadban tartózkodás. A naponta órákon át tartó ülés és a számítógép, telefon fölötti görnyedés biztosan hozhat káros következményeket, mint az elhízás, gerincferdülés, aminek a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnünk. Ami a függőséget illeti, meg kell pontosan vizsgálni, hogy mi okozza. Nem maga az internet vagy a telefon használata vezet függőséghez, hanem azok a programok, applikációk, amelyeknek a követése, használata jó érzést, boldogságot vált ki – ehhez alakulhat ki függőség. Ezért veszélyes, ha a közösségi médiumokon kapott lájkok lecserélik a valódi baráti, társas kapcsolatokat. És ezért is fontos, hogy a gyermekeink az iskolákban, a tantermi oktatásban vehessenek részt, hiszen a tanítás-tanulás mellett a szünetekben együtt töltött idő, barátkozás is fontos eleme az oktatási folyamatban a személyiségfejlődésnek.