Tizenhét vajdasági biotermelő eszközbeszerzését támogatta eddig az idén a tartományi mezőgazdasági titkárság. A támogatásból beszerzett kapcsolható eszközök és gépek összértéke meghaladja a 15 millió dinárt. Ehhez a titkárság 9 millió dinárral járult hozzá, ami a befektetések 60 százalékát fedi – ismertette a kiírás sikereit tegnap Čedomir Božić mezőgazdasági titkár.
A szerződések aláírásakor Božić emlékeztetett arra is, hogy a nemrég megtartott konferencián a fiatal gazdákkal már beszélgettek az organikus termesztésben rejlő lehetőségekről. Ezt követően egy munkacsoportot alakítottak, amelynek a feladata a biotermelés fejlesztésére vonatkozó tervezet kidolgozása lesz – mondta a titkár, aki egyúttal arra is felszólította a vajdasági organikus termelőket, hogy aktívan vegyenek részt a tartományi szintű stratégia kidolgozásában.
FEJLESZTÉSEKKEL PÓTOLNI A HIÁNYZÓ MUNKAERŐT
A titkárság kiírásán sikerrel pályázott a kiszácsi Vladimir Vozar is, aki az újvidéki piacok egyik legelismertebb organikus termelőjének számít.
– A biotermeléssel még a kilencvenes évek elején kezdett el foglalkozni édesapám. Feleségemmel és gyermekeimmel 2005-ben döntöttünk úgy, hogy hivatalosan is bejegyeztetjük a családi vállalkozást. Azóta nagy léptekben fejlesztjük a gazdaságot. Az idén egy germinátorba fektettünk: a 700 ezer dinár értékű gépezet árából 420 ezret a támogatásból tudunk fedezni. Főként azért van szükségünk a fejlesztésekre, mert nagyon nehéz képzett és megfelelő munkaerőt találni. Az organikus kertészetekben sokkal több emberi kézre van szükség, mint azokban a gazdaságokban, amelyek nagykereskedelmi célból termesztenek. A mi gazdaságunk legalább 12-15 munkást alkalmazna állandó jelleggel, most azonban 10 emberre maradtunk. Szívem vágya, hogy a fiatalok is elkezdjenek érdeklődni a biotermelés iránt, és megtalálják benne azt a szépséget, aminek mi is a rabjává váltunk az évek során.
Vozar szerint mind nagyobb az érdeklődés az organikus termékek iránt: családjával leginkább a piacokon értékesítenek, de számos fővárosi üzletbe is szállítanak a termékeikből. Jelenleg 13 hektáron gazdálkodnak, és háromszor többet tudnának termelni, mind amennyit értékesítenek – mondta a kiszácsi gazda.
A HAZAI PIAC KICSI, A KÜLFÖLDI MEG TÚL NAGY
A munkaerőhiány problémáját több biotermelő is hangsúlyozta: ezzel küzd a sulyomi (šuljami) Ignjat Jurišić is, aki egy permetezőgép beszerzésére pályázott a mezőgazdasági titkárságnál. A gépet a nemrég telepített gyümölcsösben tervezik használni, a Szávaszentdemeter (Mitrovica) községhez tartozó faluban ugyanis még nehezebb munkásokat találni. A feltételek azonban ideálisak az organikus termeléshez, így Jurišićék is jelentősen többet termelnek, mint amennyit a hazai piacon értékesíteni tudnak. A gazda szerint „a hazai piac túl kicsi, a külföldi pedig nagy falat a vajdasági kistermelők számára”.
A biotermelőknek nyitniuk kell a külföldi nagy üzletláncok irányába, amelyeknek a polcain a vajdasági termékek is megállják a helyüket – emelte ki az eseményen Ótott Róbert mezőgazdasági titkárhelyettes. Hangsúlyozta, hogy a Szerbiában kiadott tanúsítványokat az uniós piacon is elismerik.
– Az organikus termesztésre vonatkozó tanúsítványok megszerzését a mezőgazdasági titkárság is támogatja. Biotermelőink az idén még egy pályázati kiírásra számíthatnak, amely által a rájuk vonatkozó tanúsítványok megszerzésének a költségeit igyekszünk fedezni. Az organikus termesztést igazoló dokumentum megszerzése kétéves folyamat: az eljárás során felmerülő földelemzések, vizsgálatok és egyéb eljárások költségeinek megtérítésére lehet majd pályázni a szeptemberi kiírásunkon.
Ótott hozzátette, hogy az elmúlt 4-5 évben folyamatosan bővül az a keretösszeg, amellyel a titkárság az organikus termelőket segíti. Állandó jelleggel növekszik ugyanis a biotermelők száma is Vajdaságban: azoknak, akik kis területen gazdálkodnak konyhakerti növényekkel, érdemes az organikus termesztésben gondolkodniuk, mert ennek van jövője – ajánlotta a gazdáknak Ótott.
