2024. március 29., péntek

Havi juttatás a nincsteleneknek

Ljubisav Orbović: „Veszélyes” lenne nyugdíjnak nevezni

A „szavatolt” nyugdíj bevezetését javasolja Milan Krkobabić vidékfejlesztési miniszter. Mint a Tanjugnak nyilatkozta, ez minimális, körülbelül 12 000 dináros ,,garantált nyugdíj” lenne, egyfajta szociális juttatás azon idős emberek számára, akiknek semmilyen nyugdíjra nincs meg a feltételük, sem vagyonnal, sem jövedelemmel nem rendelkeznek, és szociális segélyben sem részesülnek.

Egyes statisztikai adatok szerint csaknem 200 000 ilyen ember él az országban, pontos számukat csak ezután állapítják meg. ,,Így segítenénk nekik valahogy a túlélésben, az állam és a társadalom így mutatná ki szolidaritását és felelős viszonyulását.” Krkobabić elmondta: a Vidékfejlesztési Minisztérium a szavatolt nyugdíj törvénybe iktatását fogja javasolni a kormánynak és a parlamentnek, ezt megelőzően azonban ki kell dolgozni a szociális kártyákat, mert csak ezek alapján tudják megállapítani az egyes személyek jogosultságát. A nincstelenek megsegítésére nemrégiben Horvátország is hasonló lépést tett, ott is nagyjából 100 eurónak megfelelő összeget juttatnak a rászorulóknak. A gazdagabb európai országokban az ilyen segély ,,civilizációs trend”, és azok sokkal többet is tudnak erre fordítani.

Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke helyesli az elképzelést, a nincstelenekről való gondoskodást, de szerinte ,,veszélyes” lenne nyugdíjnak nevezni a havi rendszerességgel kiutalt juttatást, mert akkor a nyugdíj fogalma úgymond kiegyenlítődne a szociális segély fogalmával, holott nyilvánvaló, hogy a nyugdíjért az emberek megdolgoztak. ,,Különbséget kell tenni a munkával kiérdemelt nyugdíj és a szociális juttatás között.”

A ,,garantált nyugdíj” ötlete kapcsán a falufejlesztéssel megbízott minisztérium vezetője arra is kitért, hogy hamarosan módosítani kell a svájci modell szerinti nyugdíjnövelést. Az összehangolás e képlet szerint, mint ismeretes, 50 százalékban az infláció mértéke, 50 százalékban pedig a bérek növekedése alapján történik. Mindenki igazságosnak és elfogadhatónak tartotta a modell bevezetését, de máris látszik, hogy ilyen formában tarthatatlan, mert a nyugdíjak az idő múlásával egyre nagyobb lemaradásban lesznek (az idén 5,9 százalékkal növekedtek, miközben a közszektor bérei 10,6 százalékkal emelkedtek). Krkobabić megjegyezte, Aleksandar Vučić államfő hivatalosan is úgy nyilatkozott, hogy támogatja a korrekciót, vagyis a svájci képlet plusz-plusz kidolgozását, amivel megakadályoznák a nyugdíjak lépésvesztését. A Nemzetközi Valutaalap meghatározása szerint a nyugdíjakra fordított összeg nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát. ,,Egy erőteljesebb, 6 százalékos gazdasági növekedés esetén, amely lehetővé teszi a bérek növelését is, a nyugdíjakra szükséges összeg kisebb is lehet a GDP 10 százalékánál. Ilyenkor rendkívüli összehangolásra kerülne sor. Mindenekelőtt azonban azt kellene elérni, hogy az átlagnyugdíj ne csökkenjen az átlagbér 50 százaléka alá. Mert most alatta van, pontosabban a 46,5 százalékát teszi ki”.