2024. április 19., péntek

Alternatív selyemút épülhet

Az EU és India azt fontolgatja, hogy inkább eltávolodik a korábban Új selyemútnak nevezett, egy ideje viszont (hivatalosan) Övezet és útként (BRI) emlegetett globális kínai gazdasági-kereskedelmi kezdeményezéstől, amelybe Peking már harminc nemzetközi szervezetet és csaknem 138 országot vont be. Szerbia és több uniós társállam is közéjük tartozik.

A brüsszeli elképzelésről még nem tudni sokat, ám valószínűleg hamarosan kiderül, mire is lehet számítani. Az EU és India vezetése ugyanis május 8-án virtuális csúcstalálkozót tart, amelyen várhatóan ismertetik a nagyszabású tervet. Eddig annyi szivárgott ki róla, hogy a saját portájukon túl harmadik országokban is széles körű együttműködési programokat indítanának, amelyhez a kínaianál kedvezőbb feltételek mellett kínálnak fejlesztési hiteleket. A kiszemelt területek közé tartozik az energetikai, a közlekedési és a digitális ágazat, valamint a kutatás-fejlesztés. Prioritásként kezelnék a pénzügyi stabilitást és a jogállamisági normák betartását is.

Rengeteg részlet azonban még nem ismert, és tisztázatlan az is, hogy honnan lesz minderre pénz. Ennek ellenére sokan máris arra gyanakszanak, hogy a kezdeményezők a BRI-vel akarnak szembe, de legalábbis versenybe szállni, alternatív selyemutat kínálva másoknak. Az ötletgazdák azonban állítják: nem Peking-ellenes akcióra készülnek, ámbár azt nem tagadják, hogy jelezni akarják mind Európának, mind Ázsiának és Afrikának, hogy a BRI helyett választható egy másik megoldás is.

Az EU és India már tavaly nyáron megállapodott a kétoldalú együttműködés kibővítésében, illetve a két régió államai közötti kapcsolódási pontok felkutatásában. Nem kötötték ugyan a nyilvánosság orrára, de a kapcsolaterősítés szolgálhatja Kína befolyásszerzésének mérséklését is. Ebben ugyanis az EU és India is érdekelt. Az utóbbi az elmúlt hónapokban többször is határvitába keveredett Pekinggel, az Unió viszont nehezen viseli el, hogy magáncégeknek álcázott kínai vállalatok egyre több szektorban vetik meg a lábukat az ókontinensen. Az ügyeskedés ellenzői már nemcsak óvatosságra intenek, hanem nemzetbiztonsági kockázatot emlegetnek, sőt a legelszántabbak kínai gyarmatosítástól tartanak. Több ország azonban tárt karokkal fogadta a kínai tőkét, illetve befektetőket, miközben a politikai vezetés gyakran megfeledkezett tájékoztatni a választókat arról, hogy a látszólag könnyen megszerezhető idegen támogatásnak és hiteleknek nagyon súlyos ára is lehet. Jó néhány állam lakossága és kormánya már megtapasztalhatta ennek hátulütőit. A csalódottak közé tartozik Montenegró is, amely – a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek következtében – képtelen törleszteni hiteleit Kínának.

Peking 2013-ban jelentette be a – Hszi Csin-ping elnök nevéhez fűződő – programot, akkor még Egy övezet egy út (OBOR) néven, azzal a céllal, hogy az általa kijelölt földi és tengeri útvonalak (folyosók) mentén elterülő országokban hatalmas fejlesztéseket, beruházásokat valósítson meg, illetve további gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, energetikai és egyéb együttműködési formákat alakítson ki, szükség esetén saját hitelek folyósításával. Becslések szerint az utóbbi hét évben Peking világszerte 700 milliárd dollárt költött a különböző programokra.

Nem sokkal a BRI elindítása után az egyre bizalmatlanabb ellentábor azzal vádolta meg Kínát, hogy így akarja kiterjeszteni nemzetközi befolyását, illetve biztosítani magának a szuperhatalmi státust. A BRI-t ezért a kritikusok egy jól kifundált geostratégiai terv részének tartják, amely elsősorban Peking érdekeit tartja szem előtt, s nem a befogadó országokét.

A törekvést bizalmatlanul figyeli az Egyesült Államok, India, Ausztrália és még jó néhány másik ország, amelyek szerint egy Kína-központú hegemónia épülget világszerte. Az ellenzők ezt próbálják megakadályozni, saját erőből. Ám nemcsak az EU és India készít egy hasonló programot, hanem mások is. Így az USA is, amely stratégiai ellenfelének tartja Kínát. Joe Biden amerikai elnök már utalt is arra, hogy szövetséget akar létrehozni Kína növekvő gazdasági és politikai befolyásának ellensúlyozására.

A BRI-t korlátozó elképzelését állítólag már kifejtette legfontosabb szövetségeseinek, így Japánnak, az Egyesült Királyságnak és Ausztráliának is. India megpuhítása is folyamatban van. Biden állítólag arra készül, hogy a demokratikus országokkal összefogva egy hatalmas és átfogó infrastrukturális programot indít el – a kínaiakéhoz hasonlóan – államilag biztosított hiteltámogatásokkal.

A kínai nyomulást feltartóztatni szándékozó küzdelembe legutóbb az amerikai törvényhozás is beszállt: olyan jogszabályt készít elő, amely egyebek mellett „eltiltaná” az USA szövetségeseit Kínától, és szankcionálná a BRI-beruházásokat.