2021. október 23., szombat

Búcsú előtt a tordaiak

Az ínséges idők ellenére bizakodnak és készülődnek a helybeliek

Torda osztozik a többi bánáti falu sorsában. Ennek a falunak a mindennapjait is az elvándorlás és a munkalehetőség hiánya határozza meg, napjainkban pedig a bezártság is. Kevés elszármazott érkezett haza a húsvéti ünnepekre. Nyilván így lesz ez majd a május közepén esedékes falunapon és templombúcsún is.

Kevés emberrel lehet találkozni a falu utcáin. Pedig ilyenkor már a házuk, a kertjük csinosítgatásával szoktak foglalatoskodni. Közeledik Nepomuki Szent János napja, a tordai búcsú, de nincs nagy sürgölődés.

– A bezártság, a kilátástalanság, ez az, ami jellemzi az egész falut. Azelőtt nem nagyon kellett zsebbe tenni a kezét az embernek, amikor az utcán ment, mert inteni kellett a jó barátnak vagy az ismerősnek. Most nem kell szólni senkihez. Azért, mert nincs is kihez szólni. Üres az utca. A falu el van néptelenedve. Persze, amúgy is megfogytunk. De nagyon. Nem tudom, hogy nyolcszázan alszanak-e a faluban mostanában. Nem tudom, hogy mi lesz a búcsúnak a „túlsó vége” – mesélte a helybeli Matyis József.

A járvány rányomta a bélyegét a tordaiak hétköznapjaira. Vannak, akik megbetegedtek, sajnos voltak, akik el is hunytak a kórban.

– A járványhelyzet határozza meg, hogy mit lehet csinálni. Így az elmúlt húsvéti ünnepek is eléggé szerényen teltek el. Persze a mezőgazdasági munkálatok a megszokott módon zajlanak. Sajnos itt is vannak Covid-betegek. Elkezdődött itt helyben is az oltás, bejelentkezés nélkül. Már három-négy alkalommal volt, és meg lehetünk elégedve az oltás iránti érdeklődéssel. Azokkal együtt, akik másutt, Bégaszentgyörgyön vagy másutt vették fel az oltást, el lehet mondani, hogy háromszáznál többen be vannak oltva. Tehát a lakosságnak mintegy az egyharmada, ami, úgy gondolom, eléggé jó arány, és remélem, hogy ez még csak növekedni fog – mondta Dobai János, a tordai helyi közösség elnöke.

Torda elsősorban a rendezvényeiről híres. A falunap és a templombúcsú mellett az idén lett volna soron a 20. Tordai Művelődési Napok, a Kukoricafesztivál, az Aracsi Emléknap, a karácsonyi rendezvények. Mindent fölülírt a járvány.

– Bizakodunk. Mindentől függetlenül azért készülődünk. Nagyon fontos ilyenkor, hogy a falut szépítsük, rendbe hozzuk a központot, mindenki a saját háza elejét csinosítja. Ez most is meg fog történni. Részben már meg is történt – szerveztünk munkaakciót. Hogyha mást nem is, de azért készülünk arra, hogy bárki, aki ide látogat, az valóban érezze magát otthon, szép környezetben. Ami nyilván el fog maradni, az, sajnos, az elvándoroltak hazalátogatása. Akik elmentek a faluból, mindig úgy intézték a szabadságukat, hogy falunapra hazajöhessenek Ausztriából, Németországból, Magyarországról. De még Ausztráliából is szoktak ilyenkor hazajönni. Ez a járványügyi helyzet miatt most valószínűleg elmarad. Nagyon kevesen fogják rászánni magukat arra, hogy hazajöjjenek. Ez már most húsvétkor is érezhető volt. Egy-két családon kívül szinte senki nem jött haza. Bár még megvan a házuk, itt vannak a szülők, nagyszülők, de sajnos nem jöttek haza, az intézkedések megtették a magukét. Az ünnep azonban úgy szép, hogyha a család, a rokonság együtt van – mesélte Dobai János.

A járványhelyzet miatt sok család most szétszakadt. A fiatalok nem jöhettek haza az ünnepekre az itthon maradt szüleikhez. A legközelebbi biztosra vehető esemény Tordán most a május 16-i templombúcsúi szentmise lesz.

– A járványügyi előírásokat betartva mi összejövünk, és így dicsérjük az Istent. Így éljük meg a vasárnapokat, Krisztus föltámadásának a napját, az ünnepnapot. Így történt ebben a húsvéti időben is, a nagyheti szertatások alkalmával. Az emberek jöttek, ahhoz képest, hogy tavaly nem volt szabad, zárlat alatt voltunk. Most, az előírások betartásával, szép számban jöttek a tordai hívek a szertartásokra. Meglátszik, hogy az emberek vágyakoznak az Istennel való találkozásra. Ezek az ünnepek kimozdítják, kiemelik az embert a szürke mindennapokból, akár járványhelyzet van, akár nincs. Nekünk, az egyházi szolgálattevő papságnak is különösképpen ilyenkor nagyon nagy feladata van, hogy ne a pánikot, ne a félelmet erősítsük az emberekben, hanem megmaradjunk a reménység embereinek. Hogy bátorító, buzdító szavakkal, és magával az életmódunkkal is, bátorítsuk a híveket, hogy betartva mindent, amit muszáj, mégis az Istennel való kapcsolatunk, a lelki életünk se szenvedjen kárt – üzente Masa Tamás tordai plébános.

A tordaiaknak az idén külön okuk is van arra, hogy még ünnepélyesebbé tegyék a falunapot és a templombúcsút: a 245. évfordulója van a falu újratelepítésének.