A német munkaerőpiacon is éreztette hatását tavaly a koronavírus-járvány okozta válság, ugyanis az országban több mint egymillió személy maradt állás nélkül. A német szövetségi munkaügyi hivatal adatai alapján 2020 márciusától szeptemberéig a pandémia okoza krízis leginkább a kisjövedelmű, úgynevezett minimunkákat végzőket sújtotta. Mintegy 526.000 ilyen munkavállaló veszítette el az állását, ezenkívül további 477.000 társadalombiztosítási járulékot fizető alkalmazott is munka nélkül maradt – írja a Deutsche Welle. A legnagyobb válságba a szálloda- és vengéglátóipari ágazat került, ugyanis mintegy 398.000 személy vált munkanélkülivé. Ezenkívül 128.000 alkalmazott veszítette el az állását a feldolgozóiparban, elsősorban a fém- és az elektrotechnikai iparban. A szövetségi kormány azonban kiemelte, hogy ez az ágazat már a járvány előtt is átalakításokon ment keresztül. További 78.000 munkahely szűnt meg a művészet, szórakoztatóipar és rekreáció területén. A szövetségi kormány minden erővel igyekezett enyhíteni a gazdasági károkat, és megőrizni a munkahelyeket, elsősorban a rövidített munkaidős rendszer bevezetésével. Ennek az a lényege, hogy ha egy cég vagy gyár megrendelései elapadnak, és nem tud elég munkát adni a dolgozóinak, akkor átmenetileg csökkenti a munkások munkaidejét és bérét, amit viszont pótol az állam. Németországban ugyanis az elbocsátás nem könnyű folyamat, a képzett munakerőtől pedig nem szívesen válnak meg a vállalatok. A munkaügyi hivatal tavaly 22,1 milliárd eurót különített el erre a célra. Összehasonlításképpen: 2019-ben ez az összeg 157 millió euró volt, 2008-ban, a pénzügyi válság idején, és 2012-ben pedig 8,5 milliárd euró. A koronavírus-járvány tetőzésén mintegy 6 millió személy dolgozott rövidített munkaidőben. Időközben azonban ez a szám jelentősen csökkent. Az ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint a múlt hónapban 2,1 millió munkavállaló dolgozott rövidített munkaidőben.
