2022. augusztus 9., kedd
SZABADKAI HISTÓRIÁK

A Keresztapa dupla áron

Vasárnap este tartják meg az idei, sorrendben 93. Oscar-gálát. Ebből az alkalomból egy olyan időszakot elevenítünk fel városunk múltjából, amikor mozijaink telt házzal vetítették a műsorra tűzött alkotásokat. A nézőkkel zsúfolt mozikkal együtt azonban megjelentek a jegyüzérek is, akik busás haszonra tettek szert a jegyek felvásárlásával. Így az 1970-es évek szabadkai mozitudósításai legtöbb esetben nem a jó filmekről, hanem a jegyekért folytatott harcokról szóltak.

A Magyar Szó 1970. január 29-ei számában például egy harctéri beszámolóként megírt tudósításban olvashatunk a szabadkai jegyüzérekről. A háborús stílus azért is indokolt, mert a jegyüzérek célpontja a Neretvai csata című nagyszabású jugoszláv partizánfilm mozivetítései voltak.

Soha nem tapasztalt méretű csata színhelye volt a közelmúltban a Jadran mozi. Egyik oldalon entellektüelek, munkások, a másikon főleg munkakerülőkből toborzódott jegyüzérek vívták a Neretvai csatáért a csatát. A tapasztaltabb jegyüzérharcosok hada ügyes manőverrel előbb megszállta a pénztárt, s így a munkacsatában elfáradt harcosok minden jegyszerezési kísérlete kudarcba fulladt. A legnagyobb ütközet szombaton és vasárnap volt. Miközben a jegyüzérek hátrahagyott őrsei, a váratlan meglepetéstől tartva, a környéket kémlelték, a vezérkar szűkebb körű tagjai a békés bennszülötteket kopasztották. Szemrebbenés nélkül vágták zsebre a jegy többszörös árát” – írták a napilapban.

A tudósításból az is kiderül, hogy a jegyüzérek a négyszáz dináros jegyeket nyolcszáz dinárért árulták. A jegyüzérek természetesen nem csak a partizánfilmek jegyeit vásárolták fel, hanem minden olyan filmét, amely nagy kasszasikernek ígérkezett. A Magyar Szó 1973. október 6-ai számában például Francis Ford Coppola nagy filmklasszikusa A keresztapa kapcsán olvashatjuk a következő beszámolót:

A Jadran mozi pénztára felé igyekeztem. Amikor a lépcsőhöz értem, elébem ugrott egy kisfiú (nyolcéves lehetett), a szájából cigaretta lógott.

Nincs jegy a pénztárnál, inkább vegyen tőlem kedvezményes áron – mondja kunyeráló hangon. Odapillantok a pénztár felé, látom nincs senki. Egész biztosan van jegy. De tévedek. A Keresztapa című világhírű film előadására még mutatóban sem lehet jegyet kapni.

Minden este telt ház előtt fut a film – magyarázza a pénztárosnő. Csalódottan fordultam vissza, és a csillogó szemű srác megint hozzám szegődött.

Ugye, mondtam, hogy ne fáradjon – vigyorog kárörvendően.

Körülvesznek a jegyüzérek.

Hány jegy kell, hol szeretne ülni, inkább tőlem vegyen jegyet – ostromolnak minden irányból.

Olcsón adjuk, mindössze 20 dinár az ára.

Ez aztán a haszonkulcs. A tízdináros jegyért húsz dinárt kér. Ennyit azért nem adok érte, majd eljövök másnap. Azonban sem másnap, sem harmadnap nem tudok bejutni a moziba. Jegyet csak a kupecoktól vásárolhatok délután 20 dinárért, este, amikor már nagyobb a kereslet, 25 dinárért. A számadás egyszerű: ha csak tíz jegyet ad el naponta az élelmes kupec, tíz nap alatt, ameddig a filmet vetítik, megkeresi egy jól fizetett munkás személyi jövedelmét. Szemesnek áll a világ” – olvashatjuk a napilapban.

A jegyüzérek garázdálkodása az illetékeseket is cselekvésre késztette. A Magyar Szó 1976. április 23-ai számából kiderül, hogy a szabálysértésről szóló új tartományi törvény hatvannapi elzárást irányzott elő a jegyüzérek számára. Ám a büntetés sem tudta elriasztani őket a mozik környékéről. Olyannyira nem, hogy az 1978. február 7-ei számban a heti szabadkai mozifilmkínálat-ismertetőben is egy-egy nagy sikerfilm kapcsán figyelmeztették a nézőket a jelenlétére.

Nem akartunk hinni a szemünknek: a Jadrán mozi előtt óriási tömeg és újra akcióba léptek a jegyüzérek. Ez a látvány manapság szokatlan, s nem illő »okoskodással« a nehezen visszahódított közönséget a film megkérdőjelezésével elriasztani, mert a KING KONG nem éppen minden tekintetben »buta« és »ostoba« rémfilm. Valójában ez egy igen tanulságos történet, adalék egy tanulmányhoz, amely a tömegek pszichózisát, ama emberének félelemérzetét, szorongását kutatja. A Jadrán moziban tehát még hét napig pergetik a KING KONG-ot.” – állt a Magyar Szóban.