2021. szeptember 22., szerda
PORTRÉ

Mosoly a kozmetológiai laboratóriumból

Egy korábbi írásomban felvázoltam, milyen különbségek és hasonlóságok vannak a bőrszakértők, azaz a kozmetikusok, bőrgyógyászok és kozmetológusok között. Amíg írtam a cikket, és meséltem azokról a gyógyszerészekről, akik hozzám hasonlóan a kozmetológiatudomány szakértői, eszembe jutott mindig mosolygós és kedves kolléganőm, Slađana Vojvodić magiszter. 

Slađana Vojvodić
Slađana Vojvodić

Miért is érdekes ő számomra? Amellett, hogy tanársegéd az újvidéki gyógyszerészeti egyetemen, Slađana nap mint nap tudományos kutatásokat is végez, vezényel le a kozmetológia témakörében. Még gólyaként ismertem meg, hét évvel ezelőtt. Ő volt az, aki kézen fogott minket és apránként bevezetett a kémia világába, az általános kémiatantárgyunk keretében. De az, hogy ő miként érkezett a kémia és a gyógyszerészet világából a kozmetológia világába, illetve azon belül is az egyetemünk kutatólaborjába, ahol különböző kozmetikai készítmények minőségellenőrzését végzi, immár velem együtt, jobb, hogy ha személyesen őt kérdezzük!

Ösztöndíjjal Spanyolországban, Portugáliában

 Miért választottad a gyógyszerészeti egyetemet a középiskola után? Ez egy gyermekkori álom volt, vagy véletlenül csöppentél az egészségügy világába? – tettem fel az első kérdést.

– El kell ismernem, hogy az én történetem nem éppen annyira mesebeli, a gyógyszerészet véletlenül lett az életem része – bár hiszem, hogy minden okkal történik. Az általános iskolát befejezvén, ahol igencsak megszerettem a kémiát, egy egészségügyi iskola gyógyszerész-technikusi szakát választottam, ahol a kémia és a gyógyszerészet felé érzett szerelmem még inkább fellángolt. Így jött végül a gyógyszerészeti egyetem ötlete is, mely, ha szakmánk sokoldalúságát figyelembe veszem, egy igazán jó döntés volt.

Ha jól tudom, tanulmányaid befejeztével volt szerencséd továbbképezni magad a gyógyszerészeti kémia világában külföldön, pontosabban Spanyolországban. Milyen emlékek jutnak eszedbe életednek erről a periódusáról?

– Az egyetem elvégzése után kaptam egy ösztöndíjat, egy mesterképzés keretében, amely magába foglalt egy Barcelonában töltött csodás évet, majd miután ott is leraktam a kiszabott vizsgákat, ugyanezen ösztöndíj keretében, volt szerencsém egy évet Portugáliában, Lisszabonban, tölteni, ahol befejezhettem és megvédhettem a kutatásaim eredményeiből készült munkámat. Azon kívül, hogy megszerettem a tudományt, nagyon sok barátot is szereztem a külföldön töltött évek alatt. Az a rengeteg élmény, emlék és csodás hely, melyet megtapasztalhattam, és ahova eljutottam, leírva talán el sem férne ezen a pár oldalon. Életem egyik legszebb időszaka volt.

A minőségellenőrzés egy igazi kihívás

Hazatérésed után szinte azonnal elkezdtél dolgozni az egyetemünkön mint tanársegéd, majd gyorsan-frissen mint kutató is. Milyen hasonlóságokat és különbségeket fedeztél fel az évek során a diákokkal való munka és a kutatólaborban végzett kötelezettségeid között?

– Ahogy megszerettem a tudománnyal foglalkozni külföldön, úgy ébredt fel bennem a vágy, hogy ezt a tudást átadjam másoknak is, majd ezt követően teljesen véletlenül (bár, ugye, véletlenek nincsenek, és minden okkal történik), pár gyógyszertárban töltött hónap után, elkezdtem az egyetemen dolgozni asszisztensként. Körülbelül két évvel ezelőtt pedig, ismét véletlenül (már megint ezek a véletlenek...), lehetőséget kaptam arra, hogy egy új munkakörben is kipróbáljam magam, ez pedig nem volt más, mint a különböző kozmetikai termékek minőségellenőrzése. Nagyon élvezem ezt a munkát, mely még évek után is képes engem szembeállítani az új kihívásokkal és tanulnivalóval. Talán hihetetlennek tűnik, de a diákokkal és a laborban folyó munka sokkal több dologban hasonlít, mintsem, hogy különbözzön egymástól. Mindkét esetben fontos az állandó tudományos önképzés és az emberekkel való kommunikáció szeretete, amit a legjobban szeretek mindkét feladatkörömben.

Mit jelent kutatónak lenni egy kozmetológiai laborban? Miként folyik ott a munka, és egyáltalán hogy néz ki egy ilyen laboratórium?

– Az egyetemünkön a minőségellenőrzés egyik szakasza, a termék hatásosságának bebizonyítása történik. Az itt folytatott munkának az a célja, hogy tudományos módszerekkel bebizonyítsuk, hogy a termék valójában úgy hat és olyan tulajdonságokkal rendelkezik, ami a csomagoláson fel van tüntetve. Ahhoz, hogy tudományosan releváns eredményeket tudjunk publikálni, nélkülözhetetlenek a komoly és igen precíz műszerek, melyekkel a bőr hidratáltságát, a faggyú mennyiségét, a bőrkipárolgást, a bőrszínváltozást stb., tudjuk mérni.

Mielőtt egy termék a piacra kerül...

Elmondanád-e az olvasóknak, milyen fázisokon kell átesnie egy kozmetikai terméknek, mielőtt piacra kerül?

– Legelső és legfontosabb fázis a termék biztonságosságának a meghatározása, majd ezt követi a hatásosság bebizonyítása. Az EU-s szabványoknak megfelelően (melyhez Szerbia is a múlt évtől már tartja magát) minden kozmetikai terméknek rendelkeznie kell egy összesített dokumentummal (PIF - Product information file), melynek tartalmaznia kell különböző igazolásokat a termék minőségéről, biztonságosságáról, hatásosságáról, a gyártásának menetéről, stabilitásáról stb. A minőségi és mennyiségi összetétele mellett, mint fizikai és kémiai tulajdonság, ellenőrzésre kerül a kozmetikum már említett stabilitása is, különböző feltételek közepette. Ezen fő komponensek mellett fontos meghatároznunk a termék mikrobiológiai összetételét is, a benne használt konzerváló anyagok hatásosságát, a termék lehetséges toxicitását, illetve meghatározni az esetleges mellékhatásokat.

Mint kozmetológiában járatos kutató-szakember, mi a véleményed a kozmetikaipar mai helyzetéről?

– Mind hazánkban, mind külföldön egyre népszerűbbek a természetes kozmetikumok. A legfontosabb kérdés, amit fel kell tennünk abban az esetben, ha organikus kozmetikumokról beszélünk, hogy az, ami természetes, az biztos jobb-e vagy biztonságosabb-e, mint a mesterséges. Egyes természetes hatóanyagok igenis károsnak nevezhetők a bőrre gyakorolt direkt hatásuk miatt, vagy rákkeltő, mutagén tulajdonságuk által. A biokozmetikumok is olyan természetes alapanyagokból állnak, melyek összetétele nem standardizált, és melyek inkább nevezhetők különböző vegyületek keverékének, így ellehetetlenítve azt, hogy tudjuk, pontosan melyik hatóanyagból mennyi kerül a bőrünkre a termék használata során. Bármilyen kencéről legyen szó, a legfontosabb a biztonság, és a benne található anyagok ismerete. Ha ezeket a szempontokat figyelemben tartjuk, nem követhetünk el nagy hibát.

A kevesebb néha több

Létezik-e tökéletes kozmetikum? Melyek a te kedvenc termékkategóriáid, azaz miként néz ki egy szakértő bőrápolási rutinja?

– Mindenki életében jelen van a stressz, mindenki ki van téve a napsugárzás káros hatásainak, és ez mind-mind meglátszódik egy idő után a bőrünkön is, melyre a kozmetikumok valóban segítséget tudnak nyújtani. De! Én mindenképp azon emberek csoportját erősítem, akik azt vallják, a kevesebb néha több, és bőrünk rendszeres ápolása és természetes szépségének megtartása elérhető alacsony számú termék használatával is. Első lépésként mindenképp fontosnak tartom megemlíteni arcbőrünk tisztítását, majd olyan, például nappali krémek használatát, melyek fényvédővel és olyan szerekkel dúsítottak, amik hidratálják és ápolják a bőrt. Esti rutinunk részeként pedig érdemes egy-két bőröregedést gátló szérum vagy krém használata, melyek csökkentik a napkár okozta ráncok kialakulásának esélyét.

Mindannyian különbözőek vagyunk, tehát nem létezik tökéletes kozmetikum sem. Mindenképp szerencsés világban élünk, hiszen a kozmetikai és dermatokozmetikai termékek tárháza hatalmas, így hát mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelő kenceficét. S ha mégsem vagyunk teljesen biztosak a dolgunkban, bármikor kikérhetjük egy szakember véleményét.

Mik az első gondolataid, ha azt mondom: sáfrány, levendula és fokhagyma?

– Mmmm, egy isteni mediterrán vacsora! Mondjuk egy frissen sült tengeri hal, melyet sáfrányos öntettel tálalnak, meghintve fokhagymával, ahogy azt kell. Desszertnek pedig levendulás sütemény. Való igaz, imádok főzni, valószínű, hogy ezért is ezek az első asszociációim, de a viccet félretéve, amellett, hogy ezek a dolgok a tányéron is szerepelhetnek, mindenképp helyük lehet egy kozmetikai termék összetevőlistáján is. Tulajdonképpen a konyhában való tüsténkedés nem nagyban tér el a laborban folyó munkától, azaz a különböző kozmetikai krémek elkészítésétől. Ahogy a gasztronómiában is nagyon fontos az alapanyagok minősége és felhasználási módja, úgy a gyógyszerészet és a kozmetológia világában is fontos, hogy ezek a dolgok megfelelő harmóniában legyenek egy krém elkészítésekor.