Új alapokon kellene felépíteni a nemzetközi gazdaságot a koronavírus-járvány után. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ezt ajánlja ugyan a kormányoknak, ám azzal a megjegyzéssel, hogy aki csak teheti, ne várja meg a krízis végét, mert a vírus által okozott mély válság alaposan megrengette, sőt felforgatta a világot.
A fejlett piacgazdaságú országokat (összesen 37-et) tömörítő csoport főtitkára a minap azonnali cselekvést javasolt. José Ángel Gurría szerint az OECD-államoknak máris el kellene kezdeniük a felkészülést gazdaságuk fellendítésére, illetve azoknak a szerkezeti hiányosságoknak a megszüntetésére, de legalábbis hatékony kezelésére, amelyekre a járvány idején derült fény. A főtitkár az egyéni akciók helyett összefogást javasolt a szervezet tagjainak. És nemcsak a kereskedelem vagy az adóztatás terén, hanem a környezetvédelemben, és természetesen az egészségügyben is.
A szervezet mindenesetre optimista a jövőt illetően, amit a legújabb tanulmánya is igazol. Ebből ugyanis az derül ki, hogy dinamikus fellendülésre számít. Ez pedig azt jelenti, hogy jó esetben az idén a világgazdaság akár 5,6 százalékkal növekedhet a tavalyi 3,4 százalékos csökkenés után. Ám a gyorsuláshoz az OECD nélkülözhetetlennek tartja a kormányok költekezését, vagyis azt, hogy minél többet fordítsanak beruházásokra, továbbá az egészségügy fejlesztésére és a szociális ellátási rendszerek gyökeres átalakítására.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is derűlátó. A Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) áprilisi előrejelzésében – a januárban ismertetett becsléséhez képest – erőteljesebb bővülést vár az országok többségében. Szerinte a kedvező változást elsősorban a gyors oltási kampányok és a kormányok – összesen már majdnem 20 ezer milliárd dollár értékű – gazdaságélénkítő programjai segíthetik elő.
A hatalmas összegű állami mentőcsomagok híján – állítja az IMF – a tavalyinál háromszor súlyosabb recesszió kialakulását sikerült megakadályozni. A szervezet úgy számol, hogy az idén hat százalék is lehet a világgazdaság növekedési üteme, ami jövőre 4,4 százalékra mérséklődhet.
Az IMF elemzéséből az is kiderül, hogy a legkisebb gazdasági károkkal Kína vészeli át a járványt. Az idén (a tavalyi 2,3 százalék után) akár 8,6 százalékkal gyarapodhat a bruttó hazai összterméke (GDP), jövőre meg 5,6 százalékkal.
A koronavírus-járvány által leginkább sújtott Egyesült Államok is viszonylag hamar úrrá lehet a gazdasági bajokon, és 2021-ben várhatóan 6,4 százalékos GDP-növekedést könyvelhet el (az előző évi 3,5 százalékos visszaesés után). Ha erre valóban sor kerül, az eredményt részben Washington több ezer dolláros gazdaságélénkítő és -támogató programjával sikerül elérnie. Kínát kivéve középtávon az Egyesült Államok térhet vissza leghamarabb a járvány előtti növekedési pályára. Persze rövid távon sem áll rosszul.
Pénzt másutt is öntöttek bőven a gazdaságba a kormányok. Ennek hatására olyan országok – köztük India, Mexikó, Spanyolország és az Egyesült Királyság – is erőre kaphatnak, amelyekben tavaly tíz százalék körüli volt a recesszió. Az idén azonban már 5 és 12,5 százalék közötti gazdasági emelkedésre számíthatnak.
