2024. április 20., szombat

Jom Hásoá

„A helyzet reménytelen, de nem komoly.” A mélyen ironikus szavakat egy bécsi rabbinak tulajdonítják, és az Anschlusst (Ausztria német megszállását és a Harmadik Birodalomhoz csatolását) követően hangzottak el. Ezek a szavak is azt mutatja, hogy a zsidók kezdetben nem láttak újat a nácik zsidóellenes politikájában, úgy tekintettek arra, mint történelmük legsötétebb eseményeinek megismétlődésére. A zsidók elleni tömeges gyilkosságok ugyanis máskor is zajlottak Európában, a legnagyobb a 15. század végén Spanyolországban történt, amikor ezreket öltek meg és további ezreket űztek el. A történészek a spanyolországi eseményeket „kis holokauszt”-nak is nevezik.

A nagy holokauszt a zsidóság szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és megsemmisítése volt, amelyet a náci rezsim és szövetségesei hajtottak végre a második világháborúban. Maga a kifejezés görög eredetű, és jelentése „teljesen elégő áldozat”. Az áldozatok számát több különböző becslés próbálta felmérni, a széles körben elfogadott számok öt és hatmillió között mozognak.

A hold alapú zsidó naptár szerint az idén április 22-ére esik az úgynevezett Jom Hásoá, a Pusztítás Gyásznapja Izraelben. Az izraeli kormány 1951-ben hozott döntése értelmében minden évben ezen a napon emlékeznek meg a második világháború zsidó áldozatairól. Az emlékezés már túllépett Izrael határain és világszerte megemlékeznek róla.

A holokauszt áldozatait gyakran éri a vád, hogy hagyták magukat lemészárolni, és nem fordultak szembe gyilkosaikkal, de a német megszállás alatt lévő Európában nem volt lehetőség a tömeges menekülésre. A zsidóság 1943. április 19-éig tűrte némán az ellenük folyó holokausztot, majd a zsidók egy csoportja felemelte a fejét Varsóban, és megmutatta a világnak, hogy a zsidók igenis tudnak harcolni. A német erők a varsói gettó felszámolását célzó műveletet 1943. április 19-én, pészah estéjén szándékozták elindítani. Amikor az SS és a rendőri egységek beléptek a gettóba aznap reggel, az utcák üresek voltak. A gettó szinte összes lakosa rejtekhelyekre vagy bunkerekbe vonult – a deportálások újraindítása volt a jel a fegyveres lázadásra a gettóban. Bár a német erők a lázadás után néhány nappal leverték az ellenállást, a kis csoportokban harcoló zsidók még közel egy hónapig rejtőzködtek vagy folytatták az ellenállást. Május 16-ára a németek leverték a felkelést és lerombolták a gettót, életben maradt lakóit pedig koncentrációs táborokba és haláltáborokba deportálták. A felkelés 29 napja alatt a körülbelül 600 fős lázadó csoport nagyjából ezer SS katonával végzett, miközben a harcban komolyabb fegyverek nélkül, saját készítésű bombákkal vettek részt és hulltak el 12 fő túlélő kivételével.

A Jom Hásoá, azaz a Pusztítás Gyásznapja a varsói gettólázadás kitörésének az évfordulójára esik, ugyanis a varsói gettólázadás volt a legnagyobb és legjelentősebb zsidó lázadás, valamint az első városi lázadás a német megszállás alatt álló Európában. A varsói ellenállás hatására több lázadás is kitört a gettókban (például Bialystokban és Minszkben) és a haláltáborokban (Treblinkában és Sobiborban). Az akkori események óta 78 év telt el, és az azóta felnőtt generációknak már nincs velük közvetlen kapcsolata, de ismerete sem róluk. A CNN néhány évvel ezelőtt készített egy felmérést, amely kimutatta, hogy Európában a 20–40 éves korosztály egyötöde még soha nem hallott a holokausztról. Ezért is kell újra és újra elmondanunk ezeket a történeteket, és egyszer el kell menni Auschwitz-Birkenauba is. Az Élet Menete például egy olyan nemzetközi oktatási program, amelynek keretében – a koronavírus kitörése előtt minden évben – a holokauszt emléknapján a világ minden részéről utaztak fiatalok Lengyelországba, hogy együtt vonuljanak Auschwitztól Birkenauig. Az Élet Menete üzenete az, hogy emlékezni és emlékeztetni azért kell, hogy soha többé ne történhessen meg ehhez hasonló szörnyűség. Csak ebben a haláltáborban 1,3–1,5 millió ember halt meg, több mint 90 százalékuk zsidó volt. Az auschwitz-birkenaui láger az emberiesség elleni bűncselekmények metaforájává vált.