2024. április 20., szombat

Nő a jószágtenyésztők iránti tartozás

Fremond Árpád: Magyarkanizsán a helyi Gazdakör termelőinek csupán 10 százaléka kapta meg a hízóbikák után járó támogatást

Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a köztársasági képviselőház keddi ülésén arra kérte a mezőgazdasági minisztériumot, az Agrárkifizetések Igazgatóságát és a pénzügyminisztériumot, hogy gyorsítsák fel a jószágtenyésztőknek járó támogatások, valamint az elmaradt adósságok törlesztését. Tavaly óta várnak ugyanis a magyarkanizsai gazdák arra, hogy a hízóbikák után járó támogatást megkapják, miközben más vajdasági településeken is hasonló gondokkal küzdenek a termelők.

Fremond Árpád (Fotó: Ótos András)

Fremond Árpád (Fotó: Ótos András)

A parlamenti ülés kezdetén a képviselők lehetőséget kaptak arra, hogy magyarázatot kérjenek vagy kérdést intézzenek a végrehajtó szervekhez, így Fremond Árpád felszólalásában arra mutatott rá, hogy a koronavírus-járvány idején a mezőgazdaság kulcsfontosságú gazdasági ágazat, az európai országok kormányai is az élelmiszer-előállítást nemzetbiztonsági szintre emelték. Szerbiában több mint 1,5 millió ember él a mezőgazdaságból, éppen ezért – szavai szerint – fontos gondot viselni arról, hogy az állam milyen támogatást nyújt a mezőgazdaságnak.
Elmondta, az utóbbi időben a nyugat-, az észak- és a dél-bácskai, valamint az észak-bánáti termelők részéről érkezik a legtöbb panasz a jószágtenyésztésre szánt támogatás kifizetésére vonatkozóan. Fremond, a magyarkanizsai termelők példáján mutatott rá arra, hogy bár a termelők még tavaly átadták a vágóhídra a hízóbikákat, az utánuk járó támogatás kifizetésére a mai napig nem került sor. A helyi Gazdakör termelőinek csupán 10 százaléka kapta meg a hízóbikák után járó 20 000 dináros támogatást. A parlamenti képviselő rámutatott, az a legnagyobb gond, hogy az elmaradt kifizetések elbírálása nem a kérvények érkezése sorrendjében kerül feldolgozásra, hanem a nagygazdák élveznek mindig elsőbbséget, a kistermelők pedig az elbírálás sorrendjének végén vannak. Kiemelte, az állattenyésztők helyzete egyre nehezebb, hiszen a területalapú agrártámogatást a tavalyi 5200 dinárról az idén 4000 dinárra csökkentették, ami már csak azért nagy gond, mert a járvány idején csökkent a mezőgazdasági termékek felvásárlása, illetve a vágóállatok ára sem kielégítő.
A parlament a képviselői kérdések után a múlt csütörtökön megkezdett ülést folytatta. Ezúttal a büntetésvégrehajtást ellenörző bizottság tagjainak megválasztását vitatták meg, ugyanis a képviselők sorából választottak ki 5 tagot ebbe a bizottságba. A benyújtott javaslat alapján Jelena Žarić Kovaćević, Dejan Kesar és Dubravka Kralj a jogalkotási és államigazgatási parlamenti bizottság tagjai, valamint Muamer Bačevac az emberi és kisebbségjogi bizottság, illetve Danijela Vujačić a munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság tagjának megválasztása kapcsán szólaltak fel.
Mint arra a javaslatban rámutattak, a büntetésvégrehajtást ellenőrző bizottságba olyan személyeket jelöltek meg, akiknek a hatáskörébe az emberi jogok, az egészségügy és a szociális kérdések tartoznak. Az ellenörző bizottság feladata ugyanis az, hogy a büntetőjogi szankciók végrehajtásának helyzetét vizsgálja, és igény szerint elhárítsa a szabálytalanságokat, növelje az élekörülmények szintjét, a büntetésüket letöltők iránti bánásmódot figyelemmel kísérje, valamint a jogaik érvényesítését is kövesse. A bizottság a köztársasági képviselőháznak készít jelentést, mandátuma pedig a parlament feloszlatásáig tart.
A vita után megválasztották az ellenőrző bizottsági tagokat, illetve megszavazták azt az energetikát és bányászatot érintő törvénycsomagot is, amiről a múlt héten folytattak vitát a képviselők, illetve amely előtérbe helyezi a környezetvédelmi törekvéseket, és megkönnyíti a beruházást az energetikába.