2021. május 18., kedd

Az alkotmánymódosításról a nép is dönt

Popović: A legmagasabb szintű bíróság megnevezésének változásával, a hatásköre is más lesz

Az Alkotmány módosítása csupán az igazságszolgáltatást érinti, és alapvető célja, hogy a bíróságok függetlenül és hatékonyan működhessenek. Ezt követelik meg Szerbiától a joguralom terén az eurointegrációs folyamatban, mutatott rá Ana Brnabić kormányfő a parlament alkotmánybizottságának pénteki ülésén.
Az illetékes bizottság előtt az Alkotmányban várható módosításokról Maja Popović igazságügyi miniszter beszélt. Elmondta, hogy szem előtt tartva a Velencei Bizottság véleményét, készítették el azokat a módosítási indítványokat, amelyeket az Alkotmányban szándékoznak megvalósítani. Az egyik módosítás a legmagasabb szintű bíróság megnevezését érintené, így a Legfelsőbb Semmítőszék újra a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság megnevezést viselné. Ezzel hatásköri módosítás is történik, hiszen ezek után nemcsak az ítélet megsemmisítésére kerülne sor adott esetben visszautalva azt alsóbb szintekre, hanem a legmagasabb szintű bíróság érdemben hozna jogorvoslatot is.
Módosul a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság összetételének megválasztása is, a 10 tagból 5-öt a köztársasági képviselőház választ meg, míg 5-öt a bírák maguk közül emelnek majd ki. Ha a parlament nem hoz döntést, akkor egy bizottság választ, amelynek soraiban a parlament, az Alkotmánybíróság, a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság, a Szerbiai Legfelsőbb Ügyészség képviselője és az ombudsman foglal helyet.
Módosul az Ügyészség Állami Tanácsa is, őket ezek után az Ügyészség Legfelsőbb Tanácsának nevezik majd. Itt 10 kiemelt ügyész foglal helyet, akik közül 4 jogászt a parlament, a Szerbiai Legfelsőbb Államügyészség és az igazságügyi miniszter nevez ki.
A köztársasági ügyészség a Szerbiai Legfelsőbb Államügyészségbe alakul át.
A bírákat és a helyettes bírákat ezentúl a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság választja meg.
Ivica Dačić fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az Alkotmány Koszovóról szóló preambuluma nem változik. Amíg az EU megköveteli Szerbiától az Alkotmány igazságszolgáltatásra vonatkozó részének módosítását, addig a szakma, mindenekelőtt az ügyvédszervezetek, ellenzik azt, így további tárgyalások folytatására lát igényt.
Elmondta ugyanakkor, hogy az Alkotmány módosítására benyújtott indítványokat a parlament kétharmados többséggel kell, hogy megszavazza. Ha megszavazzák, akkor viszont népszavazásra kerül sor, vagyis a polgároknak is jóvá kell hagyniuk.
Dačić elmondta, miután jövőre előrehozott parlamenti választások esedékesek, és a referendum megtartása nem eshet a választások napjára, vagyis várhatóan a parlament feloszlatása előtt ki kell azt írni.