2024. március 29., péntek

A parlamentáris diplomácia jelentőségéről

Kovács Elvira: Az EU számára a bővítési politika nem élvez elsőbbséget, Szerbiának mégis felelősségteljesen kell viszonyulnia a társulási folyamathoz

A köztársasági képviselőház a nemzetközi parlamenti intézmények állandó delegációjáról, valamint a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC) összetételéről folytatott vitát szerdán. Bár korábban az ezekben a testületekben kinevezett személyeket csupán jóváhagyták a képviselők, ezúttal kihasználták az alkalmat, hogy felszólalásukban rámutassanak arra is, hogy ezek a testületek milyen jelentőséggel bírnak.
Mint elhangzott a parlamenti ülés során, a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságnak azóta van kiemelten fontos szerepe, amióta Szerbia megkezdte a társulási tárgyalásokat az Európai Unióval. A résztvevők kiemelték, nem mellékes az ország számára az sem, hogy ki lesz a NATO Parlamenti Közgyűlésének tagja, hiszen ez rendkívül érzékeny területnek számít, már csak azért is, mert Szerbia arra törekszik, hogy megőrizze katonai függetlenségét, majd a képviselők hangsúlyozták, Szerbia politikáját a régió stabilitása és a béke fenntartása vezérli.
A képviselők kitértek azokra a szervezetekre is, amelyekben Szerbia is képviselteti magát, hangsúlyt fektetve a regionális együttműködésre, valamint az EU tagországaival való együttműködésre, különösen a járvány idején. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy bár Szerbia számára stratégiai prioritást élvez az eurointegráció, továbbra is jó kapcsolatot kíván ápolni Oroszországgal és Kínával is.

Kovács Elvira (Ótos András felvétele)

Kovács Elvira: Felelősségteljesen kell a társulási folyamatra tekinteni, és a politikai követelményeket kellene Szerbiának előtérbe helyeznie (Ótos András felvétele)


Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, aki egyben az eurointegrációs bizottság elnöke, 14 éve pedig az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében delegációs tag, mindenekelőtt az Európai Parlament (EP) Stabilizációs és Társulási Egyezményéről beszélt, amely szavai szerint az egyik legfontosabb dokumentum Szerbia európai útján, hiszen elfogadásával kötelezte magát arra, hogy összehangolja a törvényeit az EU előírásaival. Ennek egyik hozománya volt a Szerbia és az EU közötti kereskedelem liberalizációja is, amely nyomán Szerbia 2013-ban megkapta az Európai Unióhoz társult ország státusát. A szerbiai képviselőház és az EP közti együttműködés ezek után magasabb szintre került. A politikai párbeszéd ezek után már a Parlamenti Bizottságon keresztül zajlik, amelyben helyet kapnak az EP és a szerb képviselőház tagjai is. Évente kétszer üléseznek, egyszer Strasbourgban és egyszer Belgrádban. Az SAPC-üléseken meghozott jelentések a Stabilizációs és Társulási Tanács, illetve a szerbiai, valamint az EU hivatalos szervei elé kerülnek. Kovács kiemelte, hogy a SAPC kiváló platform az intézményes kapcsolatok erősítésére, illetve arra is, hogy ismertessék Szerbia politikai törekvéseit.
Kovács Elvira kitért az Európai Bizottság Szerbia előmeneteléről szóló országjelentésére is, ami alapján az EP meghozta a Szerbiáról szóló országjelentést. E rezolúció ugyan nem kötelező érvényű, de fontos politikai üzenetet tartalmaz, különösen azon országok esetében, amelyek egyenrangú tagjai kívánnak lenni az európai közösségnek. A bővítési folyamatra a VMSZ kiváló eszközként tekint a politikai nézetek közelítése esetében, ám az EU-ban jelenleg a bővítési politika nem élvez elsőbbséget, így az Európai Tanács is elsősorban a nehézségekkel, a migránsválsággal, a Brexittel, Kínával, Oroszországgal foglalkozik, valamint a járvánnyal. Ennek ellenére felelősségteljesen kell a társulási folyamatra tekinteni, és a politikai követelményeket kellene Szerbiának előtérbe helyeznie, visszaszerezni a polgárok bizalmát, ami jelenleg nagyon alacsony szinten van. Míg a szerbiai képviselőház felelőssége ebben kiemelten fontos, amelyben külön helyet foglal el a parlamentáris diplomácia.