Szabadka nemrégiben egy új köztéri szoborral, Ivan Antunović katolikus püspök egész alakos szobrával gazdagodott, hamarosan pedig Bíró Károly egykori polgármesternek és I. Petar Karađorđević szerb királynak is szobrot állítanak. Sorozatunkban városunk meglévő köztéri szobrait mutatjuk be.
Paja Jovanović mellszobra Sándorban a Paja Jovanović téren található. Az emlékmű a neves szerb realista festőnek állít emléket.
Az emlékmű a neves szerb realista festőnek állít emléket (Fotó: Gergely Árpád)
Paja Jovanović 1859. június 16-án született Versecen. Már gyermekkorában megmutatkozott tehetsége a rajz és a festészet iránt. 1877-ben felvételt nyert a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára. Első elismerését 1883-ban szerezte, amikor az Akadémia éves kiállításán bemutatott Sebesült montenegrói című festményéért első díjban és császári ösztöndíjban részesült. A századforduló idején főleg történelmi témájú festményeivel szerzett hírnevet magának. Legnevesebb alkotása kétségkívül A szerbek vándorlása című festménye, amit Georgije Branković kalrócai szerb pátriárka megbízásából, az 1896-os budapesti millenniumi kiállításra festett meg. Tíz hónapig dolgozott rajta, míg elégedett lett a végeredménnyel. A festmény azonban nem nyerte el a pátriárka tetszését, így végül nem mutatták be a millenniumi kiállításon. 1905-től főleg gazdag európai megrendelőkről készített portrékat. Bécsben különböző császári intézmények számára Ferenc Józsefről kilenc portrét is festett. Belgrádban először 1910-ben járt I. Péter király meghívására. 1939-ben, Bécs német megszállása után, a jugoszláv fővárosba költözött. Itt élte át a háború megpróbáltatásait, majd 1950-ben visszatért Bécsbe. 1957. november 30-án hunyt el az osztrák fővárosban. Végső akarata szerint hamvait tartalmazó urnáját Belgrádban helyezték el.
A neves festőművészt egy anekdota köti városunkhoz. Egyszer egy szabadkai küldöttség kereste fel Paja Jovanovićot, hogy felbecsültessen vele két, a szabadkai ortodox templomból hozott ikont. Jovanović felbecsülte az ikonokat, és mivel azok értékesnek bizonyultak, Bécsben maradtak. Az ikonosztázt azonban értéktelennek ítélte, így az a szabadkaiaknál maradt, amit később az 1818-ban épült sándori Szent Demeter-templomban helyeztek el. Az „értéktelen” ikonosztáz ma törvényi védelem alatt áll „mint a barokk festészet legkiemelkedőbb szerb alkotása”. A szakértők Jovan Popovićot tekintik alkotójának, aki többek között a szegedi Szent Miklós ortodox templom ikonosztázát is elkészítette 1761-ben. Így a sándoriak Paja Jovanović téves felbecsülésének köszönhetően lettek gazdagabbak egy felbecsülhetetlen értékű műalkotással.
Paja Jovanović szobrát 2009-ben állították fel. Az alkotás Maja Rakočević Cvijanov szabadkai szobrászművész alkotása. A szobor felállításával együtt a Városépítési Igazgatóság támogatásával a sándori helyi közösség a festőművész nevét viselő teret is felújította. A felújítás során a szobor körül egy kis emlékparkot alakítottak ki. Az emlékművet 2009. június 6-án avatták fel. A mellszobrot Ljubica Kiselički, Szabadka akkori polgármesterének művelődéssel, oktatással és az iskolahálózat észszerűsítésével megbízott tanácsadója leplezte le. Paja Jovanović emlékműve azóta is ott áll.
