2021. április 19., hétfő
EGYHÁZI VEZETŐINK HÚSVÉTI GONDOLATAI

Húsvét az élet ünnepe

„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János 3,16)

Halász Béla református püspök
Halász Béla református püspök

Kedves Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!
Mi, keresztyének ünnepeljük húsvét ünnepét, de ilyenkor nemcsak mi, hívők ünnepelünk, hanem a maga módján a világ is csatlakozik az ünnepléshez. Igénk rámutat arra, hogy Isten nemcsak az ő népét, hanem az egész teremtett világot szereti, így minden embert! Még azt az embert is, aki ennek még nincs tudatában, és nem tért meg hozzá. A Megváltó nemcsak a hívő keresztyéneknek a Szabadítója, hanem az egész világé!
Ez a bibliai vers a Szentírás legismertebb és legtöbbet idézett része, hiszen röviden, de a legteljesebben és lényegben foglalja össze az evangélium üzenetét. Jézus Krisztus keresztrefeszítése, halála és utána feltámadása jelenti a bűnből való szabadulást, a megváltást, vagyis az örök életet.
Az Ószövetség népe is tudatában volt bűnös voltának. Ezért voltak különböző áldozati szertartások, melyeket újra és újra ismételni kellett. Ezzel igyekeztek kimutatni bűnbánatukat. Az idegen, nem keresztyén vallásokban, a mi időnkben is találkozunk azzal, hogy a népek tudában vannak bűnös voltuknak, és különböző szertartásokkal igyekeznek megnyugtatni lelkiismeretüket.
Jézus Krisztus egyszeri áldozata eltörli minden vétkünket! Ez keresztyén hitünk és a húsvét központi üzenete! Isten Fiának legnagyobb csodája a feltámadás, és emlékeztet bennünket Mennyei Atyánk szeretetére, mely minden emberi értelmet fölülhalad.
Ezekben a nehéz időkben, mikor a világjárvány sötét felhői vannak fölöttünk, és még hitünket is megpróbálja, nem szabad megfeledkeznünk arról a kegyelemről, szeretetről, ami által üzen nekünk a mi Urunk ezekben az ünnepi napokban is. Az Ő gondoskodó szeretete velünk, köztünk van szüntelen, Ő nem fordul el tőlünk soha! Nem hagy el bennünket! Megtartja szövetségét, annak ellenére, hogy mi sokszor megfeledkezünk róla. Mindig elfogadja bűnbánatunkat és hozzá való fordulásunkat. Az Ő szeretete végtelen, hiszen a keresztfán is így imádkozott: „Atyám, bocsásd meg nékik, mert nem tudják mit cselekesznek." (Luk 23,34). Az irgalom velünk van mindig, az ünnepnapokon és a hétköznapokon is. Nem szabad, hogy a félelem és a reménytelenség eluralkodjon a mi szívünkben, akkor sem, amikor rossz és elszomorító hírek érkeznek hozzánk, hiszen Urunk még a halálban is velünk van. Földi életünk egyszer véget ér, előbb, vagy később: „A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolcvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, amely gyorsan tovatűnik, mintha repülnénk." (Zsolt 90, 10). Életünk nyomorúságát fölülmúlja Isten szeretete, amely átfogja az egész teremtett világot. A kísértések között ez tart meg mindnyájunkat. Nincs okunk a félelemre, mert a feltámadásba és az örök életbe vetett reménység tesz bennünket erőssé és álhatatossá, hogy tovább tudjunk küzdeni, míg tart földi életünk.
Húsvét azt üzeni nekünk, hogy az örök élet már a földi életünkben elkezdődik. Énekeskönyvünk 402. dicséretének első versében így énekelhetjük: „Ajakim óhajtásain Elődbe érvén reménykedik: Érzem, hogy az örök élet, Már e földön az enyém lett."
Újjongjunk és örvendezzünk a feltámadott Krisztus Jézusban, de ne felejtsünk el imádkozni azokért is, akik betegek, szenvednek, szükségért esedeznek, gyászolnak és minden más bajban vannak. Adjunk hálát életünk minden napjáért, minden jóért, mindenkiért, akiket nekünk adott Urunk, de a megpróbáltatásokért is, hogy az erősítse hitünket. Tudjuk, hogy Urunk meghallgat bennünket, ha az Ő nevében imádkozunk hozzá.
Áldott húsvéti ünnepet kívánok minden testvéremnek!