2024. március 28., csütörtök
BÁCSFEKETEHEGY

Meggyfán füstölt házi sonka

A bácsfeketehegyi Lódi Gáspár saját nevelésű sertésből készíti a hagyományos húsvéti ünnepi étket

A húsvéti asztalnak elmaradhatatlan része a főtt sonka, tojás és torma. Természetesen nem mindegy, hogy milyen sonkát vásárolunk, ha minőséget szeretnénk. Az ipari feldolgozású sonka tömegét vízzel gyarapítják, míg a házi sonka, ezzel szemben, a feldolgozás közben veszít a nedvességtartalmából. A bácsfeketehegyi Lódi Gáspár jól tudja ezt, hiszen saját nevelésű disznóiból készíti a meggyfán füstölt házi sonkát. Lódi elmondta lapunknak, hogy a disznóneveléstől kezdve a feldolgozásig mindent hagyományos módon csinálnak.

– Saját szükségletre mindig is csináltunk sonkát, egészen gyermekkorom óta. Kicsit nagyobb mennyiségben tíz éve készítünk disznóból termékeket. Egy télen 15-20 disznót vágunk, amit megeszünk, azt megesszük, a többit meg felkínáljuk eladásra. A folyamat úgy néz ki, hogy a sertéseket is mi neveljük, úgy etetjük, ahogy kell, ahhoz, hogy jó minőségű legyen a húsuk. Nálunk hulladékot és gyári takarmányt nem kapnak, csak a gazdaságban megtermelt alapanyagokból készítünk nekik táplálékot. Kukoricát, búzát, árpát, zabot, szóját és a szükséges ásványi anyagokat adjuk nekik. Ez a takarmányozás jól bevált, és jó minőségű hústermékek készülnek az így felnevelt sertésekből – mondta el a bácsfeketehegyi gazda, majd arról is szólt, hogy a malacokat aratás táján vásárolja meg, és újévig elérik a vágósúlyt. A vágásokat január végén fejezik be, és így jut idő, hogy mindent úgy csináljanak, ahogyan kell.

– Vágás után megperzseljük a sertést, majd jó alaposan lesikáljuk, hogy a bőre ismét fehér legyen. Ezt követően feldaraboljuk, majd kiakasztjuk hűlni, és csak másnap kerül feldolgozásra. A sonkák 13–16 kilósak lesznek, és egy nagy műanyag kádban besózom őket. A sonkák kerülnek alulra, a szalonnák felülre. Jó alaposan besózom őket, felerészt apró, felerészt goromba sóval. Harmadnap kiszedem és megforgatom, a vizet, amit kiengedett, azt kiöntjük, és visszakerülnek a sóba. Innentől kezdve hetente egyszer sózunk, hat héten keresztül a sonkát és négy héten keresztül a szalonnát. Amikor lejár a hat hét, akkor lemossuk a sót, és 12 óra hosszáig tiszta hideg vízben ázik. Innen kivesszük, és két napig szárad. Amikor megszikkadt, és már nem ragad, akkor megy a füstre. Mi meggyfával füstölünk, és kb. három–öt napig van a füstben, attól függően, hogy milyen az időjárás. Amikor lejött a füstről, akkor bekerül egy régi építésű ház kamrájába. Ezen csak két kisebb lyuk van, amiken keresztül a levegőt kapja. Ez egy sötét hely, ahol a nyári hőmérséklet sem megy fel 20 Celsius-fok fölé. Egy-két hónap pihentetés után teljes értékűen fel lehet használni ezeket a hústermékeket – fogalmazott Lódi.

Így Lódiéknál húsvétig elkészül a sonka, ami aztán nélkülözhetetlen étke a húsvétnak. Lódi gazda elmondása szerint az erre vonatkozó református hagyományok igen egyszerűek.
– Szombaton megfőzzük a sonkát, ki egészet, ki felet. Kellő mennyiségű tojást főzünk hozzá, és tormát reszelünk vagy veszünk hozzá. Húsvét tájékán ez a reggeli és a vacsora – mondta el Lódi Gáspár.