Múltkori tárcánkban arról írtunk, hogy a Délmagyarország című szegedi napilap 1911. március 19-ei száma közölte G. Á. levelét, aki írásában éles kritikával támadta dr. Bíró Károlyt, Szabadka polgármesterét, valamint bírálta nagyszabású szabadkai és palicsi építkezéseit. A levél természetesen nem maradt válasz nélkül. Március 25-én a lapban megjelent Bíró Károly levele, amelyben a polgármester cáfolta G. Á állításait. Legelőször a palicsi szélvihar és a betonpart beomlásának ügyére reagált.
„Palics-fürdő Szabadka város közönségének egyetlen üdülő helye. Józan ésszel nem lehet tehát csodálkozni afelett, hogy a város közönsége ezt, az egyébként kies helyet, amely azonban az ő elmaradottságában a mind igényesebb kor követelményeinek meg nem felelt – nagyobb s már itt megjegyzem – kellően jövedelmező tőkebefektetéssel egy modern fürdővé alakította át. Ezen átalakításhoz tartozott a tópartnak mintegy ezerötszáz méter hosszúságban 25–30.000 korona költséggel történt kiépitése is úgynevezett vasbeton lapokkal, ahogyan a Balaton-parti fürdőtelepeken is épitik a partokat, sőt a Balatonba benyúló mólókat is. A tópart kiépítése két évvel ezelőtt alacsony vizállás mellett történt s nem is volt semmi baj, mig a viz a mult év őszén rohamosan oly magasra nem emelkedett, amilyenre nem emlékeznek a szabadkaiak. Ily állapotban jött március 15-én az a nagy hullámverés, amely átcsapva a partokon a betonlapok alatti homokot magával ragadva kimosta az alapot, aminek természetes következménye a part ezen részeinek beomlása s illetőleg a lapok lecsuszamlása volt. A viharban személyesen voltam künn s igy saját szemeimmel láttam azt az istenitéleti időt, amely a partnak mintegy fele részét elpusztította. Ezt ugy hivják, hogy elemi csapás, ami ellen tenni nem lehet, amint hogy annak idején a sok viz és a szélvihar szakította át a Szegedet védő gátakat is s emiatt senkinek sem jutott eszébe a gátakat épitő mérnököket tenni felelőssé a Szegedet ért rettenetes katasztrófáért” – írta Bíró Károly.
G. Á. levelében azt állította, hogy Szabadkán és Palicson több épület is beomlott. A polgármester szerint ezek az állítások nem feleltek meg a valóságnak. Rámutatott arra, hogy a palicsi Vigadó épülete nem omlott be „hanem egyik emeleti oldalfala mintegy 25 – 30 centiméterre kihajolt, amit azután minden nagyobb veszedelem nélkül s anélkül, hogy a földszinti részen a legcsekélyebb bontásra is szükség lett volna – lebontottak s újra fölrakták”. A gimnázium kápolnájának beomlása szerinte szintén nem történt meg. Hozzátette, hogy az esetnek annyi igazságalapja van, hogy „az épület beázott s ennek folytán a vakolat a díszteremben lehullott”. A polgármester viszont elismerte azt, hogy a tavankúti templomtorony valóban összeomlott. Felhívta azonban a figyelmet, hogy ehhez az esethez a városvezetésnek semmi köze, ugyanis a templomot a Kalocsai Érsekség építtette.
Végül Bíró Károly védelmébe vette „a városi uj székház” vagyis a Városháza építését.
„Gödörben van. A városi kávéházba és a mellette levő üzlethelyiségekbe befolyik a viz és a többi! Nevetséges beszéd! Ebből egy szó sem igaz!
Az tény, hogy a városi uj székháznak egyik oldalhomlokzata, amely a Kossuth-utca felé néz hetven-nyolcvan centiméterrel mélyebben fekszik, mint a vele szemben levő s mintegy száz méter távolságra levő Pest-szálloda. Ez azonban az ut nívójának természetes esése, amit eltüntetni egyáltalán nem lehet. Én ugy tudom, hogy az ilyen monumentális épületeket elölről szokták nézni s nem oldalról, ha birálni akarják. Tessék igy nézni az uj székházat s akkor inkább dombon van, mint mélyedésben. Ez épen olyan bírálat, mintha valaki a budai királyi lakról azt mondja, hogy gödörben van – pedig tényleg ott van, ha a honvédelmi minisztérium palotájának kapujából nézzük s viszont ez is gödörben van, ha a Mátyás templom felöl jövet szemléljük. Igy vagyunk itt is. Ugy van azonban a dolog, hogy kritizálni mindig könnyebb volt, mint alkotni!”
Bíró Károly a fent ismertetett állítások fényében a Délmagyarország „jóizlésü közönségének bírálatára” bízta annak eldöntését, hogy mennyire lehet értékelni G. Á. beküldött és közzétett levelét.
