2024. április 26., péntek

A főkatonák faképnél hagyták Bolsonarót

Példátlan lépésre szánta el magát három tábornok a koronavírus fojtogatta Brazíliában

Politikai túléléséért küzd Brazília elnöke, akit sokan populizmusa, mások a koronavírus-járvány csapnivaló kezelése miatt bírálnak. Jair Messias Bolsonaro a héten sebtében átalakította a kormányzatot, de kérdés, mire lesz elég a hat miniszter lecserélése. A fegyveres erők máris nyugtalankodnak, amit az is jelez, hogy indoklás nélkül benyújtotta lemondását mindhárom haderőnem parancsnoka.

Példátlan kormányátalakítást hajtott végre eddigi hivatali ideje alatt a brazil államfő. A szélsőjobboldali, autoriter Jair Messias Bolsonaro csaknem hat miniszterét cserélte le a héten, március közepén pedig az egészségügyi tárca vezetőjétől vált meg.

A világjárvány tavaly március 11-ei kihirdetése óta Brazíliában már a negyedik egészségügyi miniszter kezdhette meg a munkáját. Nincs könnyű helyzetben, hiszen a világon az Egyesült Államok után Brazíliát sújtja leginkább a kór, amely a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem tegnapi adatai szerint majdnem 318 ezer ember haláláért és 12,65 millió megfertőzéséért felelős Latin-Amerika legnagyobb és legnépesebb (majdnem 215 millió lakosú) országában.

A populista elnököt emiatt már számtalan bírálat érte a parlamentben. Azért is támadták, mert félvállról vette a vírusveszélyt és a betegséget, sőt korábban többször kigúnyolta a védőmaszk viselőit is. Nemrég pedig azt tanácsolta a lakosságnak, hogy ne nyavalyogjon a járvány miatt. Lekezelő beszólásai azonban aligha változtatnak azon a tényen, hogy az ország több térségében immár rekordmagas a fertőzöttek száma, a kórházak pedig lassan el sem tudják helyezni a koronavírusban szenvedőket a 26 szövetségi állam több mint felében.

Egy „kaszásnak” beöltözött illető grasszál a Planalto elnöki rezidencia előtt. Nap nap után sokan tüntetnek itt Bolsonaro – szerintük téves – járványintézkedéseit bírálva (Fotó: AP via Beta)

Egy „kaszásnak” beöltözött illető grasszál a Planalto elnöki rezidencia előtt. Nap nap után sokan tüntetnek itt Bolsonaro – szerintük téves – járványintézkedéseit bírálva (Fotó: AP via Beta)

A Bolsonaro bizalmi emberének számító külügyminiszter is kapott hideget-meleget amiért az oltóanyag beszerzése helyett vitába bonyolódott Kínával és az Egyesült Államokkal, így ezekből az országokból szinte alig érkezett vakcina. Az első saját gyártású készítmény is csak nemrég készült el, ám azt még jóvá kell hagynia az illetékes hatóságnak és csak utána kezdődhet meg a tesztelési szakasz, majd széleskörű alkalmazása. Hogy az mikor lesz, nem tudni, az viszont biztos, hogy jövőre elnökválasztás lesz, és Bolsonaro szeretné meghosszabbítani mandátumát.

Ezért mindent megtesz, hogy elhitesse magáról, megéri ismét rá szavazni. A kabinet átalakítása is ezzel hozható összefüggésbe. A sokat bírált miniszterek helyére újakat ültetett, de ez nem mindenkinek tetszik.

A fegyveres erőknél már sajátos módon tiltakoztak az ellen, hogy Bolsonaro az eddigi védelmi miniszterétől, Fernando Azevedo e Silva tábornoktól is megvált, aki igyekezett megakadályozni, hogy az elnök nagyobb befolyást szerezzen a haderőnemeken belül. A hírre reagálva, és a kedden kinevezett új tárcavezetővel, Walter Souza Braga Netto tábornokkal folytatott „drámai és heves hangú” megbeszélés után egyszerre és indoklás nélkül lemondott mindhárom haderőnem, tábornoki rangú parancsnoka: Edson Leal Pujol, Ilques Barbosa és Antonio Carlos Moretti Bermudez. Ilyenre még nem volt példa az országban.

Nettóról az a hír járja, hogy a hadseregről azonos a véleménye Bolsonaróéval, aki korábban maga is katonatiszt volt, de a seregből 1988-ban elbocsátották. Ennek ellenére azt tartja: a katonaság sok társadalmi és gazdasági problémát meg tud oldani, és az se baj, ha tábornokok irányítják az országot. Korábban azt nyilatkozta, hogy Brazília helyzete sokkal jobb lenne, ha az 1964 és 1985 között uralkodott katonai rezsim több embert gyilkolt volna meg.

Alpári stílusával és politikájával végletesen megosztotta a lakosságot. A többség nem is szavazna rá, ha most tartanák az elnökválasztást. Inkább legnagyobb ellenfelét, a volt államfőt, a baloldali Luiz Inácio Lula da Silvát támogatnák, akit ugyan 2018-ban (az előző elnökválasztás évében) korrupcióért 12 évre bebörtönöztek, ám 2019-ben már szabadon engedték. A legfelsőbb bíróság egyik tagja pedig épp a minap közölte: a Lula elleni ítéletet meg kell semmisíteni.

Elemzők szerint már ez az állásfoglalás is elegendő lehet ahhoz, hogy Lula indulhasson a 2022-es államfőválasztáson. Népszerűsége továbbra is töretlen, és sokan úgy vélik, három éve azért dugták rács mögé, mert bizonyos körök az ő bebörtönzésével akarták a hatalomba segíteni Bolsonarót.

A PoderData közvélemény-kutató ügynökség legutóbbi felmérése arra utal, hogy Lula jelenleg négy százalékkal előzné meg az elnököt az első fordulóban, és a másodikban is ő lenne az esélyesebb. Máris tömegek reménykednek abban, hogy jelölteti magát.