Az utóbbi két évtizedben a szélsőséges időjárási körülmények miatt Szerbia gazdaságának hatmilliárd dolláros vesztesége keletkezett, és intézkedések hiányában 2030-ig még ugyanekkora kára lehet. Ezt Francine Pickup, az ENSZ Fejlesztési Programjának (United Nations Development Programme; UNDP) szerbiai állandó képviselője mondta azon az online tanácskozáson, melyet Szerbiának a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról tartottak.
Aszályos év kilenc évvel ezelőtt (Fotó: Ótos András)
Kiemelte, térségünk különösképpen ki van téve az éghajlatváltozás veszélyeinek, az átlaghőmérséklet itt gyorsabban emelkedik, mint globális szinten. ,,Belgrádban tanúi lehettünk annak, hogy a tizenhárom legmelegebb évet éppen 2000 óta jegyezték, ez pedig hatással van az emberi életekre, nagy megterhelés az egészségügyi rendszerek számára, lassítja a gazdasági fejlődést, különösen a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az energiaipar, a szállítás és az infrastruktúra területén” – magyarázta Pickup, hozzátéve, hogy a 2020-ban készült jelentések szerint az eddigi legmagasabb szintre emelkedett az üvegházhatású gázok koncentrációja, és – függetlenül attól, hogy a világjárvány kezdete óta csökkent a kibocsátás – tovább növekszik. ,,Ha pedig tovább tart a növekvő irányzat, világszerte a legnagyobb forrósággal, árvizekkel, aszályokkal és erdőtüzekkel kell szembenéznünk. A 2016 és 2020 közötti időszak a legmelegebb volt azóta, hogy mérik a hőmérsékleteket, a változások pedig kedvezőtlenül hatnak az élelmiszer- és energiatermelésre, az ivóvízhez való hozzáférhetőségre, az infrastruktúrára és a háztartásokra.”
Az UNDP képviselője emlékeztetett arra, hogy Szerbia Képviselőháza a közelmúltban fogadta el a klímaváltozásról szóló törvényt. Ez az ország első olyan jogszabálya, amely rendezi a kérdéskört és intézkedéseket helyez kilátásba, tehát törvényi alapot teremt a károsgáz-kibocsátás csökkentéséhez, egyben hozzájárul Szerbia és az ENSZ jogszabályainak összehangolásához. A több mint 170 ország fejlesztési problémáinak megoldásán fáradozó UNDP szerbiai megbízottja elmondta: az európai zöld megállapodás keretében az EU ambiciózus terveket fogalmazott meg a nyugat-balkáni térséget illetően, ami a következő hét évben megnöveli a balkáni beruházásokat: át kell térni a dekarbonizációra, a körforgásos gazdaságra – melyben az anyagcsere-folyamatok tervezetten, zárt körben áramlanak, a hulladék pedig szinte 100%-osan hasznosul –, továbbá a fenntartható élelmezési rendszerekre, és mindinkább a biodiverzitás megőrzésére kell összpontosítani.
