2021. május 15., szombat

Mephisto „csak” egy színész

Boris Liješević: „Az Újvidéki Színház csapata rendkívüli”

Nagy érdeklődéssel várta a közönség az Újvidéki Színház Mephistóját Balázs Áronnal a főszerepben. A csalót, a komédiást, a karizmatikus embert alakítja, akinek tragédiája a siker felé rohanás, akit csak a csúcsra jutás, a csúcson való szereplés elégít ki.

A vasárnapi bemutatón az Újvidéki Színház hű közönsége megtapsolta nemcsak Balázs Áron ragyogó alakítását, hanem Német Attila, Szalai Bence, Mészáros Árpád, Sz. Elor Emina, Crnkovity Gabriella, László Judit, Dienes Blanka, Banka Lívia, Kőrösi István, Giricz Attila, Ozsvár Róbert színművész kiváló játékát is. Együtt alkották meg a mély üzenetű produkciót, amely Klemm Dávid zeneszámaival szerves egységet alkotott Boris Liješević rendező elképzelése alapján. A rendező a szereplők belső cselekményéből, a szereplők érzelmi világának a bemutatásával mélyítette el a rendezését. A színészek nagyon komoly belső lélektani ábrázolást valósítottak meg.

A darabban az elmúlt évszázad harmincas éveinek analízisével szembesülünk. A regény is, az előadás is Hendrik Höfgen életútját és karrierjét mutatja be. Ő egy engedelmes polgár, egy a millióból a sok cinkos közül, aki nem követ el nagy bűncselekményeket, ugyankkor  a gyilkosok kenyerét eszi. Nem bűnös, de bűnössé válik. Nem öl, de hallgat a gyilkosságokról.

Bűnösek vagyunk-e a diktatórikus rendszerek és ideológiák létrehozásában (Fotó: Aleksandar Milutinović)
Bűnösek vagyunk-e a diktatórikus rendszerek és ideológiák létrehozásában (Fotó: Aleksandar Milutinović)

A Mephisto előadást készítettük, miközben az egész világ már egy éve áll: a színházak üresek és a kórházak telis-tele vannak. Mephisto pedig törtet az életen keresztül. Van-e a két dolog között párhuzam? Nem tudom. A mai Mephistókat még nem ismerjük fel, egy mai Klaus Mannt nem veszünk komolyan – mondta Boris Liješević, aki előadásában ezekkel a témákkal szembesít bennünket.

Balázs Áron azt vallja, hogy az olyan személyek, mint Höfgen, igenis bűnösek különböző diktatórikus rendszerek és ideológiák, jelen esetben a fasizmus létrehozásában. Ahelyett, hogy az abszurd ideológia ellen harcolnának, nyereség és dicsőség céljából bármit megtesznek. Ez azonban kétélű kard. Céljaik elérése során áldozatokká is válnak – elveszítik önértékelésüket, érveiket, és végül elveszítik személyiségüket és emberiségüket.

Balázs Áron szerint a döntések, melyeket a főszereplő hoz, kezdetben kizárólag az övéi, és „mindent megtesz annak érdekében, hogy álmait valóra váltsa. Idővel ezek az álmok azonban rémálmokká válnak, nem tudja kontrollálni őket, kezelhetetlen valósággá válnak. Ő színész-bábbá változik a népszerűség utáni hajszának és az elpusztíthatatlan művészi karrier iránti vágyának következményeként.

Boris Liješević sok mindent megnézett, elolvasott, ami ötletet adott az elképzeléseihez. Különösen Szabó István filmje érdekelte, aki azt úgy építette fel, hogy egyre mélyebben belemerült a szereplők lelkivilágába és a történetbe.

– Engem az Újvidéki Színház előadása készítése során különösen azok a történelmi modellek érdekeltek, amelyekről Thomas Mann fia, Klaus Mann írt. Szó szerint a regénye minden szereplőjének megvan a megfelelője a filmben, mindegyik karaktert élő személyről mintázta. A főszereplő Hendrik Höfgent Gustav Gründgens színész ihlette meg, aki a háború előtt alakította Mephistót, majd a náci Németország összes állami színházának igazgatója és Göring közeli barátja volt.

Úgy tűnik, a főszereplőnek nincs más választása az életben, csak mindent a sikernek alárendelve lehet boldog. A regényben szinte áttapos a holttesteken, hogy megvalósítsa önmagát. De nem látja az embert, nem látja a barátot, senkit sem lát. Kész mindent feláldozni, csakhogy haladjon, és sikert érjen el. Mindannyian készek vagyunk elítélni ezt a cselekedetét, valakinek az ilyen útját, de a kérdés az, hogy az utat mi választjuk-e, vagy hogy ez az egyetlen lehetséges út valaki számára.

A művész hisz abban, hogy a művészetével képes megnemesíteni a környezetét, a saját közönségét és a közösségét
A művész hisz abban, hogy a művészetével képes megnemesíteni a környezetét, a saját közönségét és a közösségét

A jelmezt Drina Krlić, a díszletet Janja Valjarević tervezte, a zenét Klemm Dávid szerezte. Minden az előadás készítése során alakult ki. A színdarabot nemcsak én készítem, hanem Fedor Šili dramaturg, a színészek és más munkatársak. Minden előadás bizonyos légkörből, bizonyos csoportból, életünk bizonyos időszakából származik. Az Újvidéki Színház csapata valóban rendkívüli. Végül lehetőség adódott, hogy együttműködjek Balázs Áronnal, akit egyik legjobb színészünknek tekintem. Elor Eminával már Az ember ára c. előadás készítésekor szépen együtt dolgoztunk. Most alkalom adódott, hogy rajta kívül más színészeket is felfedezzek, és megismerjem a társulatot, amely nem ragaszkodik a hagyományos munkamódszerhez – mondta a rendező.

– A nézőben az előadás kapcsán több gondolat merül fel. Például: amennyiben kilépünk a nemzeti kultúránkból, és amennyiben elhagynánk a nemzeti kulturális közegünket, identitásválságba kerülnénk: egyszerűen elvesztenénk saját magunkat – mondta Venczel Valentin színházigazgató. – Szembeszegüljek-e, vagy pedig hagyjam el azt a közeget, amelyikben ezek a negatív tendenciák megjelennek? Ha elhagyom, akkor kilépek az identitásomat meghatározó szűkebb szociokulturális közegből. Kilépek az anyanyelvemből, kilépek a kultúrámból, kilépek abból a közösségből, amelyet a nyelvem, amelyet a kultúrám és a közös alkotás jelent. Ez a nagy dilemma. A művészember hisz abban, hogy egyes negatív tendenciák ellenére a művészetével képes lesz úgy megnemesíteni egyfelől a környezetét, másfelől a saját közönségét és a közösségét, hogy hatástalanítsa ezeket a negatív, elnyomó, diktatórikus eszméket. Hogy ebben a megnemesítésben mennyire lehetünk hatékonyak, ez már más kérdés.

Lénárd Róbert, az Újvidéki Színház művészeti vezetője készítette a magyar előadás szövegkönyvét, bizonyos dramaturgiai beavatkozásokkal, és ő tervezte az előadás egyszerű-nagyszerű plakátját.

A bemutatott Mephisto-előadás két nappal későbbi röprízét a járványügyi helyzet miatt a közönség már nem láthatta, de annyi bizonyos, erre az előadásra Vajdaság-szerte sokan lesznek kíváncsiak.