Az elmúlt egy évben érvényesített gazdasági csomagok szelektív alkalmazásának hiányát a kis- és középvállalkozások sínylették meg a leginkább – hangzott el tegnap a térség egyik legjelentősebb gazdasági fórumán. Az idén a kis- és középvállalkozók országos tanácskozása is a virtuális térbe költözött: a bemutatkozások immár videóbejegyzések formájában történnek, az előadásokat és a vitákat pedig élőben követhetik az érdeklődők az MSP Forum YouTube csatornáján.
Az online találkozó első napján felszólaló üzletemberek és elemzők hangsúlyozták, hogy a vállalkozói ágazat sokkal nagyobb károkat szenvedett el az elmúlt egy évben, mint amennyire a bruttó hazai termék egyszázalékos visszaesése utal. Emlékeztettek arra is, hogy az ország gazdaságának a gerincét a kis- és középvállalkozások képezik: a bejegyzett gazdasági személyek 99,9 százalékát ezek a vállalkozások jelentik, amelyekből több mint 350 ezer működik országszerte. A 900 ezer munkahelyet biztosító ágazat azonban a bruttó hazai terméknek (GDP) csupán a harmadát valósítja meg, és csak 40 százalékban vesz részt az országos kivitelben.
Az adatok világosan rámutatnak, hogy Szerbiában még mindig kihasználatlanok a kis- és középvállalkozásokban rejlő lehetőségek, a szektor teljesítőképessége ugyanis három és félszer kisebb az európai átlagnál – állítják a szakértők, akik szerint a termelőerő fejlesztésével több mint 50 százalékkal növelni lehetne a bruttó hazai terméket, amely így akár 25 milliárd dollárral is emelkedhetne. A gazdasági minisztérium elemzése arra is rámutat, hogy a 2014 óta tapasztalt dinamikus fejlődés ellenére a szektor még mindig nem érte el azt a GDP-szintet, amelyet a 2008-as gazdasági válság előtt valósított meg.
Félő tehát, hogy a tavalyi járványhelyzet gazdasági hatásainak enyhítésére is a vártnál több időre lesz szükség: a kis- és középvállalkozók felépülése nélkül viszont fenntartható és stabil gazdasági növekedésről sem beszélhetünk országunkban. A jelenlegi helyzetben tehát kiemelten fontosak azok az intézkedések, amelyeket a szerb kormány foganatosít a kis- és középvállalkozások megsegítésére – hangzott el a fórum bevezető részében.
LEHETETT VOLNA JOBBAN IS
A tavaly alkalmazott gazdasági csomagok segítették ugyan a gazdaság fennmaradását, de az általánosan alkalmazott támogatások nem biztosították a kis- és középvállalkozók megmaradását. Ellenkezőleg: az ágazat jövedelme jelentősen csökkent – mondta a fórumon Kori Udovički, a Közgazdasági Felsőoktatási Központ intézőbizottságának elnöke.
– A legnagyobb veszteség a szállítással foglalkozó mikro- és kisvállalkozásokat érte az elmúlt év folyamán, ugyanis 80 százalékos jövedelemkiesést jegyeztek. Legkisebb káruk volt az élelmiszer-kereskedőknek és az IT-ágazatban dolgozóknak, akiknek a jövedelme 4-5 százalékkal csökkent a járványhelyzetben – ismertette a szakember annak az elemzésnek az alapadatait, amely a délkelet- európai államok által érvényesített gazdasági csomagok hatékonyságát vizsgálta.
A szerb kormány az elmúlt egy évben látszólag ugyanazokat a gazdasági intézkedéseket foganatosította, mint a környező államok: biztosította az adók és a járulékok halasztását, szubvenciókat alkalmazott a vállalkozóknak, külön támogatta a vendéglátóipart, és garanciát vállalt a gazdasági személyek által igényelt banki kölcsönökre – sorolta az elemzett intézkedéseket Udovički.
– Amire viszont sem a közelebbi, sem a távolabbi államokban nem találtunk példát: csak minden tizedik intézkedés jutott azok kezébe, akiket a leginkább érintett a járványhelyzet. A begyűjtött adatok alapján ugyanis a három gazdasági csomagra szánt 1,6 milliárd euróból kicsit több mint egymilliárd azokhoz került, akiket a legkevésbé érintett a világjárvány. Az eszközök 25 százalékával, azaz 402 milliárd euróval segítették a közepesen érintetteket, a legrosszabb helyzetben levők viszont 183 milliárdos támogatásban részesültek, azaz a rendelkezésre álló támogatások csupán 11 százalékát kapták meg.
A szakember szerint a kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy az alkalmazott intézkedések gazdaságilag nem voltak hatékonyak, de emberileg sem voltak szolidárisak.
– Más országokban nem találkoztunk olyan támogatási feltételekkel, amelyek kizárják magát a támogatást. Gondolok itt arra, hogy a kis- és középvállalkozások csak akkor részesülhettek támogatásban, ha egy munkást sem bocsátottak el. Az ő esetükben ugyanis a meghatározott 10 százalék a legtöbbször ezt jelentette. Kiemelném azt is, hogy az általánosan alkalmazott adókedvezmények mellett a legsúlyosabban érintettek esetében a környező országok leírták az adó és járulék formájában felhalmozódott adósságokat. Ezt a szerb kormány nem tette meg.
A szakértő bemutatta azt a lehetséges forgatókönyvet is, amelyre akkor került volna sor, ha a szerb kormány a leginkább érintett ágazatoknak segít, ahelyett, hogy mindenkit támogat. Az eszközök átcsoportosításával a legsúlyosabb helyzetben levők a rendelkezésre álló 1,6 milliárd euró 29 százalékát kaphatták volna meg, azaz 469 milliárddal lehetett volna hozzájárulni a mikro-, kis- és közepes vállalkozások megmaradásához – vonta le a következtetést Udovički.
AZ UNIÓ SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI
A Szerbiában tevékenykedő kis- és közepes vállalkozókat az Unió is segíti. A kutatások és az innovációk nagy értékű támogatása mellett kiemelt hangsúlyt fektetnek a falusi környezetben működő vállalkozások fejlesztésére. Az EU Pro program keretében eddig 4,3 millió euró vissza nem térítendő támogatás került Szerbiába, amellyel elsősorban bútorok, ruházati cikkek és ételek hagyományos gyártását támogatták. Emellett segítik azokat a befektetéseket is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kis- és középvállalkozók kivitellel tudjanak foglalkozni – hallhattuk a fórumon Mateja Norčič Štamcartól, az Unió szerbiai küldöttségének vezetőhelyettesétől.
– A járványhelyzetben az Unió további 78 millió eurót biztosított a kis- és közepes vállalkozók megsegítésére. Ez annak a 93 milliós nagyobb gazdasági csomagnak a része, amelyet a szerb kormánnyal együtt dolgoztunk ki. Jelenleg azon a széles körű programon is dolgozunk, amellyel a nyugat-balkáni térség gazdaságát 7 milliárd euróval segíti az Unió. Ezekkel az összegekkel közvetve segítjük a vállalkozókat, ugyanis elsősorban a régió digitális korszerűsítésére, valamint a szárazföldi és vízi utak fejlesztésére fektetjük a hangsúlyt. Uniós forrásokból további egymillió eurót különítettünk el azoknak a falusi turizmussal foglalkozóknak a megsegítésére, akik Dél-Szerbiában tevékenykednek. A szerbiai vállalkozók uniós támogatási lehetőségeiről egy egységesített elektronikus ismertető készül, amely a napokban mindenki számára elérhető lesz – hangsúlyozta Mateja Norčič Štamcar.
Az uniós források ismertetését Alessandro Bragonzi, az Európai Befektetési Bank nyugat-balkáni irodavezetője folytatta, aki többek között szólt az Európai Befektetési Alap által biztosított lehetőségekről. A fórum első napján elemezték azt is, hogyan tekintenek a nemzetközi pénzintézetek a szerb gazdaságra, és ismertették az alternatív finanszírozási lehetőségeket is. Szó volt még a kivitellel foglalkozó kisvállalatok helyzetéről, a kezdő vállalatok támogatási formáiról és az adókedvezményekről, de a jelenlevők kiemelték a digitalizáció és a fejlődő marketing jelentőségét is.
