A más okokra visszavezethető aránytalanságok és az oltási kampányok eltérő sebessége miatt a világgazdaságban is egyenetlenül zajlik a kilábalás. Kína esetében talán kevésbé hihetünk a járvánnyal kapcsolatos adatoknak, a gazdasági teljesítményre vonatkozó számokat viszont nehéz cáfolni, hiszen a hatalmas ország nemzetgazdasága most is „láthatóan” dübörög. Az ottani mentalitásból is eredeztethető fegyelem, a drasztikus korlátozások eredményeket hoztak, és Kínának már a tavalyi nehéz évet is sikerült növekedéssel zárni.
Ha az oltási folyamat sikerességének tükrében vizsgáljuk a gazdaság várható teljesítményét, Kína, Izrael, valamint az Egyesült Királyság esélyei a legjobbak, de Szerbia is a jobbak között van. Számos labdarúgó-mérkőzés végeredménye tanúsítja például, hogy az esélyes nem mindig nyerő is egyben. Az első félidőben szerzett előny gyorsan semmivé válhat, ha felenged a koncentráció és a védelem hibázik. Ezen a meccsen a vírus még mindig nem esélytelen, oda kel figyelni rá.
Az Egyesült Államok is ott lehet az első sorokban, ha a gazdaságilag leggyorsabban magára találó országok esélyeseit nézzük. A nemrég elfogadott óriási mentőcsomag, valamint a háztartások hatalmas összegekre rúgó kényszermegtakarításai hatalmas lökést adhatnak a világ még első számúnak tekintett gazdaságának. Az 1900 milliárd dolláros mentőcsomag hatással lesz – egészen biztosan – a világgazdaság egészére is. Európában ezzel egyidejűleg az oltási kampány a vártnál lassabban halad.
MINI RÉZKOR
A gazdasági felépülés nem jelenti azt, hogy minden olyan lesz, mint régen, hiszen meglévő trendeket fordított meg, másokat felerősített a járványhelyzet. A fogyasztói szokások átalakulását, a számítástechnikai és a műszaki termékek iránti kereslet növekedésének gyorsulását hozta. Az egyre „okosabb”, azaz a digitálisan vezérelt termékek iránti kereslet globális szinteken hiányt idézett elő a mikrocsipek gyártásához nélkülözhetetlen fémek iránt. A kínai gazdaság élénkülése mellett az elektromos autók rohamos terjedése és az alternatív energiatermelés térhódítása évtizedes csúcsra segítette a rézárakat is. Egyfajta mini rézkorszak zajlik éppen. Ha a történelem ismételné magát, akkor most a bronzkor, majd a vaskor következne. Most viszont nem a bronz látszik a következő felfutónak, hanem többi között például a lítium.
A válság folyamatos terjedését követően – ahogyan várható is volt – az arany és az olaj került elsősorban a figyelem középpontjába. Aztán, szintén várható módon, azok az alapanyagok váltak keresettekké, amelyek a zöldgazdaság kiépítéséhez, például az akkumulátorok gyártásához szükségesek. Az idei év első hónapjaiban a lítium bányászatához köthető üzletágakba milliárdos nagyságrendben áramlott a tőke.
A piacok szereplői arra számítanak, hogy a kormányok tartani akarják a vállalásaikat, amelyek szerint 2050-ig jórészt karbonsemlegessé teszik a gazdaságaikat, akkor ezek iránt az alapanyagok iránt tartósan erős kereslet várható.
KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ ZÖLDÜLÉS?
Valójában jó hír lenne, hogy világméretekben „zöldülés” tapasztalható. Csak az igazi „zöldfülűek” hihetik azonban, hogy ennek nincsenek káros mellékhatásai. Noha a folyamat ennél sokkal bonyolultabb, van egy megfigyelhető mellékhatása, hogy a zöldülés gerjesztette keresletnövekedés következtében alapanyaghiány áll elő. Annak kielégítésére pedig a zöldkampánnyal ellentétben álló kitermelési folyamatok generálódnak.
A mostani jelenség mintázata már a korábbi ipari forradalmak során is felismerhető volt. Több mint százötven éve ismert fogalom a Jevons-paradoxon, a Jevons-hatás, azaz visszapattanó hatás. A gazdaságtudományban ez valójában feltételezésként jelenik meg, miszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják, végül ahelyett, hogy csökkentenék az erőforrás használatát, valójában növelik. A felismerés tehát nem új keletű, hiszen még 1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász megfigyelte, hogy a szén hatékonyabb felhasználását lehetővé tevő technológiai fejlesztések a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén. A Jevons-paradoxon rámutat, hogy az energiatakarékosság milyen paradoxont rejt magában, mivel a megnövelt hatékonyság növeli egyben a felhasználási igényt is. Valóban megfigyelhető, hogy az emberek többet utaznak, ha autóik kevesebbet fogyasztanak. Általánosságban elmondható, hogy egy termék vagy szolgáltatás költségének csökkenése növeli a keresletet. Ha csökken az utazás költsége, több ember többet fog utazni, ami növeli az üzemanyag iránti keresletet. Ezt hívják visszapattanó hatásnak, ami részben vagy teljesen ellensúlyozza az adott erőforrás használatának hatékonyságnövekedésből eredő csökkenését.
