A kertvárosi Munkás Jézus-templom 1931-ben épült, így idén ünnepli fennállásának kilencvenedik évfordulóját. E jeles esemény megünneplésére a plébánia is készül. Többek között felújításra kerül a templom tetőszerkezete. Emellett zarándoklattal szeretnének emlékezni Moullion Andrásra, a templomépíttető atyára. Minderről Szakály Józseffel, a templom plébánosával beszélgettünk.
Szakály József atya elmondta, hogy a Munkás Jézus-templom 1931-ben épült, és november 15-én áldották meg. Hozzátette, hogy eredetileg nem templomnak készült, hanem plébániaépületnek, de Moullion András atya és a hívek fokozatosan átalakították templomszerűbb épületté.
– Moullion atyának, aki egy francia nevű, de magyar érzelmű sváb ember volt, köszönhetjük azt, hogy az ideiglenesnek gondolt kápolna szépen lassan „templommá” lett. Egy hívő család adományából felépült a főoltár eredeti fehér márványból. Az atya 1932-ben egy harangot is öntetett Ljubljanában, amelyet Mindenszentek harangnak nevezünk, és mind a mai napig használunk. Ennek a harangnak egy tornyot is építtetett, hiszen az eredeti épületen nem volt torony – mesélte Szakály József.
A plébános elmondta, hogy a templom egyik különlegessége az elnevezése, ugyanis a Munkás Jézus nevet viseli. Rámutatott arra, hogy Dévavári Beszédes Valéria kutatásai alapján tudni lehet, hogy ezt az elnevezést nem azért kapta a templom, mert a kertvárosban annak idején sok munkás élt volna.
– Egy régi, rózsafüzéres ének apropóján született meg az elnevezés, melyhez az akkori püspök ragaszkodott. Mondván: Jézus legnagyobb munkája, amikor a keresztfán főpapi funkciót végez értünk, tehát azért Munkás Jézus, mert Jézus értünk dolgozik, amikor bemutatja a legfőbb áldozatot az emberiségért az Atyaistennek a kereszt oltárán – magyarázta Szakály József.
Szakály atya az évfordulóval kapcsolatban elmondta, hogy azt a tíz évvel ezelőttihez hasonlóan szeretnék megünnepelni. Akkor a nyolcvanadik jubileumot a templom belső felújításával tették emlékezetessé. Többek között lecserélték az épület villanyhálózatát, restaurálták az ablakokat, valamint a régi oltár elbontott darabjait, az ablakokba vitrázsimitációkat helyeztek el, Korhecz Pap Zsuzsanna restaurátor útmutatásai szerint újrafestették a templomot, díszoszlopokat építettek be. Emellett egy Szent József- és egy Szűz Mária-szoborral is gazdagodott a plébánia, valamint a hívek közadakozásából Olaszországból egy Szent Mihály-szobrot is tudtak vásárolni. A templomudvarban két kisebb „emlékmű” is épült, egyik egy Lourdes-i barlang, melynek szobra egy Auschwitzot túlélt asszony titokzatos fogadalmi ajándéka a templomnak. A másik pedig egy egyedülálló Szent István-emlékmű, Vékony Lajos keramikus iparművész csodálatos munkája. A doroszlói plébánosnak hála két kisebb harang is felkerült a 80. évforduló kapcsán a toronyba, azóta pedig három hatalmas acélharang is házat kapott a templom udvarában, igazi kertvárosi összefogással. Az akkori ünnepségsorozat fénypontja volt a felszentelési ünnepség, amikor is Pénzes János akkori megyéspüspök konszekrálta a Munkás Jézus-templomot.
Azóta a Magyar Kormány támogatásával egy gyönyörű közösségi épület is felépült, ez lett a Hunyadi-terem, mely egyszerre lett otthona a cserkészeknek, a plébánia felnőtt közösségének és a gyerekeknek is, hiszen a hittanórákat is itt tartják.
Az idei kerek évfordulót is felújítással ünnepli a plébánia. Most a templom tetőszerkezete és a főhomlokzata újul meg.
– A tetőfelújítást a Magyar Nemzeti Tanács közbenjárására Magyarország Kormánya támogatásával tudjuk megvalósítani. Várhatóan a húsvéti ünnepek után jönnek a munkások felállítani az állványokat és megkezdődnek a munkálatok. Reményeink szerint nyárra azok be is fejeződnek. Az ünnepségek koronája lenne, ha az épületet sikerülne nemcsak belülről, hanem kívülről is felújítani, egy olyan épületet, amelyben immár kilencven éve megszakítás nélkül a lelkipásztorok állandóan kiszolgáltatják a szentségeket. Itt nagyon sok embert kereszteltek meg, rengetegen elsőáldoztak, házasodtak meg e falak között, közel 35 000 szentmisét celebráltak itt… Ez az épület a vasúton túli helyi közösségeknek igazi lelki központja – mondta Szakály atya.
A tervek szerint a tetőfelújítás után ünnepségsorozattal emlékeznének meg a jeles évfordulóról. Szakály atya hozzátette, hogy minden program a járványhelyzet alakulásának függvénye. Ha a járványhelyzet kedvezően alakul, már a november előtti hónapokban megkezdődnének a megemlékezések, amelyek az évforduló után is tartanának. A megemlékezések legnagyobb eseménye a Moullion András atya előtti tisztelgés lenne.
– Mindenképpen szeretnénk a tetőfelújítás után ünnepélyesen megáldani a megújult épületet, majd amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, akkor egy híveknek meghirdetett zarándoklatot szervezni. A zarándoklattal felkeresnénk Moullion atya sírját. Moullion András atya egy méltatlanul elfeledett személy. Nem csak azért érdemel tiszteletet, mert ő építette a templomunkat. Dr. Orcsik Károly egyháztörténész pap barátom kutatásaiból tudjuk, hogy valóban kiváló ember volt. Életszentsége abban is megmutatkozik, hogy futaki plébánosként a II. világháború végén minden erejét és kapcsolatrendszerét arra használta föl, hogy a járeki haláltáborból minél több embert menekítsen ki. A haláltáborban meghalt szülők gyermekeit próbálta meg kiszöktetni és nevelőszülőknél elhelyezni. Rengeteg élelmet csempészett be a táborba. Az őrök párszor el is fogták, megverték és bezárták emiatt. Igazi szent emberként viselkedett. Moullion atya 1951-ben halt meg és Futakon temették el. Szeretnénk a temetőben felkutatni a sírját, és mint hálás utódok, akik neki köszönhetik ezt a templomot, ott a helyszínen, a futaki templomban szentmisét bemutatni a lelki üdvéért. Ha a járványhelyzet nem teszi lehetővé a zarándoklatot, akkor néhányan mennénk el a sírjához, majd itthon szervezünk gyászmisét a lelki üdvéért. Tervek, ötletek vannak, a folytatást majd meglátjuk – mondta Szakály József.
