Ferenc pápa február 16-án jóváhagyta a Szentszék 2021. évi költségvetését. A Szentszék idén 260,4 millió euró összbevétel mellett 310,1 millió euró kiadással számol. Tehát 49,7 millió eurós hiányra készülnek, amely a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság következménye. E hír azért érdemel figyelmet, és azért érdemes részletesebben megvizsgálni a Szentszék büdzséjét, mert kicsiben és közérthetően szemlélteti, hogy a járvány és a nyomában járó járványügyi korlátozások hogyan hatnak ki egy költségvetésre. Persze a Szentszékre ritkán gondolunk úgy, mint amelynek bevételei és kiadásai, valamint ezeket szabályozó költségvetése van, pedig az egyházi főhatóság is ugyanúgy elkészíti a maga büdzséjét, mint bármely állam, szervezet vagy éppen testület. De milyen kiadásai és bevételei lehetnek a Szentszéknek? A kiadásokkal kapcsolatban Juan Antonio Guerrero Alves SJ, a vatikáni Gazdasági Titkárság prefektusa adhat választ, aki a Vatikáni Rádiónak adott múlt évi interjújában a következőket nyilatkozta:
– A pápa tevékenységéről harminchat nyelven közvetítünk a rádión, a televízión, az interneten, a közösségi hálón, az újságon, a nyomdán és a könyvkiadón, valamint a sajtótermen keresztül. Ez egy olyan vállalás, amelyhez nincs hasonló a világon. Ennek vannak költségei és bevételek is származnak belőle. A költségvetés közel 15 százalékát teszi ki. Ötszáz ember dolgozik ezen a területen a Vatikánban. Nem tudom, hogy lehet-e ezt anyagi szempontból jobban csinálni a jelenleginél. Nem hiszem, hogy létezik más hely, ahol ilyen sok munkát végeznek, ilyen kevés alkalmazottal.
A költségvetés további 10 százaléka a nunciatúrák működését fedezi. 10 százalék jut a keleti egyházak támogatására, amelyeket üldöznek, vagy amelyek tagjai diaszpórában élnek. A Népek Evangelizációja Kongregáción keresztül további 8,5 százalék jut a legszegényebb egyházak megsegítésére. Ezentúl az egyházi tanítás egységének védelme, a szentek ügyei, a Vatikáni Könyvtár és a Levéltár, mint a világörökség védelmezésének költségei is a költségvetés részei. Az épületek karbantartása további 10 százalékot igényel, valamint az olasz államnak fizetendő adó is ide tartozik, amely a költségvetés 6 százalékát teszi ki, 17 millió eurót – összegezte a kiadásokat Guerrero atya.
A Szentszék a fenti kiadásokat adományokból és hozzájárulásokból, ingatlanok kiadásából, valamint kisebb mértékben pénzügyi műveletekből, illetve szentszéki intézmények tevékenységéből befolyó bevételekből fedezi. Jelentős összegek folynak be például a Vatikánváros Állam Kormányzóságától, amelynek nagy része a Vatikáni Múzeum bevételeiből adódik össze. A számos reneszánsz mesterműnek, ókori egyiptomi és római műkincsnek otthont adó intézménynek a becslések szerint évente százmillió dolláros bevétele származik az idegenforgalomból. Tekintélyes bevételt jelentenek továbbá az úgynevezett péterfillérek is, vagyis a hívek adományai, amelyek a Szentszék küldetését finanszírozzák, amelybe beletartozik a pápa jótékonysági tevékenysége is. Nem kell közgazdász végzettség ahhoz, hogy belássuk: a járványügyi korlátozások és a gazdasági válság ezeket a bevételeket apasztja leginkább. Az adakozási kedv a bizonytalan gazdasági kilátások miatt jelentősen lecsökkent. A kulturális intézményeket, mint amilyen a Vatikáni Múzeum, járványügyi korlátozások sújtják. A múzeum az elmúlt évben a járvány miatt három hónapra bezárt a látogatók előtt, idén február 13-án pedig egy 88 napos zárva tartás után fogadhatott újra látogatókat az intézmény. Tegyük hozzá, hogy függetlenül attól, hogy a parányi városállam múzeuma jelenleg nyitva tart, turistákra egyelőre nem igen számíthat.
A Szentszék költségvetése nem először mutat hiányt az utóbbi időben. 2016–2020 között a bevételek és a kiadások aránya legtöbb esetben negatív volt. Természetesen ez nem a rossz gazdálkodás eredménye. A számok mögött látnunk kell a Szentszék és a pápa missziós tevékenységét. Mint ahogy fentebb is vázoltuk, a költségvetésben számos olyan tétel van, mint például a keleti egyházak támogatása, amelyek nem hoznak bevételt. A járvány következtében azonban, amikor a korábbi biztos bevételek sem úgy folynak be, mint korábban, a hiány tovább emelkedik a költségvetésben. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük: az elkövetkező években nemcsak a Ferenc pápa által jóváhagyott, hanem a legtöbb ország, intézmény, testület, szervezet költségvetése is, a Szentszékéhez hasonlóan, jelentős bevételkiesésekkel és hiányokkal kell, hogy számoljon.
