2024. március 29., péntek
KALANDTÚRA

A pisai ferde torony

56,70 méter a torony északnyugati oldala, a délkeleti pedig 84 centiméterrel alacsonyabb, mai dőlésszöge 4 fok. A torony teteje csaknem 4 métert dőlt el a képzeletbeli függőleges tengelytől. 1173-ban kezdték építeni, de még be sem fejezték az alsó emeleteket, már megdőlt a torony az ingoványos talajon. A közelmúltban felújították, így a számítások szerint a következő háromszáz évben állni fog. Sőt, lehet, hogy vissza is egyenesedik.
Talán az egyetlen olasz torony volt, amely túlélte a világháború bombázásait. Ekkorra viszont annyira megromlott az állaga, hogy Mussolini betont öntetett alá, de ez egybekötött az alappal, ami tovább húzta lefelé.

Próbálták korábban a vizet kiszivattyúzni körülötte, de az még szivacsosabbá tette a talajt, ami gyorsabb dőléshez vezetett. Az olasz kormány nemzetközi segítséget kért a Világörökségi védelem alatt álló objektum megmentésére, és 1990-ben lezárta a látogatók előtt. Tíz éven át tartó felújítás kezdődött a szakma legnevesebb tudósainak bevonásával. Elsőként a toronyban lévő hét harangot emelték le, melyek összsúlya 10.496 kg volt. A torony átadásakor már voltak benne harangok, de a legnagyobbat, a három és fél tonnás Assuntát csak háromszáz évvel később emelték a helyére. Valamikor pazar harangjátékot játszottak a harangok, mivel mindegyik megfelelt a zenei skála egy-egy hangjának. Viszont hamar rájöttek, hogy a több tonnás harangok mozgása elősegíti a dőlést, ezért több száz éve már nem kongatták őket. Az utolsó felújítás alkalmával szilárdító anyagot juttattak a több méter mély alap alá, valamint belülről feszítőhuzalokkal stabilizálták. Ekkor a harangtorony másfél fokot (5 fok 22 percről a mai 4 fokra), azaz a csúcson 44 centiméternyit egyenesedett. Számítások szerint a laza talajban tovább fog egyenesedni, de ez csak mérhető lesz, viszont nem látható.

Alapanyaga helyi mészkő és toszkán fehér márvány. Kétszáz évig készült, de ez alatt az időszak alatt csak alig húsz évig épült három főépítész irányítása alatt, három fázisban. Alaptömege 15.000 tonna. Az első három szint felépítése után a helyiek száz évig háborúztak, így az építkezés szünetelt. A laza talaj ez alatt idő alatt valamennyire megszilárdult, így azt gondolták, hogy sikerült megállítani a további dőlést. Aztán új lendülettel és technikákkal építették tovább a Csodák terének már akkor impozáns harangtornyát. A nyolcszintes torony tetejére 294 lépcső vezet, de ha beleszámoljuk az északi lépcsőház hetedik emeletén lévő két picit is, akkor 296. Az emléktáblák tanúsága szerint számos középkori tudós végzett kísérleteket a toronyból. A helyiek szerint Galileo Galilei is, kihasználva a torony eltérését a függőlegestől, felcipelt egy nehezebb és egy könnyebb ágyúgolyót, hogy a szabadeséssel kísérletezzen. Utána tanítványa, Evangelista Torricelli folytatta kísérleteit a magasból.

A sors iróniája, hogy ugyanannak a laza szerkezetű talajnak köszönhető, hogy a torony túléli a földrengéseket, mint amely a süllyedéséért is felelős. Bizonyítottan legalább négy erősebb földrengés rázta meg Pisát az elmúlt 850 évben, ami normális körülmények között egy ilyen állapotú tornyot romba döntött volna. De a torony nagy magassága és szilárdsága, a talaj lazaságával együtt jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait oly módon, hogy a torony nem rezonál a földrengés lökéshullámaitól. Ez a pisai ferde torony fennmaradásának a kulcsa.