2024. március 29., péntek
KALANDTÚRA

Az isztambuli Kék mecset

Az iszlám világban általánosan elfogadott íratlan szabály, hogy a legelőkelőbb mecseteknek is legfeljebb négy minaretje lehet. Az isztambuli Ahmed szultán dzsáminak – vagy, ahogy mindenki ismeri: a Kék mecsetnek – hat égbe nyúló minaretje lett. Az ifjú szultán merész döntése magára haragította a nem isztambuli arabokat, mondván: csak a mekkai Masjid al-Haram nagymecsetnek lehet hat minaretje. Ahmed szultán úgy oldotta meg a problémát, hogy pénzt és mestereket küldött Mekkába, hogy építsenek egy hetedik minaretet is.

A Kék mecset megépítése inkább a hatalom demonstrálásának eszköze volt, mint vallási szükséglet. Egyfelől az iszlám identitástudat megerősítését szolgálta, másfelől a hanyatló keresztény Bizánc leghíresebb konstantinápolyi templomának, a négytornyú Hagia Szophiának méltó ellenfelet kellett építeni. Egy téren áll a két templom, farkasszemet nézvén egymással.

A 14. oszmán szultánnak persze imponált, hogy 19 évesen – Allah dicsőségére – minden elődétől nagyobb építkezésbe vágott. Hét évig épült a mecset, minden pénteken maga a szultán is segített az építkezésben. Mindössze egy évig gyönyörködhetett a nagy szultán munkája gyümölcsében, mivel 27 évesen elhunyt. Abban a korban az volt a szokás, hogy ekkora építkezéseket háborús zsákmányokból fedeznek, de Ahmed a nép adójából finanszírozta. Így minden arab magáénak érezhette. A mecset főépítésze természetesen a kor leghíresebb iszlám mestere, az albán származású Sedefkar Mehmed aga volt.

A tervrajzok és az építkezés története nyolckötetnyi. Helyszűke miatt több palotát, lakóépületet és a népszerű lóversenypálya egy részét is el kellett bontani, de még így is szabálytalan alakú a komplexum. 85 méter hosszú, 65 méter széles, legmagasabb kupolája 43 méter, a minaretek 65 méter magasak. Ahmed a 16. oszmán uralkodó volt (sorrendben a 14., de előtte ketten kétízben is uralkodtak), ezért a minaretekre 16 erkélyt építtetett.

A dzsámi előtti udvar hasonló méretű, mint maga a dzsámi. A mosdás szertartására épült árkádsor egy hatszögletű csorgókutat ölel körbe. Az udvarba csak a szultán lovagolhatott be, de kétméteres magasságban egy láncfüggöny van kifeszítve a kapu két oszlopa közé, hogy meghajolván még ő is kifejezze alázatát Allah előtt e szent helyen. A komplexum falain belül volt közkút, népkonyha, bazár, iskola, kórház és karavánszeráj is. A mecset külső építészeti jegyei az addigra kétszáz éves iszlám építészet szokásai szerint épült. Belseje viszont minden addigi mecset, palota és türbe szépségét felülmúlta.

Falait 21.043 kézzel illusztrált kék csempe borítja. Több mint félszáz féle tulipánmotívum van rajtuk, ezenkívül gyümölcsök, citrusfélék és növények is feltűnnek egy-egy csempén. A csempék legmagasabb árát szultáni rendelet határozta meg, de az árak hamar az egekbe szöktek, így a meghatározott összegért, már silányabbak érkeztek Niceából, ezek idővel megsárgultak.

A mecset 260 díszes ólomüveg ablaka Velence ajándéka volt. Ahol nem csempe vagy ablak van, ott a Korán legfontosabb versei és a mohamedán vallás kiemelkedő alakjainak nevei és üzenetei olvashatóak a falakon. A csillárokat drágakövek és kristálygömbök díszítették. Gyertyáiknak kelyhe fél-fél strucctojás volt.

A napi öt imaidőt leszámítva a Kék mecset ingyenesen látogatható bármilyen vallású férfiaknak és nőknek. Az egyetlen feltétel, hogy mindenki cipő nélkül lépjen be a kézzel szőtt több ezer négyzetméteres puha szőnyegre. Még Erdogan elnök, és a római pápa is levetették a cipőjüket Allah szentélyében.