2021. május 12., szerda
KALANDTÚRA

Az isztambuli Kék mecset

A belső udvar a csorgókúttal
A belső udvar a csorgókúttal

Az iszlám világban általánosan elfogadott íratlan szabály, hogy a legelőkelőbb mecseteknek is legfeljebb négy minaretje lehet. Az isztambuli Ahmed szultán dzsáminak – vagy, ahogy mindenki ismeri: a Kék mecsetnek – hat égbe nyúló minaretje lett. Az ifjú szultán merész döntése magára haragította a nem isztambuli arabokat, mondván: csak a mekkai Masjid al-Haram nagymecsetnek lehet hat minaretje. Ahmed szultán úgy oldotta meg a problémát, hogy pénzt és mestereket küldött Mekkába, hogy építsenek egy hetedik minaretet is.

A minareteken összesen 16 erkély van
A minareteken összesen 16 erkély van

A Kék mecset megépítése inkább a hatalom demonstrálásának eszköze volt, mint vallási szükséglet. Egyfelől az iszlám identitástudat megerősítését szolgálta, másfelől a hanyatló keresztény Bizánc leghíresebb konstantinápolyi templomának, a négytornyú Hagia Szophiának méltó ellenfelet kellett építeni. Egy téren áll a két templom, farkasszemet nézvén egymással.

Láncfüggöny a szultán kapuján
Láncfüggöny a szultán kapuján

A 14. oszmán szultánnak persze imponált, hogy 19 évesen – Allah dicsőségére – minden elődétől nagyobb építkezésbe vágott. Hét évig épült a mecset, minden pénteken maga a szultán is segített az építkezésben. Mindössze egy évig gyönyörködhetett a nagy szultán munkája gyümölcsében, mivel 27 évesen elhunyt. Abban a korban az volt a szokás, hogy ekkora építkezéseket háborús zsákmányokból fedeznek, de Ahmed a nép adójából finanszírozta. Így minden arab magáénak érezhette. A mecset főépítésze természetesen a kor leghíresebb iszlám mestere, az albán származású Sedefkar Mehmed aga volt.

Allah dicsőségére
Allah dicsőségére

A tervrajzok és az építkezés története nyolckötetnyi. Helyszűke miatt több palotát, lakóépületet és a népszerű lóversenypálya egy részét is el kellett bontani, de még így is szabálytalan alakú a komplexum. 85 méter hosszú, 65 méter széles, legmagasabb kupolája 43 méter, a minaretek 65 méter magasak. Ahmed a 16. oszmán uralkodó volt (sorrendben a 14., de előtte ketten kétízben is uralkodtak), ezért a minaretekre 16 erkélyt építtetett.

Pár száz méterre áll a Hagia Szophia
Pár száz méterre áll a Hagia Szophia

A dzsámi előtti udvar hasonló méretű, mint maga a dzsámi. A mosdás szertartására épült árkádsor egy hatszögletű csorgókutat ölel körbe. Az udvarba csak a szultán lovagolhatott be, de kétméteres magasságban egy láncfüggöny van kifeszítve a kapu két oszlopa közé, hogy meghajolván még ő is kifejezze alázatát Allah előtt e szent helyen. A komplexum falain belül volt közkút, népkonyha, bazár, iskola, kórház és karavánszeráj is. A mecset külső építészeti jegyei az addigra kétszáz éves iszlám építészet szokásai szerint épült. Belseje viszont minden addigi mecset, palota és türbe szépségét felülmúlta.

A két templom közötti Hippodrom-tér
A két templom közötti Hippodrom-tér

Falait 21.043 kézzel illusztrált kék csempe borítja. Több mint félszáz féle tulipánmotívum van rajtuk, ezenkívül gyümölcsök, citrusfélék és növények is feltűnnek egy-egy csempén. A csempék legmagasabb árát szultáni rendelet határozta meg, de az árak hamar az egekbe szöktek, így a meghatározott összegért, már silányabbak érkeztek Niceából, ezek idővel megsárgultak.

Kilátás a Boszporuszra
Kilátás a Boszporuszra

A mecset 260 díszes ólomüveg ablaka Velence ajándéka volt. Ahol nem csempe vagy ablak van, ott a Korán legfontosabb versei és a mohamedán vallás kiemelkedő alakjainak nevei és üzenetei olvashatóak a falakon. A csillárokat drágakövek és kristálygömbök díszítették. Gyertyáiknak kelyhe fél-fél strucctojás volt.

A Kék mecset miniatűrben
A Kék mecset miniatűrben

A napi öt imaidőt leszámítva a Kék mecset ingyenesen látogatható bármilyen vallású férfiaknak és nőknek. Az egyetlen feltétel, hogy mindenki cipő nélkül lépjen be a kézzel szőtt több ezer négyzetméteres puha szőnyegre. Még Erdogan elnök, és a római pápa is levetették a cipőjüket Allah szentélyében.

Tisztálkodás az árkádok alatt
Tisztálkodás az árkádok alatt