2021. október 16., szombat
A SZAKGYÓGYSZERÉSZ TANÁCSAI

A tavaszi bőrápolás titkai

Itt a tavasz, itt van újra, és ez nem jelent mást mint többek között a bőrápolási rutinunk enyhe korrekcióját is. Engedjék meg, hogy szakmámhoz és szakításomhoz hűen ellássam önöket megannyi jó ötlettel és trükkel, melyekkel igazán szép bőrt tudnak varázsolni maguknak.

Mint tudjuk, inkább az őszi és téli időszak az, amikor dúskálhatunk a megannyi kozmetikai aktív hatóanyag adta lehetőségekben, hiszen többségük igencsak érzékennyé teheti bőrünket a napsütésre. Ide tartoznak például a különböző hámlasztó savak, főképp a glikolsav és a retinoidok családjába tartozó A-vitamin, azaz a tudatos bőrápolók csodaszere, a retinol. Feltehetjük a kérdést, hogy miért érzékenyítik ezek az anyagok a bőrünket a napsugarakkal szemben. A fiatalos és üde bőrnek megvan az a hátránya, hogy sokkal vékonyabb, mint az, amellyel nincs foglalkozva és el van szarusodva, így kevésbe tudja kiszűrni a napból érkező UV sugarakat. Dehogy mégis milyen alternatívák után nyúlhatunk vagy mivel helyettesíthetők az előbb említett vegyületek, megtudhatják a következő pár sorban.

Hámlasztók

Mik is azok a kémiai hámlasztók, és pontosan mire használjuk őket a mindennapi bőrápolás során? A hámlasztó savak olyan vegyületek, melyek a bőrradírok 21. századi, modernebb kiadásai. Ezek a vegyületek ahelyett hogy mechanikailag tüntetnék el az elhalt hámsejteket a bőr felszínéről, ezáltal megannyi mikrosérülést okozva a bőrön, kémiai reakciók által, gyengéden és kíméletesen oldják az elszarusodott sejtek közötti kötéseket, ezzel bírva őket rá arra, hogy természetes úton, ám mégis gyorsan elhagyják a bőrfelszínt. Egyes hámlasztókat, mint például a szalicil- vagy mandulasavat, zsíros vagy kombinált bőrű embereknél alkalmazunk, hiszen ezeknek a hatóanyagoknak megvan az a tulajdonságuk, hogy nemcsak a bőr felszínen, hanem a pórusok mélyén is kifejtsék hatásukat, vagy gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatásuk révén csökkentsék a makacs pattanások kialakulásának gyakoriságát. Más kémiai hámlasztókat, mint például a glikolsavat pedig az anti-aging bőrápolás egyik standardjaként tartjuk számon.

Akkor mitévők legyünk, ha nem szeretnénk lemondani a hámlasztókról, de a napozásról sem? Először is az egy urbánus legenda, hogy minden hámlasztó fény érzékenyíti a bőrt. Igazán csak a glikolsavról derült ki ez az állítás, majd ezt vonatkoztatták az összes többi, ehhez hasonló molekulára is. Tehát zsíros bőrűek esetén a szalicilsav használata, megfelelő fényvédelem mellett (erre még majd visszatérünk) teljes mértékben engedélyezett, bár ha valaki mégis fél, vagy kezdő ebben a témában, használjon tavasztól őszig gyengédebb, 0,5–1%-os formulát. Nem kell azonban félniük azoknak sem, akik félnek bőr öregedésétől. Az AHA savak kategóriájában, a glikolsavon kívül, más lehetőségeink is vannak. Én mindenképp egy gyengédebb, 5%-os tejsavas szérumot vagy tonikot ajánlanék erre a periódusra, hiszen egy relatíve hatásos szer, mely amellett, hogy nem agresszív a bőrre nézve, még hidratálja is, hiszen a tejsav és annak sói fontos résztvevők a bőr védőrétegének kialakításában.

Retinol

Ami a retinolt illeti, ez egy kényes téma. Szakemberként semmiképp sem szabadna ajánlanom a retinoidok használatát a jó idő beköszöntével, de gyakorló bőrápolóként egészen másmilyen tapasztalataim vannak e téren. Abban biztos kiegyezhetünk (még saját magammal is), hogy erre az időszakra válasszunk egy gyengédebb formulációt, melyben retinol helyett retinil-palmita van, vagy kísérletezzünk olyan termékekkel is, melyekben a retinol csak alacsony, 0,1-0,2%-ban van jelen. Az előbb említett, megfelelő fényvédelem mellett, mely témát már az előbb megemlítettem, ezeknek a kritériumoknak megfelelő retinoidos termékek nem fognak kárt okozni bőrünknek.

De miként is néz ki egy megfelelően fényvédett bőr rutinja? A téli 15–25 (SPF) faktorszámú nappali krémünket szép lassan 30-as vagy 50-es faktorszámúra kell váltanunk, de ez még nem minden. A megfelelő termék és faktorszám kiválasztásán kívül – főleg, ha fényérzékenyítő termékeket is használunk – mindenképpen figyeljünk oda, hogy naponta többször, de legalább kétszer applikáljuk újra a fényvédőt tartalmazó termékünket. A tavasz beköszöntével én ezt egy reggeli és egy ebéd utáni újrakenésre bontanám, így megelőzve azt, hogy a délutáni órákban a fényvédő „elhasználódása” vagy leizzadása miatt gyengült védelem alakuljon ki, és megjelenjenek a fényérzékenyített bőr tünetei.

Nem lennék én, ha a legfélősebb bőrápolóknak sem adnék megfelelő bőröregedés-gátló tanácsot. Nem muszáj sem A-vitaminokat vagy hámlasztókat használni annak érdekében, hogy csökkentsük a ráncok kialakulásának esélyét. Milyen ötletek nyugszanak még a tarsolyomban? Hát nem mások, mint az antioxidánsok és a különböző peptidek.

Antioxidánsok

Mint tudjuk, a bőröregedést főleg az anyagcserénk és a napsütésből származó UV-sugarak által generált, nagyon reaktív szabadgyökök idézik elő. Ezek a gyökök, amint megszületnek, bele is csapódnak a körülöttük lévő első molekulába. Ha ez a molekula egy kollagént termelő sejt DNS-állománya, akkor azt roncsolva az a sejt sem lesz már képes megfelelő mennyiségű és minőségű kollagént termelni. Sőt ezeknek a reaktív gyököknek maga a kollagénrost is képes áldozatául esni, így mint egy kettétört sátorrúd, a kollagénmolekula nem lesz képes a bőrt megtartani, és kialakul maga a ránc. Ha viszont megfelelő mennyiségben, különböző szérumok segítségével nap mint nap a bőrbe juttatunk különböző antioxidáns anyagokat, például C-vitamint, Q10-et, reszveratrolt, lipoinsavat, zöldtea-kivonatot, E-vitamint, és sorolhatnám, akkor megakadályozzuk a szabadgyökök becsapódását a környező szövetekbe, így csökkentve a bőröregedés látható jelei kialakulásának az esélyét.

Peptidek

Témánk utolsó szereplői pedig nem mások mint a peptidek. Ezek az anyagok újgenerációs részecskéknek számítanak a bőrápolásban. Tudniillik a peptidek apró fehérjedarabkák, melyek nagyon fontos szerepet játszanak testünk élettani és szerkezeti felépítésében. Léteznek olyan bőrápoló peptidek, melyek összekapcsolódva különböző nyomelemekkel, például rézzel (copper-peptid) képesek kollagént serkentő rezet juttatni a bőr alsóbb rétegeibe. Vagy mondhatok ennél izgalmasabbakat is. Léteznek olyan, már drogériákban is beszerezhető peptideket tartalmazó szérumok (argireline), melyek képesek, mégha minimálisan is, csökkenteni a mimikai izmok aktivitását, így csökkentve a mimikai ráncok kialakulásának esélyét, hasonló módon, mint a botox. Az a peptid, mely az összes közül talán a legjobban kikutatott és bizonyított, és amelyet én is főképp ajánlok, az úgynevezett matrixil, egészen más mechanizmusokon keresztül hat. Ez egy nagyon trükkös kis fehérjedarabka, hiszen imitálni tudja a kollagén lebomlása után keletkező „bőrhulladékot”. Ha elég matrixilt juttatunk a bőrbe, azt a szervezet úgy fogja észlelni, mintha túl sok kollagén került volna lebontásra (mely igazából egy természetes folyamat), így elkezdi újraindítani a termelődését, és voilà, eltűnnek a ráncok. Természetesen azért nem ennyire egyszerű a folyamat. Én személy szerint sosem mondanék le egy jól bevált retinolról vagy a hámlasztó savakról, de a peptidek mindenképp ígéretes alternatívát nyújthatnak a tavaszi, illetve nyári napsütötte napok idején, hiszen alkalmazásuk nagyon biztonságos. Csupán arra érdemes figyelni, hogy alacsony pH-értékű termékek egyidejű használata kontraindikált az esetükben.

Mint olvashatták, minden esetre és szituációra van megoldás egy tudatos bőrápoló számára. Nem jelenthet akadályt még az a fránya napsütés sem. Viszont ha úgy érzi, hogy mégsem járatos annyira abban, hogy saját maga állítsa össze új tavaszi, illetve nyári rutinját, forduljon bizalommal szakértőkhöz. És hogy ki számít igazi szakértőnek a bőrápolás tekintetében, a bőrgyógyász, a kozmetikus vagy a kozmetológus? És hogy mi a különbség és a hasonlóság ezek között a szakmák között, kiderül a következő írásunkból.

(Ez a cikk csak tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakmai konzultációt.)