2021. július 29., csütörtök
SZABADKAI HISTÓRIÁK

Palics pusztulása

Közismert, hogy Szabadka a Városházát és a szecessziós városképét Bíró Károly polgármesternek köszönheti. Bíró idejében – 1902 és 1918 között – azonban nemcsak Szabadkán voltak nagyszabású építkezések, hanem Palicson is. A polgármesternek köszönhetően vált a tó közkedvelt fürdőhellyé. Ekkor épült a Vigadó, a Női Strand vagy éppen Palics jelképe, a Víztorony. Emellett a tavat körülvevő betonpart is ekkor készült el. E betonpart száztíz évvel ezelőtt egy szélvihar következtében szinte teljesen megsemmisült. E heti tárcánkban ezt az eseményt elevenítjük fel, a Délmagyarország című szegedi napilap korabeli lapszámának segítségével.

1911 márciusában hatalmas szélvihar söpört végig Palicson. Az ítéletidőről, és arról, hogy milyen pusztítás okozott a szél a tó körül, a Délmagyarország március 17-ei száma Palics pusztulása címmel számolt be olvasóinak.

„Tegnap éjjel pusztító szélvihar dühöngött a Bácskában. Szélzúgás zavarta a levegőt egész éjjel, de ma tavaszi záporrá enyhült a zivatar, nyugodt, meleg eső esett, mintha mi se történt volna. Pedig szörnyű rombolást vitt végbe az éjszakai szélvész. Így többek között teljesen bedöntötte a csak nemrég épült palicsi betonpartot. Szomorú képe van most a mára lecsendesedett tó környékének, siralmas csapás ez a szerencsétlen eset a fürdőre s városra s a közönségre egyaránt. Tegnap éjjel tizenegy óra táján rémes orkán süvített Palics fölött. Irtó szélvész keveredett, belemarkolt a vízbe és két-három méteres hullámokat vetett a magasba. A palicsi tó egész vízteste robajszerű locscsanással mozdult föl. Fütyülő szél és az óriási víztest kísérteties zajába aztán egy még eszeveszetebb locscsanás ordított bele: mint parancsszóra, a tó köré épített vasbetonpart a vigadótól kezdve jobbra, egész a női fürdőig leszakadt és belefordult a tóba. A vasbetonpart többi részein is mind beomlott és ma reggel tíz órára már végig-végig meztelen homoksár jelölte a víz kerületét. Rettenetes és szomorú képet nyújt a gyönyörűen kiépített palicsi tó a pusztulás óta. A partnak a vigadótól a női fürdő melletti móló baloldaláig terjedő vonala és a női uszoda jobb oldalától egész a Thurzó-villáig eső része is teljesen elpusztult. A palicsi tó másik partján a férfifürdő mögött is negyven-ötven méternyire veszett el a vasbetonpart a vízben” – olvasható a napilapban.

A tudósításból az is kiderül, hogy a pusztítás híre Bíró Károlyt mélyen lesújtotta. Amint értesült a szélvihar okozta károkról, maga is megtekintette a helyszínt.

„A borzasztó pusztulást Somogyi Gyula, a fürdő pénztárosa telefonálta meg elsőnek a polgármesternek, a délelőtti órákban. Bíró Károly polgármester valósággal megtört a leverő hír vételekor és azonnal kiszállt a pusztulás színhelyére a mérnökökkel, ahol meggyőződtek a szomorú valóságról. Somogyi, a fürdő pénztárosa elmondta, hogy hasonló magas vízállásra huszonegy év óta nem tud visszaemlékezni. A víz most már a fürdő legmagasabb pontját, a férfifürdő padozatát mossa. A bedőlt vasbetonpartot két év előtt építtette Szabadka város, a Balatont körülövező betonpart mintájára harmincezer koronáért s ez a pénz most tökéletesen kárba veszett. De más baj is van magán a szerencsétlenségen kívül: a tó környékét sürgős védelemmel kell ellátni, mert a megmaradt homokpartot nagy erővel mossák az óriási hullámok s félő, hogy alámossák a töltésen lévő sétányt. Palicsfürdő kiépítése egyike Biró Károly polgármester legszebb alkotásainak, érthető tehát, mennyire megrendítette őt ez az elemi csapás” – áll a Délmagyarország tudósításában.

A betonpart száztíz évvel ezelőtt szinte teljesen megsemmisült
A betonpart száztíz évvel ezelőtt szinte teljesen megsemmisült

Közvetlenül a szélvihar után a Délmagyarország hasábjain egy levélváltásra is sor került egy G. Á. monogram mögé burkolózó személy és Bíró Károly között. G. Á. ugyanis a katasztrófát arra használta fel, hogy a polgármester nagyszabású szabadkai és palicsi építkezéseit bírálja. De erről bővebben a következő Szabadkai Históriákban…