Szerbia és Magyarország tavalyi kereskedelmi forgalma egymilliárd 940 millió euróra nőtt. Magyarország ezzel Szerbia harmadik legfontosabb európai gazdasági partnere lett, egyrészt a kereskedelemnek köszönhetően, másrészt pedig egyre több magyarországi vállalat találja meg számításait a szerbiai beruházásokban, emelte ki tegnap Nikola Selaković külügyminiszter. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere arra mutatott rá, Magyarország gazdasági dimenzióváltásában a Szerbiával való gazdasági együttműködésnek komoly szerepe volt és van, hiszen ennek a dimenzióváltásnak egyik fő eleme, hogy magyar vállalatok sikeres beruházásokat tudnak végrehajtani külföldön. A magyar kormány hat magyar vállalatnak adott eddig támogatást összesen 7,5 milliárd forint értékben, hogy 13 milliárd forintnyi beruházást hajtson végre Szerbiában.
Nikola Selaković tegnap Szijjártó Péterrel találkozott Belgrádban. Mint az a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiderült, a külügyminiszterek találkozójának fókuszában az a három jegyzőkönyv aláírása állt, amely szerint Szerbia és Magyarország azokban az országokban, ahol az egyik vagy a másik országnak nincs diplomáciai képviselete, megosztják a nagykövetséget. Ennek a jegyzőkönyvnek az aláírásával Magyarország használja majd Szerbia külképviseletének helyiségeit Lusakában, Zambia fővárosában, míg Szerbia Magyarország külképviseletét használja majd Máltán és Santiagóban, Chile fővárosában.
A találkozó több téma megvitatására is lehetőséget adott, de mindenekelőtt a gazdasági együttműködést emelték ki. Szijjártó elmondta, az államilag támogatott magyar vállalatok építőipari, gyógyszeripari beruházásokat valósítanak meg Szerbiában, de magyar vállalat építi fel a Nyugat-Balkán legnagyobb takarmánykeverő üzemét is.
– Gazdasági újraindítási törekvéseink összefonódnak, hiszen a magyar gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó vállalatok komoly szerepet játszanak a szerb gazdaságban is. Így a MOL által szállított üzemanyag a szerb piaci fogyasztás 20 százalékát teszi ki, az OTP pedig a különböző bankfelvásárlások nyomán immáron a második legnagyobb bankpiaci szereplővé vált Szerbiában – emelte ki Szijjártó.
A beszélgetőpartnerek szót ejtettek a szerb, valamint a magyar kisebbségről is, illetve azok kölcsönös megbecsüléséről. Amíg Selaković Magyarország viszonyulását dicsérte a szerb kisebbség, illetve a Magyarországon található pravoszláv egyházi örökség iránt, addig Szijjártó arra mutatott rá, hogy Magyarország erőforrásként tekint a vajdasági magyarságra, amely összeköti a magyar és a szerb népet. Az eddigi 120 milliárd forint értékű vajdasági beruházások után a gazdaságfejlesztési program folytatására lehet számítani, vagyis március 31-éig a vajdasági vállalkozások 6 milliárd forintos keretre pályázhatnak.
Szerbia és Magyarország számos közös projektum megvalósításán dolgozik, így a gazdaság mellett az infrastruktúra fejlesztése, illetve a közlekedés terén is együttműködik. Szóba került a Belgrád–Budapest gyorsvasút megépítése, amelyek első, Belgrád és Újvidék közötti szakasza várhatóan a jövő év elejéig elkészül, és még az idén megkezdődnek a munkálatok az Újvidék és Szabadka közötti szakaszon, és március végén teszik közzé a közfelhívást a Szabadka–Szeged vasútvonal felújítására. Kiemelték a Balkáni Áramlat jelentőségét is, amely révén Magyarország évente 6 milliárd köbméter gázhoz juthat.
– Az idén októbertől Magyarország gázellátása tekintetében új fejezet kezdődik, októberre elkészül a magyar–szerb határ és a magyar nemzeti gázvezeték-hálózat közötti 15 kilométeres összeköttetés, amellyel Magyarország rákapcsolódik a déli gázfolyosóra, és ez által megteremtődik a lehetőség a kaukázusi és a közép-ázsiai gáz Magyarországra szállítására – mondta Szijjártó Péter.
Nikola Selaković megköszönte Magyarországnak, hogy a Nyugat-Balkánon Szerbiára a legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnereként tekint, illetve, hogy támogatást nyújt Szerbia eurointegrációs törekvéseiben.
A külügyminiszterek rámutattak országaik sikereire a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, és az immunizáció fontosságára. Selaković elmondta, mindkét ország bizonyította, hogy a járvány elleni küzdelem nem politikai kérdés, hanem mindkét ország számára a lakosság egészsége az elsődleges, utalva arra, hogy Szerbiához hasonlóan Magyarország is élt azzal a lehetőséggel, hogy Oroszországból, illetve Kínából is beszerezzen védőoltást. Szijjártó kiemelte, ha keletről nem szerzett volna be Magyarország oltóanyagot, májusig 3,5 millió emberrel kevesebben kaphatnák meg a védőoltást.
Újságírói kérdésre, miszerint a vírusokmányok bevezetésével bizonyos védőoltásokat hátrányosan kezelnek, így Magyarország kész-e arra, hogy országközi megállapodást kössön Szerbiával a szabad országok közötti utazás kapcsán. Szijjártó elmondta, hogy Magyarország kész ezt a lépést meglépni, már csak azért is, mert az oltások számát tekintve, így a védettség tekintetében is Szerbia az élmezőnyben van. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy rendelet sem lehet diszkriminatív, az Európai Uniónak több szempontot is figyelembe kell vennie, mielőtt határozatot hoz ennek kapcsán.
