2024. április 20., szombat

Vakcinavakság

A járvány kezelése, a vakcinák elosztása és ajándékozása, és általában az egész pandémiát kísérő felfordulás mögött szépen kirajzolódnak olyan dolgok is, melyeknek valós indítékai a szépen kirajzolódó geopolitikai érdekek. Ha az eseményeket újra és újra megpróbáljuk lecsupaszítani, illetve, ha az igazi mozgatórugókat keressük, akkor látszik meg igazán, hogy sajnos sok esetben szimplán üzleti és politikailag motivált érdekek mozgatják a szálakat.

Korábban még háborús körülmények között sem tapasztalt önzés megnyilvánulása is tapasztalható. Egyfajta modern kori vakcina-hidegháború van kialakulóban, és a jelenlegi perspektívából nehéz megjósolni, hogy ez hova vezethet még. A vakcinaháború eszkalálódását egyelőre az mérsékli, hogy mindenhol kevés a gyártási kapacitás.

A fősodrú világsajtó a kínai és orosz vakcinadiplomáciáról cikkezik. A kínai és orosz befolyásnövelés eszközét vélik felfedezni abban, hogy egyes országoknak adnak vagy eladnak védőoltást. Az USA próbálná ezt ellensúlyozni, miközben egy feltörekvő nagyhatalom, India is beszállt a buliba. Összességében ez a versengés akár még jót is hozhat az egyszerű halandók szemszögéből.

A koronavírus átír mindent

Számos fejlettnek tartott ország egy év alatt sem volt képes hatékony járványkezelési politikát kialakítani. A vírus nem befolyásolható sem liberális, sem konzervatív, sem más ideológiával átitatott érvekkel.

Valójában a vakcinagyártás „békeidőben” nem a gyógyszeripar húzóágazata. A kísérletezgetés és a fejlesztés drága, miközben nem is mindig sikeres. A gyógyszeriparban érdekelt cégek sokkal többet tudnak keresni más termékeikkel. Egy időben emiatt hanyatlott is az üzletág. A koronavírus persze itt is átírt, kiforgatott mindent. A jelek szerint a sikeresen hajrázó gyártók elképesztő összegeket fognak keresni a következő időszakban a koronavírus elleni védőoltáson. Pedig az lenne etikus, ha minimális haszonnal juttatnák el mindenhova. Ez viszont tudjuk, hogy utópia. Ha nem az áron keresztül, akkor máshogyan szeretnének és fognak is profitálni.

Nyílt titok, hogy rengeteg állami támogatást kaptak a gyógyszercégek a fejlesztésre. Azt hihetnénk, ez gyors felfuttatást eredményez, de ez több ok miatt valószínűleg nem fog megtörténni. A gyógyszeriparban több olyan szűk keresztmetszet is van, ami miatt sem a piac, sem az állami beavatkozás, sem a szédületesen növekvő kereslet, sem más tényező nem tud hatékonyan és gyorsan kiküszöbölni.

Vírusból nehéz profitálni?

Amíg a szintetikus hatóanyagú gyógyszereket viszonylag biztonságosan lehet folyamatosan előállítani, a klasszikus módon előállított védőoltás „alapanyaga” maga a vírus, baktérium, vagy annak a fehérjéje. 2000 elején hiánycikknek számított az influenza elleni védőoltás egyik fajtájából, mert ellenőrzött laboratóriumi körülmények között nem tudták olyan gyorsan szaporítani a kórokozót, amilyen tempóban nőtt a kereslet az oltás iránt. Valójában erre mint egy érdekes paradoxonra tekinthetünk, de minden kórokozó más-más tulajdonságokkal rendelkezik, és előre nem látható veszélyekkel járhat mesterséges szaporításuk.

Érdekes fejleményként tekinthetünk arra is, hogy ha hinni lehet a hivatalos statisztikáknak, Kína februárban több vakcinát ajándékozott vagy adott el külföldön, mint amennyit a hazai piacán értékesítettek. Erre többféle magyarázat is szolgálhat. Egyrészt, ott már jelentősen sikerült védőoltás nélkül is visszaszorítani a járványt. De van benne olyan megfontolás is valószínűleg, hogy lényegében szakmailag részben értelmetlen tömeges oltási programba kezdeni egy csaknem 1,5 milliárdos országban, amíg a gyártás a jelenlegi, viszonylag alacsony szinten fenntartható csak.

Sok esetben egy-egy védőoltás kifejlesztése több százmillió vagy akár néhány milliárd dolláros tétel is lehet. Aztán előfordulhat, hogy mire megvalósul a fejlesztés, időközben maga a piac megszűnik. Erre ékes példa a 2003-as SARS-járvány, amikor mire a vakcina kifejlesztése megvalósult, pénzt már nem lehetett belőle csinálni, mert a járvány magától lecsengett. A gyártóknak az olyan vakcinák jelentették eddig a legjobb üzletet, amelyek esetében minimális módosításokkal akár évente el lehet adni az oltóanyagot. Amikor pl. az influenzánál megvan a módszer, a gépsorok, a technológia, akkor azt egy-egy új törzzsel is működtetni lehet.

A vakcina gyártása ezért a kockázatos gyógyszeripari ágak közé tartozik. A gyógyszeriparban tevékenykedő cégek sokkal kiszámíthatóbban és egyszerűbben tudnak profitálni más termékeikből. Volt olyan időszak, amikor más ágakhoz képest annyira rossz üzlet volt a vakcinagyártás, hogy a fejlett világban a cégek sorra építették le kapacitásaikat. Ez azonban nem csak a védőoltások esetében volt felismerhető tendencia. Stratégiai fontosságú lehet például bizonyos típusú élelmiszerek gyártása, de sok minden másé is, amit „békeidőben” a rövid távú érdekek miatt a „rövidlátó” döntéshozók képesek megszüntetni, az importra orientálódni. Aztán mikor nem várt körülmények állnak elő, nagy bajba kerülhetnek.