2024. április 19., péntek

Csak támogatással fejlődhet a mezőgazdaság

A Gabonakereskedelmi Egyezmény jobb piaci körülményeket és kedvezőbb árakat hozhat a gazdáknak

A köztársasági képviselőház többségi szavazattal nyomatékosította a Nemzetközi Gabonakereskedelmi Egyezmény aláírását, ennek köszönhetően Szerbia is a Nemzetközi Gabonatanács részévé vált. Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője és a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja példán keresztül magyarázta el az egyezmény jelentőségét. Eddig Egyiptomba, az egyik legnagyobb gabonafelvásárló országba csupán multinacionális cégek közvetítésével tudott Szerbia gabonát exportálni, de ezzel az egyezménnyel más lehetőségek nyílnak meg.

– Azt reméljük, hogy az egyezmény elfogadásával a mezőgazdasági termelők még jobb feltételek mellett, megfelelő időben és megfelelő áron értékesíthetik a gabonájukat. Persze ennek előfeltétele az is, hogy minél nagyobb tárolókapacitással rendelkezzen az ország – hangsúlyozta Fremond, majd hozzátette: – Jelenleg mitegy 12,5 millió tonnának a tárolására van lehetőség, ezért az államnak azon kellene munkálkodnia, hogy ezeket a kapacitásokat növelje a következő időszakban – mondta.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az egyezmény aláírásával a termelők közül többen jobb áron értékesíthetik majd a gabonát, s így az ország is nyer, hiszen Szerbia GDP-jének 6 százalékát a mezőgazdaság adta az elmúlt évben.

Szerbia a világpiacon a kukorica kivitelével tud igazán versenyképes lenni, de mint arra Fremond rámutatott, a búza és a szója termesztése terén is sikeresek lehetnek a termelők.

– A kukoricakivitel tekintetében Szerbia a nyolcadik legnagyobb exportőr. Emellett más haszonnövénnyel is versenyképesek lehetünk. Tavaly 330 ezer hektáron termesztettünk búzát, de 550 ezer hektár bevetésére is igény mutatkozik. Az a cél, hogy minél nagyobb területen termesszünk gabonát – hangsúlyozta. Hozzátette, az országban megtermelt szójabab mennyisége 2019-ben és 2020-ban 25 százalékkal nőtt. Európában Szerbia az egyetlen ország, amely a saját szójaszükségleteit ki tudja elégíteni.

Beszélgetésünk során kiemelte, hogy az államnak ösztönöznie kellene a termelőket abban, hogy bizonyos termények termesztésében gondolkozzanak. Véleménye szerint ezt csupán az agrártámogatások növelésével lehet elérni, hiszen a biztos támogatás serkentőleg hat arra, hogy belevágjon a termelő például a szójabab termesztésébe is.

– A területalapú támogatás nagyságával elégedetlenek a gazdák. Mi sem örülünk annak, hogy megszűnt az üzemanyag-támogatás, mert így a gazdáink csupán 35 eurót kapnak hektáronként, miközben a környező országokban több mint 100 euróban részesülnek a termelők, sőt vannak olyan országok, amelyekben 10-20-szor magasabb a támogatások összege. Bízunk abban, hogy ez megváltozik és a minisztérium idővel egyre több pénzt fordít a területalapú támogatásra, hiszen ez fontos ahhoz, hogy konkurensek legyenek gazdáink – hangsúlyozta Fremond. Elmagyarázta ugyanakkor, hogy ebben az évben a minisztérium az 1200 dinárt, amit nem utal át üzemanyag-támogatásra, a jószágtenyésztőknek felgyülemlett 2019-2020-as évi adósság törlesztésére fordítja. Az állam már megkezdte az elmaradt támogatások kifizetését.

– Az a legfontosabb, hogy az elmaradt adósságot az állam kifizesse, és hogy a következő évtől növelhesse a területalapú támogatást – mondta a képviselő, majd hangsúlyozta, hogy a VMSZ szerint csupán a támogatás összegének növelésével lehet a mezőgazdaságot fejleszteni.

– Szeretnénk reálisak lenni és a realitás talaján maradni. Azt szeretnénk, ha a juttatások nem maradnának el, és az állam utolérné magát a kifizetésekkel, majd a keretek és a lehetőségek szerint növekedjen a támogatás, hogy mire belépünk az EU-ba, ki tudjuk egyenlíteni az EU-ban érvényes területi támogatásokkal – magyarázta Fremond. Folytatta: – Az Európai Unióban a közös agrárpolitikát illetően az a jó, hogy van egy támogatási minimum, ami hektáronként jár, és azt minden termelő megkapja – mondta. Jelenleg az EU területén csaknem 200 euró a minimális területalapú támogatás. – Azt szeretnénk, akárcsak a szomszédos országaink, Magyarország, Románia, Horvátország gazdái, ha az itteni termelők is ugyanennyi pénzt kapnának – fűzte hozzá.

Elmondta azt is, hogy a mezőgazdaság további fejlődéséhez elengedhetetlen a hosszú évekre visszatekintő nyugdíjjárulékok kérdésének rendezése, hiszen már most több mint 2 millió euróra rúg ez az összeg. Várhatóan ez a kérdés még az idén rendeződik, elkészül az adott törvény módosítása, hiszen mint Fremond Árpád kiemelte, már több minisztérium is munkálkodik rajta, a Világbank bevonásával. Azt vizsgálják, hogy ezt az adósságot hogyan lehet leírni, átütemezni, és hogyan lehet a rendszert megváltoztatni.

– Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minden termelő maga döntse el: részese kíván-e lenni a rendszernek vagy sem. Illetve abban, hogy leírják a kamatot azoknak, akik az alaptartozást kifizetik és a rendszerben maradnak. Továbbá a gazdaság bevételétől tegyék függővé, és annak arányában fizettessék meg a járulékot. Abban is érdekeltek vagyunk, hogy a befizetett összeg arányos legyen a mezőgazdasági termelők nyugdíjával, hiszen jelenleg országos szinten a mezőgazdasági nyugdíj 11 000 dinárt tesz ki havonta – mutatott rá.

Emellett a nők helyzete a mezőgazdaságban külön téma, amiről Kovács Elvira is beszélt a múlt héten a parlamentben. Elvárásaik szerint az Alkotmánybíróság iránymutatása nyomán módosul a törvény, és a mezőgazdaságban dolgozó nők is azonos körülmények között juthatnak családtámogatáshoz, mint bármely más szektorban dolgozó nő.