2024. április 23., kedd

MagyarZó Pistike messéi

Atata a héten nagy beleéléssel keresett a kupindón meg a limundón egy használt poligráfot.

– Ugyan mi szükséged neked, Tegyula, egy hazugságvizsgáló szerkentyűre?! – kérdé kissé gyanakvóan amama, amikor rádöbbent, hogy az öreg mivel foglalatoskodik éppen.

– Szeretném tartani a lépést a környezetemmel, Tematild – válaszola a fater. – Az utóbbi időben pedig felénk az a trend, hogy mindenkit poligráfra küldenének. Már nem csak bizonyos bűncselekmények gyanúsítottjait vetnék efféle vizsgálat alá, hanem még a nyilvános vitában résztvevők is poligráfos hazugságvizsgáló tesztre küldözgetik egymást. Nem csodálnám, ha hamarosan mindazok, akik a legtöbbet tudnak bizonyos társadalmi kérdésekről, bölcsen elhallgatnának.

– No de mit kezdesz egy ilyen géppel itthon?! – köté továbbra is az ebet a karóhoz az öreglány.

– Nem kér kenyeret, és sose tudni – mondá sejtelmesen atata. – Például, ha túl sokat okoskodik a zomzéd Zacsek, csitt-csatt leellenőrizhetem, hogy lódít vagy komolyan beszél.

– Aha! De hát te messélted, hogy a poligráf nem megbízható! – csodálkoza a muter. – A tesztelés éppen emiatt csakis önkéntes jellegű lehet, az eredmény pedig nemcsak a tesztelt személytől, hanem ugyanakkora mértékben a poligrafistától is függ, akinek szakképzettnek kell lennie, kellőképpen fel kell mérnie a vizsgált személyt, hogy a megfelelő kérdéseket tegye fel neki. Azt is mondtad, hogy a hazugságvizsgáló a bíróságon uopste nem használható bizonyítási eszközként, mert nem lehet általa egyértelműen megállapítani, hogy valaki igazat beszél vagy netán hazudik!

– A bíróságon ugyan nem használható – érte egyet az öreg –, ám ha valaki elutasítja a tesztelést, cselekedetét a média bizonyos része egy ítélettel felérő üzenetként értelmezi. Mára már ugyanis a közvéleményben olyan hangulatot kreáltak, amely azt sugallja, hogy mindenki, aki elutasítja a poligráfot, magától értetődően bűnös. Nem vetette magát hazugságvizsgálat alá?! Biztos azért, mert vaj van a füle mögött, és fél, hogy kiderül! Bizony! Így működik a rendszer.

– Én megértem, hogy egyesek elutasítják a vizsgálatot – hüledeze amama –, nekem már attól felmegy a vérnyomásom, ha az orvos előveszi a vérnyomásmérőt.

– Nagyon vigyázzon azért azzal a fránya poligráffal, zomzéd – toppana be három hét után a Zacsek –, mert sose tudni, mekkora kalamajkát okozhat!

Állítását alátámasztandó, gyorsan elmesélt egy viccet.

Az asszony hazavisz egy hazugságvizsgálót, amelynek az a sajátossága, hogy ha valaki nem mond igazat, azonnal sípol.

– Hányast kaptál, fiam az ellenőrzőre matematikából? – kérdi az asszony az iskolából hazaérkező gyermekét.

– Ötöst, anyám!

Bíííííííííííííííííp!

– Hármast!

Bíííííííííííííííííp!

– Na jó... egyest – vallja be a gyerek.

– Én annak idején sose kaptam egyest! – mondja az asszony.

Bíííííííííííííííííp!

– Bezzeg amikor én főiskolára jártam… – szólal meg a férj, de hangos sípolással a gép belé fojtja a szót.

– Te nem is jártál főiskolára?! – kérdi meglepődve a gyerek.

– Ne szemtelenkedj, fiam, mégiscsak az apád vagyok!

Bíííííííííííííííííp!

Miután kikacagták magukat, a zomzéd megkérdezte a fatert, hogyan érzi mostanság magát, mire az öreg csak annyit mondott, hogy három hét után is még irtó fáradékony.

– És azt árulja el, zomzéd – kíváncsiskoda a Zacsek –, magának milyen tünetei voltak? Ugye, a koronának, az influenzának, a náthának és a szezonális allergiának is több azonos szimptómája van. Honnan lehet tudni, hogy éppen mivel van dolgunk?

– Nos, az én esetemben láz, reszketés, köhögés jelentkezett – magyaráza atata –, de jellemző tünet még a légszomj is.

– Ezek szerint nagyjából ugyanazt érezni koronavírus-fertőzéskor, mint akkor, amikor az asszony kézbe veszi a zokostelefonomat – sóhajta a Zacsek.

– No akkor most már tudja, milyen veszélyes kórságról van szó – mondá a fater –, ezért legjobban teszi, ha minél előbb igényli a védőoltást.

– Igaza van – mondá egyetértően a Zacsek –, annál is inkább, mert világviszonylatban egyre nagyobb a káosz a vakcina körül, s ki tudja, milyen gyorsan lehet beszerezni újabb adagokat, merthogy a gyártók nem tudnak akkora mennyiségű védőoltást előállítani, amennyire szükség lenne, az országok már nem akarnak egymásnak adni a meglévő készletből, mindenki minél többet megtartana magának.

– Félő, hogy hamarosan megjelenik a feketepiacon – szörnyülköde amama.

– A járványhelyzet közben pedig egyáltalán nem fényes – borzola tovább a kedélyeket az öreg. – Van olyan ország, ahonnan a betegeket külföldre szállítják, mert már a kórházi kapacitások odahaza totál megteltek. Nagyon sok helyen kijárási tilalmat vezettek be. Nálunk az orvosok kitartóan követelik a zigorúbb intézkedéseket, hangoztatva, hogy szinte tarthatatlan a zegészségügyre nehezedő nyomás.

– Egyetlen zerencse, hogy felénk másokhoz viszonyítva elég sokan már felvették a védőoltást – fűzé hozzá a Zacsek.

– De még mindig nem elegen – jegyzé meg atata.

– Mit hallott a mellékhatásokról, zomzéd? – kérdé a muter. – Sokan ugyanis még mindig jobban félnek a vakcinától, mint a fertőzéstől, ami, ugye, mindannak ismeretében, ami az utóbbi egy évben történik, teljesen nonszensz.

– Csak vészbuk-filozófusok agymenései köröznek – legyinte a Zacsek. – A mendemondák és a zinternetes mémek szerint az, aki felvette a Sinopharm vakcinát, nagy előszeretettel tesz kungfu mozdulatokat, akit a Szputnyik V-vel oltottak be, kifejezett vágyat érez a pia iránt, aki pedig a Pfizer-BioNTech védőoltást kapta meg, fogja az 5G-s hullámokat.

– És mi van azokkal, akiket az AstraZenecával oltottak be? – érdeklőde az öreg.

– Ők állítólag a vakcina felvétele után nyitottabbak lesznek az angol fekete humorra – felele a Zacsek, és rögvest el is mondott egy ilyen jellegű találós kérdést.

– Tudod-e, mi az Alzheimer-kór pozitív oldala?

– Mindennap új embereket ismersz meg.

Nyilván amama is már szívesen megismerkedne új emberekkel, mert alighogy abbahagyták a derülést, a következőt mondta a faternak.

– Hallod, Tegyula, ahelyett, hogy ilyen badarságok után kutakodsz a zinterneten, mint amilyen ez a poligráf – dünnyöge az öreglány –, jobban tennéd, ha felíratnál bennünket a Hold körüli útra!

– Miféle zöldségeket beszélsz, Tematild?! – kérdé atata. – Ki vinne el minket a zűrbe?!

– Egy japán milliárdos, bizonyos Yusaku Maezawa – magyaráza a Zacsek –, nyolc embert keres, hogy csatlakozzanak hozzá a SpaceX 2023-ban esedékes Hold körüli útjára.

– Vasárnapig lehet jelentkezni, Tegyula – világosítá föl az öreget a muter –, 1972 óta ez lenne az első holdutazás.

– Ha jobban belegondolok, nem is olyan rossz ötlet, Tematild – bólogata a fater. – Az elmúlt egy év alatt nem jutottunk el sem Isztambulba, sem Dubrovnikba, de még Budapestre sem, és ahogy elnézem a járványhelyzetet, attól tartok, hogy ha utazni szeretnénk, tényleg a Holdat kell megcélozni.

– Maguk lehetnének, zomzéd, az első űrturisták! – jegyzé meg kuncogva a Zacsek.

Amiről a következő vicc jutott az eszébe.

Egy vajdasági falu határában repülőcsészealj landol. Az egyik takaros ház előtti kispadon két atyafi üldögél, amikor odamegy hozzájuk egy ufó.

– Üdvözletem! Szaturnusz vagyok.

– Öregem, tölts egyet Szaturnusznak! – mondja az egyik atyafi a másiknak.

Mindhárman hirtelen felhörpintik a pálinkát, a két atyafi némán néz maga elé, az ufó idegesen toporogva újra megpróbál beszélgetést kezdeményezni.

– Szaturnusz vagyok!

– Öregem, tölts még egyet Szaturnusznak!

Megint mindannyian legurítják az italt, a két atyafi továbbra szótlanul bámul maga elé, amikor az ufó kifakad.

– Emberek! Én egy földönkívüli vagyok!

– Öregem, ne tölts többet Szaturnusznak!

Pistike, igazmondó űrturista