2021. augusztus 5., csütörtök

Ne égessenek növényi maradványokat!

A tüzet okozó személy köteles megtéríteni a tűzoltó-mentő szolgálat költségeit

A Válságkezelő Városi Törzskar szerdán Ne égessék el a növényi maradványokat! címmel szórólapot juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben felhívják a polgárok figyelmét, hogy a tűzvédelmi törvény alapján tilos a szármaradványok, a szemét, a növényi melléktermékek égetése. A szövegben hozzáteszik, hogy a tüzet okozó személy köteles megtéríteni a tűzoltó-mentő szolgálat beavatkozási költségeit: magánszemély 10 ezer dináros, míg a jogi személy 300 ezer dinártól egymillió dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. A szórólapban foglaltakkal kapcsolatba Bognár Pásztor Hajnalka, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja nyilatkozott lapunknak, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a növényi maradványok égetése súlyos károkat okoz a környezetnek.

– Az égetés tönkreteszi az állatok és növények élőhelyét. Emellett a tüzet nem lehet uralni, így az a mezőgazdasági területekről átterjedhet a szomszédos védett területekre, ahol pedig védett fajok kerülhetnek veszélybe. A növényi maradványok égetése nagy károkat okoz a talajnak. A talaj is saját flórával és faunával rendelkezik. Megtalálhatóak benne például különböző mikroorganizmusok, de itt élnek többek között a vakondok, amik a talaj humusztartalmát tudják növelni. Ha elégetjük a növényi maradványokat, akkor mindezek veszélybe kerülnek, és megszüntetik a talaj ökológiai körforgását. Egyszerűen mondva azon a területen, ahol elégetik a száraz növényeket, a talajból kiölik az életet. Ha a növényt nem égetjük el, hanem természetes úton lebomlik, akkor azok az anyagok, amelyeket a növény élete során használt, a növényi maradványokkal visszakerülnek a talajba. Ott a baktériumok lebontják oly módon, hogy az új növények hasznosítani tudják – magyarázta a tanácstag.

Bognár Pásztor Hajnalka emellett elmondta, hogy Szabadkán és környékén a növényégetéses esetek száma csökkenő tendenciát mutat.

– Szerencsére a tavalyi évben kevesebb bejelentés érkezett növényégetés miatt, mint az azt megelőző évben. Amióta az állami földeket több évre adják bérbe, azóta az égetéses esetek száma jelentősen csökkent. A bérlő hosszabb időre kapja a parcellát, így nagyobb gondot fordít a föld sorsának alakulására, mintha csak egy évig gazdálkodna rajta. A Mezőgazdasági Minisztérium igen sokat tesz az állami földek talajvédelmének érdekében. A szerződésekben, amelyeket a termelők aláírnak az állami földek bérbevételekor, konkrétan le is van írva, hogy mit szabad és mit nem szabad tenniük a földekkel, például biztosítaniuk kell a talaj tápanyag-utánpótlását, be kell tartaniuk a vetésforgót. Az égetések ügye egyébként a mezőőrszolgálat hatáskörébe tartozik. A szolgálat pedig a titkárság részét képezi. A legnagyobb gond, hogy az elkövetőt nem mindig tudjuk megnevezni. Persze a mezőőrök megírják a jegyzőkönyvet, de ha a tettest nem érik tetten, akkor nem tudják megbüntetni – nyilatkozta Bognár Pásztor Hajnalka.