2021. augusztus 5., csütörtök
SZABADKAI HISTÓRIÁK

„Márczius idusának ünnepe”

Hétfőn, nemzeti ünnepünkön, arra emlékezünk, hogy 1848. március 15-én a pesti ifjúság kirobbantotta a forradalmat, és ezzel elkezdődött a magyarság másfél éves szabadságküzdelme. Magyarországon és a világ magyarlakta területein a járvány miatt sajnos idén is elmaradnak a nagyszabású ünnepségek. Ezért e heti tárcánkban a százhúsz évvel ezelőtti március 15-ét elevenítjük fel, amikor Szabadkán az egyesületek, társulatok, polgári körök sorra tartották meg megemlékezéseiket a magyarság nemzeti ünnepéről.

Az 1901. március 15-én megjelent Bácskai Hírlap vezércikkben méltatta az ünnepeket:

„Ameddig nemzet öntudattal bírni fog ez a nap szent ünnepe leszen. S ünnepelni fogják azt utódaink is örökké, mert hiszen érezzük mindannyian hogy lelki megnyugvásunkhoz tartozik, hogy a mindennaposság ködéből és porfelhőiből kibontakozunk az idealizmus azon tiszta légkörébe, amelybe nemzetiségünk kultuszát szabadon gyakorolhatjuk” – olvasható a szabadkai lapban.

A fentiekhez a vezércikk név nélküli szerzője hozzátette:

„Márczius 15-ike a historia megtekintésére megvizsgálására késztet bennünket. Amikor tehát megkeressük a motívumokat, amelyek azt a nagy napot eredményezték – azt találjuk, hogy Magyarország a saját hibájából maradt el – de egyuttal azt is, hogy a saját erejével tudott kiemelkedni a bukás örvényéből.

Ennek a napnak örökké kell tehát élni a nemzet történetében – mindannyiunk kötelessége leróni kegyeletünk adóját azoknak a hősöknek kik e napot halhatatlanná tették!”

A március 15-ei megemlékezésekről részletes tudósítást a Bácskai Hírlap március 17-ei számában találunk.

„Gyönyörű tavaszi napra virradtunk. A nemzetiszín zászlókra aranyos napsugár özön hullott, felhőtlen tiszta kék égbolt ragyogott le az ünneplő városra.

Évről-évre nagyobb, magasztosabb márczius idusának ünnepe, évről-évre szebben ünnepli az ország a nagy eszmék diadalra jutásának dicső hajnalát.

Városunk is méltán ünnepelt. Méltón a nagy naphoz, méltón önmagához.

Az összes egyletek, társulatok, testületek, kaszinók, körök és társaságok megülték a nemzeti ünnepet: szóban és dalban dicsőítve a legendás hősök emlékét” – írták a lapban.

A tudósításból megtudhatjuk, hogy a megemlékezések már március 14-én, az ünnep előestéjén megkezdődtek. A Nemzeti Kaszinóban (a mai könyvtár épületében) Szabadka előkelő polgárai gyűltek össze, ahol többek között dr. Csillag Károly, a Bácskai Hírlap felelős szerkesztője felolvasta Márczius tizenöt című saját szerzeményű ódáját. A polgári olvasókörben „100 terítékű díszlakoma volt”, amelyen megjelent Vojnich Sándor és Vermes Béla, a város országgyűlési képviselői, és Mamuzsich Lázár, Szabadka polgármestere. Az ünnepi beszédet dr. Bólits József városi főjegyző mondta el. A Kuluncsics-féle VI. köri vendéglőben, szintén az ünnep előestéjén, majd százötven polgár gyűlt össze. Az ünnepi beszédet itt Mukits Simon ügyvéd, a szabadkai ellenzék vezére mondta el. Beszédét a Bácskai Hírlap részletesen ismertette:

„Tisztelt Polgártársak! eme megszólalással élt, mondván: ez a megszólítás felel meg a márczius 15 ike ünnepének, mert Magyarországon ezen a napon lett polgárrá az ember! Lelkes szavakban dicsőítette a nap emlékét, elmondta főbb vonásokban a nagy idők eseményeit, majd Kossuth Lajosról emlékezett meg és így végezte beszédét: A nemzeti szabadság ez örömünnepe évfordulóján áldozzunk a kegyeletnek is: alkotmányos szabadságunk és jogegyenlőségünk megteremtője, hazánk legnagyobb fia, Kossuth Lajos emlékének, a hazaszeretet mindig világító lánglelkű oszlopának, kinek testi porhüvelye elhervadhat, de tanai, eszméi mindig élnek és lelkesítenek bennünket: hazaszeretetre, függetlenség elérése iránti törekvésre míg e földön magyar él!”

A Hungária (ma Lifka Sándor Art mozi) nagytermében az ipartestület tartotta meg ünnepségét, amelyen megjelent Vojnich Sándor országgyűlési képviselő és Mamuzsich Lázár polgármester is.

A Nemzeti Kaszinó, a március 15-ei ünnepségek egyik helyszíne
A Nemzeti Kaszinó, a március 15-ei ünnepségek egyik helyszíne

Március 15-én „az iskolák tartottak hazafias ünnepélyeket”, a gimnáziumban pedig ezen a napon igazgatói szünetet rendeltek el.

„Az ünnepségek lezajlottak, valamennyi méltó volt a város hazafias közönségéhez” – zárta a tudósítást a Bácskai Hírlap.