2024. április 25., csütörtök

A megújuló energiaforrások felé kell fordulnunk

Több energetikát és a környezetvédelmet érintő törvény is szerepel majd a parlament előtt

Szerbia villanyáram előállításában jelentős szerepet játszik a szén felhasználása. Ez által ugyan a áramellátás terén az ország független, az így előállított áram ára alacsonyabb, a szénfelhasználás ellenben jelentős környezeti nyomot hagy. Környezetszennyező hatása komoly probléma, így egyre kifejezettebb az alternatív energiaforrások felé fordulás igénye – emelték ki a köztársasági képviselőház csütörtöki ülésén, amikor annak napirendjén az Energetikai Ügynökség működésének 2019. évi jelentése szerepelt.

Miután Dejan Popović, az Energetikai Ügynökség elnöke ismertette a jelentést, a képviselők felszólalásukban rámutattak arra, hogy Szerbia számára nagyon fontos az energiafüggetlenség, ezért jelentős az a gázberuházás, amivel az állam több forrásból töltheti fel tartalékait, miközben a Török Áramlatra való csatlakozással az ország jövedelmet is megvalósít majd. A washingtoni megállapodásban foglalt gáz-diverzifikálás is alternatívát jelent.

A képviselők arra is rámutattak, hogy a villanyáram előállítása terén Szerbia nagy kihívások előtt áll, növelnie kell ugyanis az alternatív energiaforrásokból származó áram arányát. A jelenlegi hőerőművek jelentős mennyiségű szenet nyelnek el, hatalmas nyomot hagyva a természetben a kéndioxid-mennyiség kibocsátásával, így a Kostolac, a Nikola Tesla, valamint az újvidéki és pancsovai hőerőművek esetében jelentős beruházásra kerül sor a jövőben, hiszen kéntelenítő szűrőrendszerekkel látják el azokat. Ezzel párhuzamosan a víz-, a nap-, a szél- és a biomasszából előállított energia egyre nagyobb hangsúlyt kap. Hamarosan olyan energetikai és környezetvédelmi törvények kerülnek a parlament elé, amelyek a megújuló energiaforrások, a szélparkok és napkollektorok felállításának alapját képezik.

Csütörtök lévén a parlamenti ülést képviselői kérdésekkel kezdték. Pék Zoltán VMSZ-képviselő az új sportstratégiára kérdezett rá. Elmondta a korábbi összetételű kormány 2019-ben munkacsoportot hozott létre a sportstratégia kidolgozására, ami 10 évre szól (2020–2030). Noha tavaly több konzultációra is sor került, a stratégia mégsem készült el, így a képviselő arra kért választ, vajon a munkacsoportot feloszlatták-e, alakult-e új munkacsoport, azaz esetlegesen dolgoznak-e a továbbra is sportstratégia kidolgozásán? Ha igen, hogyan állnak a dokumentum kidolgozásával, ugyanis a korábbi stratégia még 2018-ban lejárt. Elmondta, az országos sportstratégia azért fontos, mert az fogalmazza meg a fiatalok sporttevékenységének, az iskolasport, rekreatív sport, illetve az élsport céljait, valamint a sportinfrastruktúra fejlesztési törekvéseit. Ugyanakkor ez jelenti az országos sportszövetségek számára az alapot, valamint az önkormányzatok is ez alapján fogalmazzák meg a saját stratégiájukat, így ez kihat a sportfinanszírozásra is az önkormányzatokban.

Kérdésére választ írásban kap majd.

Nyitókép: A parlament (Fotó: Miklós Hajnalka)