2021. május 11., kedd
PIROS CERUZA

Georgiai körút

Nagyjából tíz évvel ezelőtt fogalmazódott meg először az az igény, hogy a magyarban meghonosodott Grúzia országnév helyett a Georgia váljon használatossá. Az akkori híradások arról szóltak, hogy a grúz kormány régóta szorgalmazza az országnév oroszos alakjának megváltoztatását, 2008/2009 óta ugyanakkor még kifejezettebbé vált ez az igény, aminek politikai okai vannak. Azóta időről időre találkozhatunk magyar szövegkörnyezetben a grúz diplomácia kérésének megfelelő Georgia elnevezéssel.

A Grúzia – Georgia kérdés még igencsak képlékeny, alig tízéves problémáról van szó, mégis úgy gondoljuk, érdemes összefoglalni az ezzel kapcsolatos ismereteket.

A nyelvek egy részében az ország neve Georgia formában honosodott meg: angolul, olaszul, spanyolul, románul Georgia, németül Georgien, portugálul Geórgia stb., a szláv nyelvekben ugyanakkor a Gruzija elnevezés terjedt el. A két változat végső soron valószínűleg ugyanarról a tőről fakad. A magyar nyelvben nem ismeretlen a Georgia elnevezés, hiszen a 19. századig ez volt a terület hivatalos neve, amiről tanúskodik például A Pallas nagy lexikonának megfelelő szócikke is, amelyben utalás olvasható arra, hogy az oroszok Kartvelinek, Grúziának hívják. Később a magyarban is utóbbi név terjedt el, amely a német nyelvből került be. A grúz népnevet tehát nem közvetlenül az oroszból vettük át, ám kétségtelen, hogy a későbbiek folyamán orosz hatásra vált elfogadottá. Épp ez az oka a grúz diplomácia kérésének: nem szeretnék, hogy más államok a hivatalos államközi kapcsolatok során a számukra kellemetlen emlékű, oroszos hangzású Grúzia országnevet alkalmazzák. Grúz nyelven a saját országukat Szakartvelónak nevezik, ám nem ezt a formát szorgalmazzák, hanem az ismertebb Georgiát. Annak idején, tíz évvel ezelőtt az MTA Nyelvtudományi Intézete és a Földrajzinév-bizottság megvitatta a kérést, és nem támogatták. Így jutottunk el a mai állapothoz: a Georgia országnév a magyar nyelvben a diplomáciában, hivatalos államközi kapcsolatokban használatos, ennek nyomán előfordul az erről szóló híradásokban, valamint sporteseményeken, ugyanakkor továbbra is ismertebb a Grúzia elnevezés. Egyértelműen állást foglalni egyik vagy másik forma mellett meglehetősen nehéz, legfőképpen azért, mert nem csupán nyelvi, nyelvészeti, hanem politikai, nyelvhasználati kérdésről van szó. Több szempontot kell figyelembe vennünk: a grúz diplomácia kérését az oroszos név megváltoztatására; a magyar nyelvi hagyományt, nyelvhasználatot; és fölmerülnek nyelvészeti, gyakorlati szempontok is. Érthető az igény az oroszos név elhagyására, és az sem szokatlan, hogy egy országnak megváltozik a neve, erre mi magunk vagyunk a példa: ahol élünk, annak a területnek ma Szerbia a neve, korábban volt már Szerbia és Montenegró, Jugoszlávia, sőt elődeink a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban éltek, még korábban az Osztrák–Magyar Monarchiában… Más példákat is ismerünk: Ceylonból 1972-ben vált Srí Lanka, Rhodézia 1980-ban változtatta meg a gyarmatosítójáról kapott nevét Zimbabwére, Burma 1989- ben lett Mianmar, Macedóniát 2019 óta nevezzük Észak-Macedóniának. A tárgyalt esetben azonban nem arról van szó, hogy az ország bizonyos okból megváltoztatta volna a saját nevét, vagy erre területi módosítások miatt mutatkozott szükség, hanem arról, hogy más országoknak azt javasolja, a nyelvükben (például a magyarban) meghonosodott, ám a grúzok számára kellemetlen emlékű elnevezést váltsák fel egy másikkal. A szorgalmazott alaknak a magyarban nem egyértelmű a kiejtése: „georgia” vagy „dzsordzsa”, és ellenérvként hozható fel, hogy írásban – és utóbbi esetben ejtésben is – összetéveszthető az amerikai Georgia állammal. Ha meghonosodna az új elnevezés, a félreértéseket elkerülendő, bizonyára a „georgia” kiejtés lenne a szerencsésebb, a népnév azonban nyelvtörő vállalkozásnak tűnik: georgiaiak; esetleg georgok. Habár a magyarban a Georgia nem előzmény nélküli, a nyelvhasználati hagyomány ma már egyértelműen a Grúziát részesíti előnyben: a 2015 óta érvényes helyesírási szabályzat ezt a változatot közli, és kérdésünkre az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyelvi tanácsadó szolgálatától azt a választ kaptuk, hogy bár a külügyi, diplomáciai területeken a Georgia a „hivatalos”, a köznyelvben, a normatív nyelvhasználatban, azaz a nem hivatalos jellegű szövegekben, a köznapi beszédben továbbra is a hagyományosabb és szokásosabb Grúzia formát javasolják.

Mindezek ellenére nem elképzelhetetlen, hogy idővel minden nyelvhasználati területen a Georgia válik elfogadottá, ez azonban vélhetően hosszú időbe telik, és széles körű kampányt igényel.