2024. április 20., szombat

Blinken békéltetne Afganisztánban

Az amerikai katonáknak májusig távozniuk kellene, de megváltozhat a menetrend

Az afganisztáni konfliktus lezárását sürgeti az amerikai külügyminiszter. Antony Blinken levélben tájékoztatta Kabult a washingtoni elvárásokról, így arról is, hogy az afgán kormány és az ellene küzdő tálibok hirdessenek 90 napos tűzszünetet, illetve ismét tárgyaljanak egymással a béke megteremtéséről az ENSZ és néhány ország külügyminiszterének jelenlétében. Az amerikai katonák afganisztáni kivonásáról még nem született döntés.

Minden lehetőséget megvizsgálnak Washingtonban, mielőtt végleg eldöntik, kivonják-e a még Afganisztánban szolgáló 2500 amerikai katonát, vagy továbbra is ott állomásoztatják őket. A Fehér Ház tegnap közölte: az ügyben még nem született meg a végleges döntés.

Az előző amerikai kormányzat azonban már megegyezett a csapatkivonásról és annak dátumáról is. A tálibokkal tavaly Dohában aláírt egyezmény értelmében az Egyesült Államok május 1-jéig minden katonája távozik Afganisztánból.

Washington a minap változtatást jelentett be, amelyből kiderül: a januárban hivatalba lépett Joe Biden elnök és kormányzata felülvizsgálná a dohai dokumentumot. Főként azért, mert az USA és szövetségesei szerint a tálibok félvállról vették a tárgyalásokat az afgán kormánnyal, nem mérsékelték jelentősen a harci cselekményeiket, illetve az erőszakot és továbbra is kapcsolatot tartanak terrorszervezetekkel, jóllehet ennek épp az ellenkezőjét vállalták a dohai megállapodásban. Sőt a béketárgyalásaik is holtpontra jutottak a kormánnyal.

Az iszlám kormányzás bevezetésére törekvő tálibok tagadják az ellenük felhozott vádakat. (Az Egyesült Államok és szövetségesei a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően avatkoztak be Afganisztánban, amelyet akkor a tálib szélsőségesek irányítottak, és Washington szerint menedéket adtak az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek.) Ezenkívül azzal fenyegetnek, hogy ismét lecsapnak az országban állomásozó külföldi katonákra, így az amerikaiakra is, ha az Egyesült Államok – a dohai egyezséggel összhangban – nem vonja ki májusig minden katonáját.

Washington azzal is vádolja a tálibokat, hogy naponta hajtanak végre pokolgépes robbantásokat, támadják a kormányerőket és gyakran követnek el kormányzati tisztségviselők vagy ismert személyek ellen merényleteket. A szélsőséges tálibok tagadják ezt.

Az USA szövetségesei sem döntöttek még az afganisztáni kivonulásról, mert szerintük az ehhez szükséges feltételek nem teljesültek. A NATO-tagországok védelmi minisztereinek februári tanácskozásán legalábbis ez az álláspont alakult ki. Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára a találkozó után azt mondta, hogy az afganisztáni békefolyamat megtorpant, az országban nő a terrorveszély és megszaporodtak a fegyveres támadások a kormányerők és civilek ellen. Ilyen körülmények mellett pedig kétséges, hogy a NATO képes lesz-e tartani a május 1-jei határidőt. (A szövetség vezette nemzetközi biztonsági erők afganisztáni missziója 2014 decemberében ugyan hivatalosan véget ért Afganisztánban, de külföldi katonák, főként a NATO-tagországokból még maradtak a terepen.)

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a napokban támogatást ajánlott az afgán kormány és a tálibok közötti konfliktus rendezéséhez. Az afgán elnöknek, Ashraf Gáninak írt levelében kitért az amerikai csapatok tervezett kivonulására is, de menetrendről nem tudott beszámolni. Utalt ugyanakkor arra, hogy Washington még nem döntötte el, milyen szerepet vállaljon a térségben május 1-je után. Kabulnak azt javasolta, hogy a tálibokkal együtt hirdessenek 90 napos tűzszünetet, és ismét kezdjenek tárgyalni egymással a béke megteremtéséről az ENSZ, illetve India, Irán, Kína, Pakisztán és Oroszország külügyminiszterének részvételével.

Washington tegnap megerősítette, hogy ezzel, illetve a katonák kivonásával kapcsolatban minden lehetőséget mérlegelnek. Ha az amerikai állampolgárokon múlna, már régen hazahívták volna a katonákat Afganisztánból, amelyre az USA már több mint 2000 milliárd dollárt költött. A pénz egy része szó szerint füstbe ment, másik részét elherdálták, és csak egy kevéske hasznosult az eredeti szándéknak megfelelően.