2021. augusztus 5., csütörtök

A művészet nyelve

Az egyik kiállítástól elbúcsúztunk, a másik még ezen a héten megtekinthető a szabadkai Kortárs Galériában

Pénteken multimediális estet tartottak a szabadkai Kortárs Galériában, ahol az elmúlt időszakban két kiemelkedő és igencsak látványos kiállítást tekinthetett meg a közönség. Az est mindkét kiállítást magába foglalta: az egyiktől elbúcsúztunk, a másik még ezen a héten megtekinthető.

Az emeleti termekben Vana Urošević és Zoran Todović A világ története: Utolsó fejezet elnevezésű selyemalapú képzőművészeti alkotásaiból készült kiállításának kurátora, Jasmina Jovančić Vidaković tartott tárlatvezetést és egyben le is zárta a tárlatot. Ahogyan azt megtudtuk, a misztikus hangulatú kiállítás az Ószövetségbe nyúlik vissza, Dávid király és Betsabé történetére irányul, az ember szemszögéből a vágyakozás, a szenvedély, a kísértés és a bűn témakörét körbejárva. Alapjául egy 16. századbeli falikárpit-sorozat szolgált – amelyről nem tudni, ki készítette kinek, és mi célból –, valamint az ekkortájt létrejött alkímia könyvekben található rajzok.

A kiállításon selyemképeket és háromdimenziós alkotásokat egyaránt láthattunk, utóbbiak jelképes részleteket ábrázoltak, egyebek között kardot, szárnyat, emberi szívet, lovag kart, lófejet. A kiállítást ugyanakkor a légies könnyedség is jellemezte, egyik alkotás sem volt stabilan rögzítva, mindegyik vékony műanyagszálakon lógott, amikor pedig a kereszthuzat meglebegtette ezeket, úgy tűnt, mintha életre keltek volna.

Az esten a művészekkel online beszélgetés is zajlott, Zoran Todović Belgrádból jelentkezett be, az elmondása szerint el volt ragadtatva a Raichle-palota termeitől, a tárlat megnyitója pedig feltöltötte a lelkét.

A földszinti termekben Larisa Ackov Mesebeli nyelv című kiállításán Miroslav Jovančić kurátor vezette végig a látogatókat, azt taglalva egyebek között, hogy a cím tulajdonképpen a művészetre utal.

– Ez a mesebeli nyelv valójában a művészet nyelve. Olyan, mint amikor a mesékben a kiválasztott szereplő a jó tettéért cserébe képességet kap, hogy megértse a fák, az állatok nyelvét. Ehhez a nyelvhez nem szükséges semmilyen grammatikai tudás – tudtuk meg Miroslav Jovančićtól.

Az online beszélgetésen Larisa Ackov arról is beszámolt, hogy ő hogyan éli meg a járványhelyzetet.

– Nemcsak a járvány, a vírus jelenléte van ránk hatással, hanem az is, hogy részben meg lettünk fosztva a szabadságunktól. Jómagam a szabadság érzéséért küzdök. Igyekszek mind többet olyasmivel foglalkozni, ami nekem örömet okoz, legyen az séta, közös program a családdal, vagy az alkotómunka. Mostanában én is online kísérem a művészeti életet, de ez nem az igazi. Elmarad a személyes élmény, nem érződik az energia, a vibrálás, mert nem kerülhetünk közvetlen közelségbe az alkotásokkal – hallottuk Larisa Ackovtól.

A rendezvényen a kurátorok bemutatták a kiállítások katalógusait is, ezek grafikai tervezője Blaskó Árpád volt.