2021. július 25., vasárnap

A tradicionális szerepfelfogás kelepcéje

Többen vannak, képzettebbek, a nők mégis kevesebben, és alacsonyabb bérért kapnak munkát

A nemzetközi nőnap ünneplése most sem múlhatott el a járvánnyal kapcsolatos témák említése nélkül. A belgrádi Francia Kulturális Központban tárlatot nyitottak a Covid–19 megjelenését követő női aktivizmusról Amikor az egész világ leállt, ők folytatták címmel, melyet Sem Fabrizi, az EU szerbiai küldöttségvezetője, valamint Zorana Mihajlović, Jadranka Joksimović, Gordana Čomić miniszter és Milana Rikanović, a UN Women (az ENSZ szerbiai nemi egyenlőségi szervezete) vezetője nyitott meg.

A közszolgálati televízió reggeli műsorában vendégeskedve Zorana Mihajlović – aki a kormány nemi egyenlőségi koordinációs testületének elnöke is – elmondta, a nők a koronavírus ellen folytatott harcban az első frontvonalban álltak és állnak ma is. Rámutatott arra, hogy e nem képviselőinek ma is többet kell dolgozniuk, a kimutatások szerint férfitársaiknál naponta négy órával több fizetetlen munkát kell elvégezniük. Elsősorban az otthoni munkafeladatok tartoznak ide. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi krízisben nehéz helyzetbe kerültek, az egészségügyi intézményekben, szociális központokban mindenütt számítanak a munkájukra, a nap bármely szakában, ugyanakkor magukra kellett vállalniuk az esetek döntő többségében az online oktatással kapcsolatos pluszfeladatokat, a gyerekekkel való többletfoglalkozást is. Mihajlović azt mondta, az állam úgy tud könnyíteni ezen, hogy megteremti a nemi egyenlőségnek az előfeltételeit, megfelelő törvényeket dolgoz ki. Az első fontos törvény éppen a nemi egyenjogúságról szóló jogszabály lesz – jelentette be, hozzátéve, hogy várakozása szerint májusra a kormány, majd a parlament elé kerülhet a javaslat.

– Senkinek sem lesz joga arra, hogy a magánéletről kérdezze a beosztottat, hogy képeket kérjen bizonyítékként, hogy nemi zaklatásnak tegye ki a foglalkoztatottat, hogy a szülési szabadság idejére lefaragjon a fizetésből, csökkentse az elszámolás alapját képező szorzószámot vagy hasonló megoldásokhoz folyamodjon, esetleg fel is mondjon. Ez az, amivel sajnos évek óta együtt kell élnünk, s ez az, ami ellen határozottan harcolni akarunk. Szerbiának példaként kell szolgálnia a női jogok területén Európában és a világon is – mutatott rá Mihajlović, majd kiemelte: a fogyatékossággal élő nők, a falun élők és a romák hatványozottan hátrányos helyzetben vannak.

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint a nők képzettebbek, többen vannak, esetükben mégis magasabb a munkanélküliségi ráta, mint a férfiaknál. Kevesebben töltenek be vezetői tisztséget, és alacsonyabbak a béreik is. A foglalkoztatottság a nőknél 41, a férfiaknál 56 százalékos. A bérek közötti különbség majd 9 százalék.

Március 8-a alkalmából Brankica Janković nemi egyenlőségi biztos arra mutatott rá, hogy a kialakult helyzetben a gazdasági következmények is súlyosabb mértékben érintik majd a nőket, mint a férfiakat. A falun élő nők szerepének tradicionális felfogása, mely szerint a feladatuk a háztartás vezetése és a gyerekek meg az idősek ellátása, jelentősen csökkenti az érvényesülésnek, a munkahely megtalálásának az esélyeit. A jelenlegi helyzetben – tette hozzá – a helyi szintű kezdeményezések, aktivizmus is kiutat jelenthet.

A nőknek minden nap elismerésben kellene részesülniük azért, amit a társadalom előrelendítése érdekében tesznek – állapította meg Darija Kisić Tepavčević foglalkoztatási, harcosügyi és szociálpolitikai miniszter, aki a kilencvenes évek háborúiban részt vett nők egy csoportját fogadta a kabinetjében. Azt mondta, bátorságukkal és kiállásukkal bizonyították, hogy Szerbia jelképének számítanak, s azt kívánta valamennyiüknek, minden nap jelentsen számukra örömöt az, hogy nők.