Hamarosan kezdődik a kukorica vetése, vetőmagból viszont hiány van. Emellett a mezőgazdasági minisztérium megszüntette az eddigi, hektáronkénti 1200 dináros támogatást is az üzemanyagra, miközben a gázolaj és a műtrágya ára is emelkedett.
Az aktuális mezőgazdasági problémákról Ivan Vučković, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Független Egyesületének elnöke nyilatkozott a Betának. Vučković szerint a vetőmagtermelők és -viszonteladók valószínűleg elérkezettnek érzik az időt, hogy kivegyék a jogosnak vélt „részesedésüket” abból a jövedelemből, amit a búza és kukorica árának emelkedése eredményezett az elmúlt években. Hosszú idő után a vidék két legjelentősebb haszonnövényének pénzben mért értéke ismét felfelé ívelt, így érte el a 24-25 dinárt a búza és a kukorica ára. A vetőmaggal kereskedők pedig úgy látják, most jött el várva várt alkalom az árak 10-15 százalékos emelésére.
– Mivel jómagam is 50 hektár területen vetek kukoricát, termelőként is érzem magamon a probléma súlyát. A múlt év végén 900 kiló vetőmagot rendeltem, de még mindig nem kaptam meg. A viszonteladó, akinél leadtam a rendelést, mindennap közli velem, hogy az áru még nem érkezett meg, mert a vetőmagot szállító kamion már két hónapja a határon ragadt a rakománnyal együtt. Emellett az eladók arra is szeretnek hivatkozni, hogy az aszály miatt a kukoricavetőmag hozama is alábbhagyott – mondta Vučković.
A vetőmaghiány okozta gondok mellett további bosszankodásra ad okot a gázolaj drágulása, ugyanis litere az eddigi 120 dinárról 150 dinárra emelkedett. Mindemellett a mezőgazdasági minisztérium meghozta azt a döntést is, amellyel megszüntette a hektáronkénti 1200 dináros üzemanyag-támogatást. A javaslat indoklásában az állt, hogy a minisztérium felhívta a figyelmet a tényre, miszerint az üzemanyag valójában olcsóbb, mint 2019-ben, a járvány előtt.
– Annak idején hektáronként 12 000 dinár mezőgazdasági támogatást kaptunk 100 hektár földterületig, néhány évvel ezelőtt 5200 dinárt 20 hektáros földterület nagyságig, jelenleg pedig 4000 dinár ez a támogatás – panaszolta Vučković.
Jovica Jakšić, a Szerbiai Földművesek Független Egyesülete végrehajtó bizottságának elnöke szintén nem kapta még el a megrendelt kukorica-vetőmagot. Véleménye szerint a jelenlegi hiány mesterséges, valójában arra várnak a kereskedők, melyik pillanatban és mennyire emeljék az árakat.
– Ilyen körülmények között nem kell azon csodálkozni, hogy a gazdáknak már olyan érzése van, hogy mindenki rajtuk akar meggazdagodni – mondta Jakšić.
Miroslav Malešević mezőgazdasági szakértő szerint az illetékes intézményeknek hozzá kell kezdeniük a beszállított vetőmagok minél szigorúbb minőségellenőrzéséhez, mert fennáll a veszély, hogy rossz minőségű növényi kultúrák árasztják el az országot.
A mezőgazdaság másik problémája – aminek többen hangot adnak az utóbbi hetekben – a műtrágya árának 30 százalékos emelkedése. A termelők szerint ez teljesen indokolatlan, de valójában ezen a piacon igen komoly gyártási űr keletkezett Szerbiában, s emiatt a monopolhelyzet miatt jelenleg egyetlen cég határozza meg a műtrágya árát.
A pancsovai Azotarában még 2018-ban indult el csődeljárás, a palánkai Fertil is néhány év működés után bezárta kapuit. A jelenlegi tényállás szerint a Szerbia területén található 5 millió hektár mezőgazdasági földterületre jelenleg egyetlen műtrágyagyártó cég jut, az Elixir Group. Ennek a vállalatnak a gyártósoraihoz tartozik a szabácsi (šabaci) Elixir Zorka, valamint a prahovói Elixir Prahovo.
Ilyen feltételek mellett könnyű árakat diktálni egy egész ország számára.
