2021. április 20., kedd
SZABADKA KÖZTÉRI SZOBRAI (33.)

Szent Rókus szobra

Szabadka nemrégiben egy új köztéri szoborral, Ivan Antunović katolikus püspök egész alakos szobrával gazdagodott, hamarosan pedig Bíró Károly egykori polgármesternek és I. Petar Karađorđević szerb királynak is szobrot állítanak. Sorozatunkban városunk meglévő köztéri szobrait mutatjuk be.

Szent Rókus szobra, a Sétaerdő közelében, a Március 27. utcában található a Szent Kereszt templom kőkerítésébe beépítve. Szent Rókus, a pestisből gyógyulók védőszentje, aki nem mellesleg városunk oltalmazója is egyben.

1738-ban pestisjárvány dühöngött Szabadkán. A hagyomány szerint a dögvész a városban augusztus 16-án, Szent Rókus ünnepén szűnt meg. Ezért a lakosság, a helyi ferencesek javaslatára, fogadalmi kápolna építésébe kezdett, amely 1739-ben már készen állt. Ez lett a Szent Rókus-kápolna a mai Matko Vuković utca elején. A járvány abban az évben ismét kiújult. A szabadkai hívek ekkor már a kápolnában fohászkodtak Szent Rókushoz, és megfogadták: száz esztendeig minden augusztus 16-án szigorú böjtöt tartanak, kizárólag dinnyét esznek. A pestisjárvány után Szent Rókusnak kultusza alakult ki Szabadkán. Ünnepnapját a szabadkaiak városi ünnepnek tartották, amelyen búcsút tartottak. A pestisjárvány századik évfordulóján, 1838-ban díszes körmenettel emlékeztek meg a gyászos eseményről. A kápolnában a hívek újabb száz évre megújították Szent Rókusnak tett fogadalmukat. Később a kápolna mellett még egy helyszínnel bővült az ünnepség.

Szent Rókus szobrát 1855-ben Perticsné Markovics Antónia állíttatta fel, az egykori Magyar utca, a mai Zrínyi és Frangepán utca végén, a Városliget tövében. A szobor egy kisebb sátorszerű építményben állt, amelyet kerítés övezett. A szobor a Rókus-napi búcsú fontos helyszínévé vált, ugyanis a kápolnától a szoborig csaknem egyenes út vezetett. Az ünnepnapon a hetedik és a nyolcadik kerület asszonyai kora hajnalban virágokkal díszítették fel a szobrot és környékét. A díszítő asszonyok mellett a szobornál megjelentek a búcsúfiaárusok is, mézeskalácsosok, cukorkások, a körhintások és a hagyományoknak megfelelően a dinnyések is. A misét reggel hétkor a Szent Rókus-kápolnában tartották, majd körmenetben a szoborhoz vonultak, ahol szintén misét tartottak. A szobornál a hívek mindig vettek dinnyét, amit ott el is fogyasztottak, mert úgy tartották, hogy így egészséget nyernek a következő esztendőre.

Rókus szobra a Szent Kereszt templom kerítésébe beépítve
Rókus szobra a Szent Kereszt templom kerítésébe beépítve

Az ötvenes évek végén Szabadkán az úthálózat rendezése következtében számos út menti keresztet, és vallási jellegű szobrot lebontottak. Szent Rókus szobra szerencsére elkerülte ezt a sorsot. Áthelyezték a közeli Szent Kereszt-templom udvarába, ahol egy műkőből álló talapzatra állították fel. A talapzaton magyar és horvát nyelven a következő szöveg volt olvasható: Szent Rókus könyörögj értünk! A szobor a 2000-es évek végéig állt a templom udvarában, ugyanis a templomon és az udvarban végzett felújítási munkálatok során a szobrot eltávolították talapzatáról, és beépítették a kerítésbe.