2021. április 22., csütörtök

Az emlékhelyek felújítása is közös érdek

Pintér Attila: Az első világháborús hősi parcellák – kellő gondozás hiányában – jelentősen lepusztultak

Miután Szerbia és Magyarország magasfokú kapcsolatrendszert alakított ki egymással, a két állam már korábban aláírt szándéknyilatkozatának megfelelően a háborús síremlékek védelme kerül az együttműködés fókuszába. Arról, hogy ez a megállapodás milyen jellegű együttműködést követel meg, illetve mely emlékhelyek védelmét foglalja magában, Pintér Attilával, Magyarország belgrádi nagykövetével beszélgettünk.

Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete
Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete

Magyarország eddig is jelentős összegeket fordított a Szerbiában található történelmi hagyaték megőrzésére, ezúttal milyen további együttműködést vár el Magyarország Szerbiától ezen a téren? Eddig mely emlékhelyek esetében tudott a két ország együttműködést megvalósítani, valamint mely háborús emlékhelyek védelme áll a jövőben a figyelmük középpontjában?
– A magyar–szerb történelmi megbékélés során, közös múltunk feltárása érdekében, számos témában kezdeményeztünk párbeszédet. A háborús cselekmények során bekövetkezett tragédiák megismerése és az áldozatokra történő méltó megemlékezés az egyik kiemelt területté vált. Az első világháború százéves évfordulója kapcsán és azt követően, Magyarország és Szerbia közt a területen eddig példátlan együttműködés kezdődött. Ennek a közeledésnek az első kézzel fogható eredménye egy egyetértési nyilatkozat, amit a 2019 áprilisi, szabadkai Kormánycsúcson írt alá a Honvédelmi Minisztérium és a Szerb Köztársaság Munkaügyi, Foglalkoztatási, Veterán és Szociálpolitikai Minisztérium vezetője. Ez a keretmegállapodás teszi lehetővé, hogy meginduljanak a kutatások, és így, azon belül már konkrét projekteket is indítottunk. Magyar részről a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezeli az ügyet és mindent megtesz az egyezmény tartalommal való megtöltése érdekében.
A már elkezdett projektek közül Ausztria és Magyarország támogatásával renoválásra kerülne a belgrádi Novo Grobljeben (Új Temető) lévő I. világháborús osztrák–magyar parcella és emlékmű, valamint az ott található kápolna. Nagyon fontos, hogy még időben helyre tudjuk állítani az emlékművet, ezzel megakadályozva a további állagromlást. Egy szerb szakértőt osztrák partnereink már felkértek, ő projektmenedzserként fogja irányítani a folyamatot. Ehhez kapcsolódó feladat lenne – és ebben számítunk a szerb fél együttműködésére –, hogy a felújítást követően rendszeresen gondoskodjanak a karbantartásról. Ennek részletei kidolgozás alatt állnak, figyelembe véve, hogy jelentős összegekről van szó.
Egy másik kezdeményezés keretében Lazarevac város polgármestere keresett meg engem azzal a kéréssel, hogy Magyarország is vegyen részt az első világháborús Kolubara–Ljig menti ütközetnek emléket állító helyi, Szent Demeter-templomban található emlékhely és kiállítás felfejlesztésében. Az 1914. november 16-tól 30-ig tartó csatában megközelítőleg 30 000 szerb és 20 000 osztrák–magyar katona esett el. Minden év december 15-én, az altemplomban a Szerb Kormány képviselői a belgrádi cseh, szlovák, osztrák és magyar nagykövetségek képviselőivel a hősök előtt tisztelegve közösen helyeznek el koszorút. A felújítás keretében a templomot és a már öt éve – a kiállítási tárgyak rossz állapota miatt – zárva tartó múzeumot újítanák fel és új kiállítási anyagot állítanának össze. Az új tárlat modern, 3D-s elemeket is tartalmazna az élményszerű bemutatás végett. A jelentős forrásokat igénylő munkákról a soron következő Magyar–Szerb Kormánycsúcson is szeretnénk egyeztetni.

A belgrádi katonai temető (Fotó: Ótos András)
A belgrádi katonai temető (Fotó: Ótos András)


Szeretném kiemelni, hogy Magyarország esetében, az első világháborúban részt vevő több mint 3 millió magyar katona közül több mint 600 000-en haltak hősi halált. A Magyarországon fellelhető első világháborús katonatemetők felújítása az erről szóló kormányrendelet nyomán 2016-ban indult meg, 2 milliárd forintos támogatással. Az elmúlt években 308 pályázat kapott anyagi támogatást az első világháborúhoz köthető épített örökség megújítására. Ennek keretében összesen 23 970 hadisír, 148 emlékmű, 7 emlékpark, 6 művészeti alkotás és 15 kripta, valamint mauzóleum felújítása valósult meg. A magyar hadisírok és emlékhelyek mellett számos hadifogoly-temető is megújult, ahol orosz, olasz, román és szerb katonák is nyugszanak. Ez példaértékű Európában. A Magyarország területén pályázati úton felújított I. világháborús szerb hadisírok közül 688 újult meg 34 temetőben. A szegedi szerb ortodox temetőben 342 szerb kötődésű sírhely újult meg eddig, de a kutatás még nem ért véget.
Arról kaphatunk információt, hogy a belgrádi Újtemetőben lévő I. világháborús osztrák–magyar parcella és emlékmű felújítására Ausztria és Magyarország mekkora összeget fordít?
– 2017-ben az Osztrák Fekete Kereszt kezdeményezésére és felügyeletével jelentős állagmegóvási munkák elvégzésére került sor. Az osztrák partnerszervezet a Belgrádi Osztrák Nagykövetségen keresztül kért be árajánlatokat az állagmegóvási munkák elvégzésére – amely magában foglalta a temetőben található kápolna, oszlopsor és védfal felújítási munkálatait – végül az „MG KOOP" elnevezésű céggel szerződött. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HM HIM) és az Osztrák Fekete Kereszt között folytatott egyeztetést követően a HM HIM vállalta az állagmegóvási munkák költségének mintegy felének a fedezését, azaz összesen 3 000 000 forintot biztosított a feladat elvégzésére. Ezenfelül a kápolna újraszentelésén a HM HIM delegációja is részt vett, az ünnepségre katonai hagyományőrzőket is biztosított. A HM HIM a munkálatok elvégzését követően az ígért összeget közvetlenül az Osztrák Fekete Keresztnek folyósította 2018-ban.

2018-ban újították fel a Magyar Kormány támogatásával a zentai temetőben a hadifogolysírokat
2018-ban újították fel a Magyar Kormány támogatásával a zentai temetőben a hadifogolysírokat


Mivel a parcella egyes elemeinek állapota a 2017. évi felújítást követően leromlott, az osztrák fél ismét kezdeményezte a parcella renoválását. Az Osztrák Fekete Kereszt felkért egy helyi szakértőt, aki elvégezné a szükséges felméréseket. Alapvetően két, költségvonzatában eltérő elképzelés fogalmazódott meg az osztrák–magyar parcella felújítására, állagmegóvására vonatkozóan. Az egyik kisebb volumenű állagmegóvási munkák elvégzését jelenti, a 2017. évi renováláshoz hasonlóan. A másik elképzelés szerint egy átfogó felújítás végrehajtására kerülne sor. Mindkét esetben az osztrák és magyar fél a költségek fele-fele arányú finanszírozását vállalná. Az egyeztetések jelenleg is folynak a felújítás mértékéről és a rendelkezésre álló anyagi források biztosításáról, így – pontos árajánlat hiányában – még nem lehet meghatározni a felújításra fordítandó összeget.

Szerbia területén van még olyan város, község, ahol emlékhely kialakítására van szükség, vagy a meglévő sírok felújításra, megjelölésre szorulnak?
– A kérdés igen összetett, de szükséges leszögezni, hogy a Szerb Köztársaság területén található jelenlegi magyar katonatemetők és hadisírok létrejötte az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús részvételéhez (szerbiai hadműveletek 1914. július 29. – 1916. november 28.), valamint a Magyar Királyi Honvédség délvidéki hadműveleteihez (Délvidék visszatérésének időszaka 1941. április, partizánok, csetnikek elleni harcok 1942–1943, 1944. őszi katonai események) köthetők. Ezen kívül nemcsak a szerb fronton elesett vagy hadifogságban elhunyt katonákat temették el a mai Szerbia területén, hanem a más hadszínterekről a délvidéki kórházakba szállított és ott elhunyt sebesülteket is. Így a mai Szerbia területén jelentős számú katonai vonatkozású temetés zajlott.

Dr. Regényi Gábor sírja a szabadkai bajai úti temetőben
Dr. Regényi Gábor sírja a szabadkai bajai úti temetőben


A magyar vonatkozású katonai temetők, hadisírok és emlékművek állapota Szerbia területén igen aggasztó, mivel az 1945-öt követően hatalomra került jugoszláv kommunista hatalom igyekezett az 1941–1945 közötti időszak minden nyomát eltüntetni. Ezt a célt volt hivatott szolgálni a szerb Belügyminisztérium egy 1945-ös rendelete, mely a „... megszállók sírjainak megsemmisítését – eltüntetését..." irányozta elő. Ennek végrehajtása csak részben történt meg, de az enyészet sok helyen elvégezte ezt a munkát. Az 1960-as évek elején sor került a felekezeti temetők államosítására. Az ezekben lévő első világháborús hősi parcellák ekkora már – kellő gondozás hiányában – jelentősen lepusztultak. Nagy kiterjedésük és vonzó fekvésük miatt – egyes államosított temetőkben – hamarosan megkezdődött felszámolásuk, és az így kapott terület kiárusítása. Sajnos a fent megjelölt okok miatt kevés épségben megmaradt emlékmű, illetve temető maradt fenn, de vannak még az utókor számára megmenthetők.

Az újvidéki temető (Dávid Csilla felvétele)
Az újvidéki temető (Dávid Csilla felvétele)


Elsősorban olyan vajdasági települések területén található hadisírok és emlékművek felújítását lenne szükséges megkezdeni, amely településeken jelentősebb számú magyar lakosság él, ezzel erősítve az adott közösség nemzettudatát, valamint az adott közösség aktívan részt vehetne a településen található hadisírok ápolásában. A HM HIM több olyan katonai temetőt és emlékművet is nyilvántart, amelyeknek felújítása, renoválása szükséges volna. Csak néhány példa:
– Topolyán a római katolikus temetőben található magyar vonatkozású II. világháborús hadisírok felújítása.
– A péterváradi katonai temető állapotának felmérése, a magyar vonatkozású hadisírok dokumentálása és emlékhely kialakítása.
– Szabadkán dr. Regényi Gábor hadnagy a Bajai úti temetőben található sírhelyének felújítása.
– Szilágyiban, a római katolikus templom temetőjében található I. világháborús emlékmű felújítása.
– Újvidéken, a Futaki úti temetőben található, részben felszámolt katonai temető és megrongált emlékmű felújítása.
– A verbászi I. világháborús emlékmű megmentése a használaton kívüli római katolikus temetőben.
– Zomboron a Szent Rókus-temetőben található emlékművek állagmegóvása.

Honvédsírok a zombori temetőben
Honvédsírok a zombori temetőben