2021. október 23., szombat

Több szakirány a duális képzésben

Mirjana Kovačević: A munkaalapú tanulás rendszeréből eddig kikerülő fiatalok 70 százaléka a szakmájában helyezkedett el

Az elméleti tudás nem elegendő ahhoz, hogy a fiatalok a diplomázást követően azonnal elhelyezkedjenek a kívánt szakmában és abban helyt is álljanak, fontos, hogy az általuk választott szakterületen már tanulmányaik során gyakorlati tapasztalatot szerezzenek – a duális képzés tekintetében ez az egyik, az oktatás kontextusában leggyakrabban emlegetett érv. A munkaadók szempontjából azért tartják kívánatosnak az oktatás ezen formáját, mert általa a vállalatok képzett munkaerőre tehetnek szert, valamint hozzájárulhat a vállalatok és a fiatal munkavállalók igényei közötti egyensúly megteremtéséhez. Az Európai Parlament egyik tematikus dokumentumának értelmében a vállalatok nagyra értékelik a munkatapasztalatot, így hiánya jelentős akadályt gördít a pályakezdők elé. „A tanulószerződéses gyakorlati képzésről bebizonyosodott, hogy jelentős hatással van a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére és munkanélküliségük csökkentésére.”

Mirjana Kovačević
Mirjana Kovačević

A Szerbiai Gazdasági Kamara (SZGK) a munkaalapú tanulás területét szabályozó törvény nyomán aktívan kiveszi részét a hazai rendszer alakításából. A múlt hónap végén lezárult a következő tanévre a rendszerbe való bekapcsolódás iránt érdeklődő munkaadók számára meghirdetett felhívás, erről és a továbbiakban esedékes lépésekről nyilatkozott lapunknak Mirjana Kovačević, az SZGK edukációs és duális-oktatási központjának vezetője és a kamara Üzleti Akadémiájának igazgatója.

– A duális képzés rendszerében jelenleg országszerte 880 munkaadót tartanak nyilván. Az idén szeptemberben kezdődő tanév vonatkozásában a szerbiai gazdaság eddig valamivel több mint 3200 képzési helyet kínált fel. A munkaadók érdeklődése azokban a térségekben a legnagyobb, amelyeket a jablanicai, pčinji, dél-bácskai, šumadijai, Morava menti és a belgrádi közigazgatási körzetekben működő regionális gazdasági kamarák fednek le.

Mely gazdasági ágazatokban legnyitottabbak a vállalkozók az említett rendszer iránt?

– A gazdasági társaságok önként csatlakoznak a rendszerbe. A duális képzés területén az első jelentős lépéseket még 2013-ban megtették a döntéshozók. 2013-tól 2016-ig 16 iskolában 400 olyan diákot jegyeztek, aki országszerte 40 vállalatban 3 szakirányon részesült gyakorlati képzésben. Azóta folyamatosan növekszik mind a bekapcsolódott diákok és a vállalkozók, mind a felkínált szakirányok száma. Eddig nagyjából 10 ezer diák kapcsolódott be a duális oktatás rendszerébe, s közülük mintegy 3 ezren már megszerezték a diplomát. A felmérések értelmében a diplomás diákok 70 százaléka a szakmájában helyezkedett el, 35 százalékuk pedig ott kapott munkát, ahol oktatása során gyakorlati tudást szerzett. Jelenleg duális modellt az iskolák 18 százaléka kínál fel. Az idei tanévben majdnem 900 vállalatban 47 szakirányon 6900 diák sajátítja el jövőbeni szakmájának a csínját-bínját. A duális képzés bevezetése az esetek többségében a termelési, illetve a technikai ágazatokban kezdődik meg, hiszen ezekben van leginkább szükség már kezdettől fogva a legnagyobb gyakorlati tudásra, nem beszélve arról, hogy ezek az ágazatok jelentős mértékben befolyásolják az ország GDP-jét. Ezekben az ágazatokban meghatározott tehetségre, illetve affinitásokra is szükség van, némelyikben a nyugodt kéz, másikban az éles látás vagy a higgadtság az alapkövetelmény. A fiatalok, akik már rendelkeznek valamilyen tehetséggel, ezt a gyakorlati oktatásban fejleszthetik tovább, így szerezve megfelelő képesítést.

Melyek a legnépszerűbb szakirányok az idén, melyek és voltak az előző években?

– A 2021/22-es tanévben 51 szakirányon van igény diákokra. A lakatos-hegesztő, az ipari mechanikus és a gépi megmunkálás operátora szakok iránt hagyományosan nagy az érdeklődés. Ami a gazdasági társaságok igényeit illeti, különösen nagy szükségük van lakatos-hegesztőkre, villanyszerelőkre, gépi megmunkálás operátorokra, kereskedőkre, pincérekre és szakácsokra, valamint autószerelőkre – utóbbiakra elsősorban a kisebb műhelyekben. A kisebb vállalatok tekintetében érdemes megemlíteni, hogy ezek számára különösen nagy kihívás bekapcsolódni a duális oktatás rendszerébe, mivel a mikro- és a kisvállalkozások csak ritkán tudják önállóan teljesíteni a tanterv tekintetében támasztott feltételeket. Számukra nagy segítséget jelent a vállalatok közötti célirányos, gyakorlat alapú együttműködés megkezdése. A következő tanév vonatkozásában felkínált 51 oktatási profil között – ezek közül válogathattak a munkaadók – újak is vannak, nevezetesen asztalos, bútor- és belsőtervező technikus, cipész, nyomdaipari technikus és kereskedelmi technikus szakok. Észrevehető, hogy a korábbi években valamelyest nagyobb volt a kínálat a ruhaipari vállalatok részéről, ebben az évben pedig a bútorgyártó cégek aktívabbak, és igényeltek különböző profilokra diákokat, de azt is megfigyeltük, hogy csökkent a kereslet a számítógépes vezérlési technikus (CNC-technikus) iránt. Ez hitelesen szemlélteti a duális oktatás egyik fontos aspektusát. A rendszer folyamatosan változik, hiszen a vállalatok, azaz a munkaadók igényei is folyamatosan változnak. A duális képzés a gazdaság igényeivel összhangban folyó oktatás.

Milyen lépések aktuálisak a folytatásban a következő tanév megkezdése előtt?

– A beérkezett szándéknyilatkozatok alapján a Szerbiai Gazdasági Kamara összeállította a munkaadóknak a duális képzés rendszerébe való bekapcsolódási tervét, és ezt – összhangban a duális oktatásról szóló törvénnyel – eljuttatta az oktatási, tudományügyi és technológiai-fejlesztési minisztériumnak. Ezután az SZGK és a minisztérium együtt hangolja össze a gazdaság igényeit és az oktatási rendszer lehetőségeit, majd ennek eredményeként hirdeti meg az oktatási minisztérium beiratkozási felhívását a 2021/22-es tanévre.

Németországot a duális képzés egyik pozitív példájaként szokás emlegetni. Mennyire sikerült megközelítenünk az ott alkalmazott modell minőségét?

– Szerbia nem hangolja össze saját duális oktatásának a modelljét más európai országokéval, ám figyelembe veszi mások tapasztalatait saját rendszerének a fejlesztésekor. A GIZ projektuma által a német partnerek az elsők között nyújtottak segítséget mind az iskoláknak, mind a vállalatoknak az együttműködés kialakításában. Ezt követően az osztrák partnerek is bekapcsolódtak a folyamatba, elsősorban az Osztrák Gazdasági Kamara, amely az SZGK kapacitását erősíti, hogy jobban segíthesse a rendszerbe bekapcsolódó vállalatokat. Svájctól szintén meghatározó támogatást kaptunk. Az említett három ország duális oktatási modelljét, illetve oktatásuk minőségét tűztük ki célul. Ezeknek az államoknak több évtizedre volt szükségük ahhoz, hogy kialakítsák saját rendszerüket. A legfontosabb, hogy mi is elindultunk a munkaalapú oktatás útján, amelyen tapasztalatokat szerzünk, de figyelembe vesszük mások tapasztalatait és jó példáját is. Ennek köszönhetően elkerülhetők a buktatók. A külföldi országok megoldásait a szerbiai társadalmi-gazdasági légkör, valamint a tervezett fejlesztések és növekedés tükrében elemezzük.

Milyen lépéseket, intézkedéseket tart elkerülhetetlennek annak érdekében, hogy a rendszer minél hatékonyabbá váljék?

– A gazdaság kezdeményezésére és az SZGK hathatós közbenjárásával Szerbia volt a térség első országa, amelyben 2017-ben meghozták a duális oktatásról szóló törvényt. Ezt, valamint a később meghozott vonatkozó jogszabályokat a 2019/20-as tanévtől alkalmazzák. Az említett törvény az Európai Tanács a munka általi tanulás tekintetében megfogalmazott mind a 14 ajánlásának eleget tesz. Habár valóban elégedettek lehetünk az elért eredményekkel, egyebek mellett azzal, hogy a duális képzés modelljét már nem az előítéletek, hanem a versenyképes gazdaság kontextusában értékeli a társadalom, továbbra is van tennivalónk. Például nagyon fontos lehetővé tenni, hogy minél több mikro- és kisvállalkozás kapcsolódjon be a rendszerbe. Ezért kezdtük el kidolgozni az edzés-szövetségek koncepcióját. Tekintettel a demográfiai változásokra, az SZGK észszerűnek tartja a 30-nál kisebb létszámú osztályok megnyitását, akár 10-15 diákkal, főleg akkor, ha olyan szakirányról van szó, amely iránt nagy a gazdaság igénye. A szakirányok digitalizációját is fontosnak tartjuk, ugyanúgy, mint a munkahelyi biztonság mind magasabb szintre emelését, szükség esetén a virtuális oktatás által. A fejlett országok tapasztalata azt mutatja, hogy a diákok minőségi oktatásához nem elegendő, ha csupán ők vesznek részt gyakorlati oktatásban, azaz csupán ők töltik el idejüknek egy részét egy adott vállalatban. Ahhoz, hogy a tanárok megfelelően felkészíthessék a diákokat a munkahelyen való későbbi, gyakorlati tudás megszerzésére, elkerülhetetlen, hogy ők maguk is megismerkedjenek a vállalatokban alkalmazott korszerű technikai-technológiai felszereléssel. Nem jó, ha a diák a tanáránál többet tud bizonyos termelési technológiákról. Éppen ezért a gazdasági társaságoknak időnként rövidebb képzést kellene lehetővé tenniük a tanároknak.

A duális oktatásnak a szerbiai jogrendbe való beemelését megelőzően és azt követően az elemzők és a szakértők aggodalmuknak adtak hangot a gazdasági kamara meghatározó szerepe miatt. Attól tartottak, hogy kizárólag a munkaadók érdekeit veszi figyelembe. Miként vélekedik ezekről az álláspontokról?

– A duális képzés nem létezhet a gazdaság nélkül, a gazdaság érdekeit pedig egyebek mellett a Szerbiai Gazdasági Kamara képviseli. A gazdasági kamara segítségére van a vállalkozóknak a duális oktatásból eredő feladok teljesítésében, megszervezi a gyakorlati oktatás teljesítésének ellenőrzését, valamint meghatározó szerepet tölt be a duális képzés oktatóinak kiképzésében. Hogy az SZGK jól végzi a munkáját, mi sem bizonyítja hitelesebben, mint az, hogy évről évre növekszik a rendszerbe bekapcsolódó vállalatok és diákok, valamint a felkínált oktatási profilok száma.

Kezdetben olyan értékelések is elhangzottak, hogy a duális oktatás célja az olcsó munkaerő biztosítása a munkaadóknak. Ön szerint sikerült-e megcáfolni az ezzel kapcsolatos érveket?

– A rendszerbe elsőként bekapcsolódó diákok javarészt termelési szakirányokon szereztek képesítést. Tapasztalataik pozitívak, elsősorban azért, mert az elméleti tudást nagyon gyorsan átültethették a gyakorlatba. Arról is megbizonyosodhattak, hogy a termelési szakoknak semmi közük a megterhelő fizikai munkához, éppen ellenkezőleg, felelősségteljes és nagy odafigyelést igénylő munkát végeznek korszerű gépek segítségével. A közvélemény továbbra sem kellőképpen informált azzal kapcsolatban, hogy milyen státuszbeli változások történtek az iparos-technikai szakmák tekintetében a munkaerőpiacon. Ezek a szakmák keresettek, és a szerbiai átlagbérhez képest jól fizetettek. Mindemellett a korszerű termelés a magas szintű gépesítésre támaszkodik, ebből kifolyólag a biztonsági feltételek is jobbak a korábbiakhoz képest. A rendszerbe korábban bekacsolódó diákok azt is pozitívumként emelik ki, hogy a duális képzésnek köszönhetően gyorsan szocializálódtak, azaz megismerkedtek a munkahelyi körülményekkel, elsajátították a munkaetikát, erősödött az önbizalmuk, megtanulták, hogy mi a csapatmunka, és felismerték, hogy érdektelenségük vagy oda nem figyelésük a munkaközösség többi tagjának a kárára lehet. Az oktatás befejeztét követően a fiatalok választhatnak: vagy azonnal munkába állnak, vagy folytatják tanulmányaikat, gyakran ugyanannak a vállalatnak a támogatásával.