2024. április 20., szombat
KALANDTÚRA

Petra – a nabateusok ősi sziklavárosa

Az ókori világ nyolcadik csodájaként emlegetik. Tudták, hogy létezik valahol a jordániai kősivatagban, de a beduin pásztorok nem árulták el pontos helyét a kalandoroknak és a kincsvadászoknak. Kétszáz éve véletlenül bukkantak rá. Kétezer év alatt mégis jó páran rátaláltak, mivel teljesen kifosztották az i. e. V. és i. sz. III. század között virágkorát élő kereskedőközpontot. De mindig feledésbe merült, pedig évszázadokon át fontos karavánutak keresztezték egymást a sziklába vájt városban. Talán pont a feledés miatt maradhatott meg máig olyannak, amilyenre a Biblia korában építették, illetve faragták.

Ammantól, a fővárostól jó háromórányira fekszik Wadi Musa, azaz Mózes völgye, és benne Petra, a nabateusok ősi romvárosa. Petra görögül szikla, a Bibliában Edóm vidékeként emlegetik, ami vöröset jelent. Ekkortájt a tágabb környék legfontosabb helye volt, ugyanis itt futott össze a Damaszkuszt Arábiával összekötő tömjénút, és a Perzsiát Egyiptommal összekötő kelet-nyugati karavánút. Petrát fénykorában 25–30 000-en lakták. A helyiek szóbeszéde szerint létezését a törzs titokban tartotta. Nem messze Petrától építettek egy ál-Petrát, ahol a vámot szedték. Így évszázadokon át illetéktelenek nem léptek a városba, senki sem rabolhatta ki, és pénz is volt bőven. Meg ami ettől is fontosabb: víz csörgedezett le a vörös homokkőből. A patakot még Mózes fakasztotta botjával a sziklából, amikor az Ígéret földje felé vezette népét. A sziklás hegységben nomád beduinok éltek az elmúlt évezredekben. Leszármazottaik ma bőven kiveszik részüket a helyi idegenforgalomból. Tíz-tíz percre egymástól karon ülő gyermekek követ árulnak, akik kicsit nagyobb mindenféle helyi kacatot próbálnak eladni az egyre nagyobb számban érkező turistáknak. Amit megkeresnek, abból szamarat vagy lovas szekeret vesznek majd, de amint összejön a rávaló, tevére cserélik a közlekedési eszközt – az jobban profitál Petrában. Egy fuvar 25 euró, de illik alkudni. Fejenként tízért már elindul a szekér, a tevegelés dupla annyi. A tevegeléses fotó sincs ingyen.


A sivatagi túra első másfél kilométere az al-Siq szurdokon kacskaringózik keresztül. A száz méter magas sziklahasadékban helyenként alig két méter széles a vájat, és rengeteg lovas kocsi száguld a gyönyörű kőformációk alatt. A szurdok végén magasodik Petra világhírű jelképe, a 40 méter magas Khazneh al-Faraun – a Fáraó kincstára. A sziklába vájt szentély eredetileg királyi sír volt. Az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag című mozifilm több jelenetét e homlokzat előtt forgatták, ez hozta meg a világhírnevet és az évi több tízezer turistát Petrának.

Ha valaki még ezután kételkedik a korabeli kézműves mesterek ügyességében, a kincstárat elhagyva rájön, hogy milyen fejlett civilizáció élt itt kétezer évvel ezelőtt. 800 történelmi emlékmű, 3000 férőhelyes színház, a Nagy templom, áldozati oltár, szentélyek, 34 királyi sír és 600 egyszerű kőbe vájt lakóház és sírhely, lépcsősorok és márványoszlopok, szökőkutak és csatornarendszerek a bizonyíték, hogy a nabateusok messze túlszárnyalták a kor ismert fizikai törvényeit, építészetét és kultúráját. Az alaptúra körülbelül hat kilométer és a terepviszonyok miatt bő öt óra a perzselő pusztában. Látnivaló van bőven, szinte minden kőhalom mesél valamiről. A beduin viseletbe öltözött szamár- és tevetulajdonosok visszaadják a karaváni idők hangulatát.

Petra főutcáján haladva az embernek az az érzése, hogy ma is él a város, csak a helyiek épp elmentek valahova. Egy félórás kitérővel fel lehet keresni a Királyi sírokat. Nehezebb terepen, 800 kőlépcső megmászása után közelíthető meg Petra második legfontosabb szentélye, az el-Deir kolostor. A falfestmények tanúsága szerint ez I. Obodas király temploma, később sírja volt. Az 50 méter magas, mezopotámiai stílusban vájt szentély a legjobb állapotban fennmaradt nabateus építmény. A templomtól egy rövid ösvény vezet egy sziklaoromra, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező völgyekre, sziklákra, hasadékokra és jellegzetes sivatagi szél formálta természeti csodákra.
Becslések szerint Petra területének eddig kevesebb mint felét tárták fel, illetve találták meg. Rengeteg építményt megsemmisített a szélerózió és a földrengések okozta csuszamlások. Még a helyi beduinok sem tudják pontosan mit is rejtenek még a sziklahasadékok. A feltárt sivatagi néhány kilométer viszont elég volt, hogy halhatatlanná tegye ezt a civilizációt és az UNESCO örök emléket állítson e szorgalmas törzsnek.