2021. július 29., csütörtök

A görögök elutasítják Erdoğan kétállami javaslatát

Ciprus megosztottságának megszüntetéséről szervezne tanácskozást márciusban António Guterres ENSZ-főtitkár. Az érintettek azonban olyan saját tervhez ragaszkodnak, amely elfogadhatatlan a másik számára.

Ciprus újraegyesítéséről már évek óta eredménytelenül tárgyalnak egymással a helyi görög és török közösség képviselői. A kudarc oka, hogy mindkét oldal mereven ragaszkodik saját, ellentétes álláspontjához, amihez külső támogatást is kapnak. A szigeten élő görögök Athéntól, a helyi törökök pedig Ankarától.

A megoldást tehát jelentősen befolyásolja (lényegében hátráltatja) Görögország és Törökország viszonya, ami – területi vitáik és Ciprus miatt – legalább 47 éve feszült, kiélezett, sőt időnként ellenséges, jóllehet egyazon katonai szövetség, a NATO-nak a tagjai. Fél évtized szünet után január 25-én ugyan ismét görög és török küldöttség tárgyalt egymással (Isztambulban) a vitás kérdések egy részének megoldásáról, ám figyelemre méltó eredményt nem értek el. Abban azért sikerült megegyezniük, hogy legkésőbb március elején Athénban ismét találkoznak.

Márciusra egy másik fontos tárgyalást is terveztek, amelyre Athén és Ankara megbízottait is várják. A találkozó fő témája ugyanis Ciprus egyesítése. Erről António Guterres ENSZ-főtitkár szervezne tanácskozást a szigeten élő, de egymástól elválasztott görög és török közösség képviselőinek, illetve más meghívottak jelenlétében. Harmadik félként az Egyesült Királyság (amely volt gyarmattartóként katonai támaszpontokat működtet a szigeten) szintén részt venne a rendezvényen.

Dominic Raab brit külügyminiszter február elején ezzel kapcsolatban már felkereste „görög” Ciprust (a Ciprusi Köztársaságot) és tárgyalt ottani hivatali kollégájával, Nikosz Hrisztodulidesszelel, aki jelezte: a rendezésnek összhangban kell állnia az ENSZ vonatkozó határozataival és az uniós joggal, hogy az újraegyesült sziget életképes EU-tagállam lehessen. (A Ciprusi Köztársaság ugyanis az EU része, a sziget – Törökország által 1974-ben megszállt – északkeleti felében élő török közösség és az általuk önhatalmúlag kikiáltott, ám csak Ankara által elismert bábállamuk nem tartozik a közösséghez.)

Nem egyértelmű, hogy sikerül-e újraindítani az ENSZ égisze alatt korábban elkezdett, majd megrekedt ciprusi béketárgyalásokat. A szigeten élő törökök ugyanis a helybeli görögöktől teljesen eltérő megoldást javasolnak.

Vélhetően Ankara utasítására. Törökország (és a ciprusi törökök) álláspontját Recep Tayyip Erdoğan államfő a héten megismételte. Eszerint a Ciprust érintő több évtizedes vitákat Görögországgal csak akkor lehet megoldani, ha a szigetet ténylegesen is két szuverén államra osztják és rájuk bízzák a rendezést.

Athén és a ciprusi görögök ezt elfogadhatatlannak tartják. Az ENSZ-nek is más az eredeti terve, hiszen azzal számol, hogy az egész szigeten egy föderatív rendszerű államot kell létrehozni. A világszervezet New York-i központjában mindenesetre abban bíznak, hogy sikerül megtartani találkozót, amelyre a két ciprusi közösség képviselői mellett meghívnák a görög, a török és a brit külügyminisztert is.