2024. március 29., péntek
SZABADKAI HISTÓRIÁK

Száz éve szűnt meg a Bácskai Hírlap

Száz évvel ezelőtt, 1921 februárjában szűnt meg a neves szabadkai napilap, a Bácskai Hírlap. Az újság közel huszonöt évig tájékoztatta a város polgárait Szabadka és a vármegye legfontosabb történéseiről. E kis tárca számos írása is éppen a Bácskai Hírlap régi lapszámainak tudósításai alapján született meg. Ezért most e sajtóorgánum történetét elevenítjük fel röviden, Kolozsi Tibor Szabadkai sajtó című kétkötetes monográfiája alapján.

A Bácskai Hírlap 1897. október 3-án jelent meg először, mint „társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi lap”, amely hetenként négyszer, minden hétfőn délben, szerdán, pénteken és vasárnap reggel jelent meg. Az első szám beköszöntője így írta le a lap legfőbb küldetését:

„Lapunk megjelenése egy eszme érdekében kifejtendő harcot jelent. Jelenti azt, hogy a »Bácskai Hírlap« megalapítói még nem mondottak le arról a meggyőződésükről, hogy Szabadkán, mint Bács-Bodrogh vármegyének természetes központjában egy úgy a város, mint a megye érdekeit felölelő lapot lehet és kell megteremteni, – hogy bármennyire ugy látszik mintha a közöny jégkérge venné körül az ez ügy iránti lelkesedést – a városnak mégis igazán müvelt olvasóközönsége ezt az eszmét nem hagyja elbukni. – hogy ez az olvasóközönség, a mely a lap vezetőinek működésével megelégedve lesz, ugy a városi közügy, mint az általános művelődési érdekek szempontjából, az arra méltó vállalatot támogatni fogja.

Ezt az eszmét jelenti a »Bácskai Hírlap« mai megjelenése.”

A lapot dr. Csillag Károly indította útjára, aki egyben a lap felelős szerkesztője is volt. A Bácskai Hírlap szerkesztősége és kiadóhivatala a Kossuth utcában [ma a Korzó] a Vojnich-palotában, az Arany Bárány szálloda mellett volt. A lapot a szintén a Vojnich-palotában található Krausz és Fischer könyvnyomdájában nyomták. Az 1897. december 17-ei szám már arról értesítette az olvasókat, hogy a Bácskai Hírlap politikai lappá vált. Ezzel a vármegye leggyakrabban megjelenő politikai újságjává lépett elő.

1901 decemberében dr. Csillag Károly a lap főszerkesztője lett, míg a felelős szerkesztői posztot Braun Henrik foglalta el. 1902. április 2-án bekövetkezett a legnagyobb változás a Bácskai Hírlap életében, ugyanis ettől a naptól kezdve politikai napilapként működött, hétfő kivételével mindennap megjelent az újság. 1904-ben dr. Csillag Károly neve lekerül a címlapról és csak Braun Henriké maradt rajta, mint felelős szerkesztőé. Egy rövid ideig – 1906-tól 1909-ig dr. Baloghy Ernő főszerkesztősége alatt – a Bácskai Hírlap mint „A Bács-Bodrogh vármegyei függetlenségi és 48-as párt közlönye” jelent meg. 1909. augusztus 7-én aztán ismét Braun Henrik került a szerkesztőség élére.

A Bácskai Hírlap Braun Henrik – írói nevén Quasimodo – szerkesztése alatt vált a kor legszínvonalasabb szabadkai újságjává, a közvéleményt befolyásoló komoly sajtóorgánummá. A Bácskai Hírlap szerkesztőségéből, Braun Henrik keze alatt, olyan kiválók írók és újságírók kerültek ki, mint például Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Gyóni Géza, Vukov Lukács, dr. Fenyves Ferenc. 1915-ben, amikor nőtt a háborús hírek iránti igény, a Bácskai Hírlap volt az első újság Szabadkán, amely naponta kétszer, reggeli és esti kiadásban is megjelent. 1917 novemberében a lap felelős szerkesztői posztját dr. Havas Emil vette át, Braun Henrik pedig a lap tulajdonosává lépett elő. Braun azonban nem lehetett sokáig a lap tulajdonosa, ugyanis 1918. október 18-án elragadta a spanyolnátha. Nem töltötte be az ötvenedik életévét, amikor elhunyt.

A Bácskai Hírlap sem élte túl sokkal tulajdonosát. A szerb csapatok bevonulása után szigorú cenzúrával kellett szembenéznie a lap munkatársainak. 1919 elején a lapot betiltották. 1919. augusztus 2-án Magyar Újság címen jelent meg 1920 januárjáig. Nem tudni, hogy újból betiltották-e, de a lap ismét több hónapig nem jelent meg. 1920. április elsején újra a régi címen jelent meg, de csak 1921 elejéig jelenhetett meg, mert ismét betiltották. A Szabadkai Városi Könyvtárban az 1921. február 11-ei szám az utolsó belőle.