2024. április 25., csütörtök

A bűnszervezet szálai az államvezetéshez vezetnek?

Ivica Dačić: A maffia beépült az állami szervekbe, az igazságszolgáltatásba és a médiába is

Az állam határozottan mutatja meg, hogyan tud ellenállni a bűnözés minden formájának, és szankcionálni azokat, akik állami tisztségükből működtek együtt a bűnözőkkel, segítettek vagy információkat szolgáltattak ki nekik – nyilatkozta Nebojša Stefanović védelmi miniszter a Nemzetbiztonsági Tanács mai ülése után. A tanács a szervezett bűnözés felszámolása mellett tárgyalt arról is, hogy a biztonsági erőknek milyen szükségleteik vannak a megkezdett akciók folytatásához, valamint Koszovó helyzetéről is szó esett. Az ülésen Aleksandar Vučić elnökölt.

Stefanović elmondta, Szerbia folytatja a szervezett bűnözés elleni küzdelmét. Hangsúlyozta, elemezték, milyen kapcsolatok lehetnek a szervezett bűnözők és az állami szervek képviselői között. Rámutatott, a megkezdett rendőri akciókkal nem hagynak alább, nemcsak a napokban feltárt bűnszervezet teljes felszámolásán dolgoznak, hanem újabb bűnszervezetek feltárására is számítani lehet.

A Nemzetbiztonsági Tanács hétfői ülése az államvezetés határozottságát hivatott bizonyítani (Fotó: Beta)

A Nemzetbiztonsági Tanács hétfői ülése az államvezetés határozottságát hivatott bizonyítani (Fotó: Beta)

Az elmúlt napokban a rendőrség, a biztonsági-információs ügynökség (BIA) és az ügyészség közös erővel azon munkálkodik, hogy alapos bizonyítékokat tudjanak felmutatni a letartoztatott Veljko Belivuk és bűntársai ellen. Az előállítottak, akiket kegyetlen gyilkossággal, kábítószer-előállítással és -kereskedelemmel, valamint fegyverek és robbanószerkezetek előállításával, zsarolással gyanúsítanak, 30 napos előzetesben vannak. Sajtóhírek szerint több ingatlanban, üzlethelyiségben, kávézóban tartott a rendőrség kutatást. Miloš Janković ügyvéd a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a nyomozás során feltárt adatokhoz senkinek nem lenne szabad hozzáférni, csak a nyomozószerveknek, mégis bizonyos médiumok hozzájutnak, így a kiszivárgott információkból látni, hogy a bűnszervezet kapcsolatban állt állami tisztviselőkkel és alkalmazottakkal is.

Azt, hogy Veljko Belivuk, alias Velja Nevolja bűnszervezete kapcsolatban lehetett a hatalom képviselőivel, Bogdan Pušić, a Bűnügyi Rendőrség Igazgatóságának vezetője is megerősítette. A Pink Televízión tett vendégszereplése során kiemelte, jelenleg a kapcsolatok feltárása folyik. Rámutatott, nem létezik olyan bűnszervezet, amelynek nincs semmi kapcsolata a hatalom képviselőivel, ettől ez a bűnszervezet sem mentes.

Elmondta, két év alatt 3 áldozatuk volt, illetve további 10 személy eltűnt, akik esetében is gyilkosságtól tartanak.

– Nincs bizonyítékunk arra, hogy meggyilkolták ezeket az embereket, de soha nem tudtunk a nyomukra bukkanni, ezért a legrosszabbtól tartunk – mondta Pušić. Hozzátette, egy nagyon jól szervezett bűnszervezetről van szó, amely nagyon igyekezett, hogy elfedje a nyomokat, és megszervezze a szökést. Mielőtt minden nyomot megsemmisíthettek volna, letartóztatták őket, és a nyomozással párhuzamosan a rendőrség az ingatlanok összeírását is végzi. Járműveiket lefoglalták, azokra ugyanis a bűncselekmény elvégzéséhez szükséges eszközként tekintenek.

Miután felmerült annak lehetősége, hogy az államfő veszélybe kerülhet, a Stefan Nemanja-szobor avatóján Belgrádban megerősítették a biztonsági intézkedéseket. Mintegy 850 speciális rendőr vigyázott Vučićra.

A MAFFIA ÉS AZ ÁLLAM

Ivica Dačić, a köztársasági képviselőház elnöke is megszólalt az ügy kapcsán. A Happy Tv hétfői műsárban elmondta, a bűnszervezetek felszámolása egyike annak a hat elvárásnak, amit a kormány kitűzött maga elé. Ezt a törekvésüket Aleksandar Vučić már korábban bejelentette.

Ő Belivuk esetében a maffia szót használta, hiszen mint mondta, a feltárt bűnszervezet élt minden maffia-tevékenységgel: a gyilkosságoktól, az állami szervekbe való beépülésig. Rámutatott, teljesen logikus, hogy a bűnözők kapcsolatot tartottak fenn bizonyos szervezetekkel Szerbia területén, hiszen bizonyos feladatok elvégzéséhez a rendőrség, az ügyészség és a média segítségére volt szükségük, nem pedig a Nemzeti Könyvtárra.

Kiemelte, nem csak fizikai erőszakról beszélhetünk Belivuk Janjičarjai esetében, hanem pénzügyi bűncselekmény gyanúja is fennáll. A nyomozás során megtalált orvlövész puska pedig nem a puskagyűjtemény bővítését szolgálja, hanem célzottan kívánták használni, szavai szerint azok ellen, akik a bűnszervezetek ellen dolgoznak. Ő az államfőt féltette, de mint mondta, szerencsére jelen van a politikai bátorság és akarat a bűnszervezet felszámolására.

Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Pártja elnökhelyettese pártközleményben reagált Dačić szavaira. Kiemelte, a parlamenti elnök nyilvánosan bevallotta, hogy Szerbiában működött olyan maffiaszervezet, amely közel állt a hatalomhoz, illetve az állami szervekre, igazságszolgáltatásra és a médiára támaszkodott. Szavai szerint Dačić megerősítette, hogy az államvezetés nélkül nem is létezhetett volna ilyen szervezet.

Arra szólította fel az államvezetést, köteles nyilvánosságra hozni, kik támogatták Belivuk bűnszervezetének működését, illetve arra is választ vár, miért kellett csaknem egy évtizedet várni arra, hogy letartóztassák őket.

VÁDALKURA SZÁMÍTHATUNK?!

A Tanjug információi szerint Belivuk társai közül néhányan enyhébb eljárásért cserében együttműködésüket ajánlották fel a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészségnek – hozta hírül a B92 portál.

Egyelőre nem tudni, hány személlyel kötnek vádalkut, ám Nenad Stefanović, a Bírák és Ügyészek Egyesületének elnöke a hírügynökségnek adott nyilatkozatában rámutatott, arra számít, hogy olyanokkal is egyezkedik majd az ügyészség, akiket súlyos bűncselekményekkel gyanúsítanak. Kiemelte, az ügyészt két fontos elv vezérli, egyrészt az együttműködő gyanúsított-tanú nem lehet a bűnszervezet vezetője, másrészt szem előtt kell tartani a tanúvallomás jelentőségét is. Elmondta, az együttműködő gyanúsítottnak a lehető legrészletesebben, egyedülállóan le kell írnia az elkövetett bűncselekményt. Ennek fejében egy részletekbe menően dokumentált megállapodást kap, amelyben megszabják a kiróható büntetés mértékét, a vád ejtését, vagy éppen azt foglalják bele, hogy tanúvédelembe veszik az illetőt. Ahhoz viszont, hogy valaki együttműködő gyanúsított-tanú legyen, be kell ismernie bűntetteit.

Szerbiában az első együttműködő gyanúsított-tanú Ljubiša Buha Čume volt, a zimonyi klán ellen folytatott eljárásban. Hasonló státusban volt, ugyanebben az eljárásban Miladin Suvajdžić és Dejan Milenković Bagzi, akik Buhával ellentétben tanúvédelmi programba kerültek.

Ki tudja, ha Vučić nem?
Kérdések sorozatával fordult Janko Veselinović, az ellenzéki Fordulat Mozgalom elnöke Aleksandar Vučić államfőhöz a nemzetbiztonsági testület ülése kapcsán: hogyan történhetett meg az, hogy nem volt tisztában vele, hogy különféle „Belivukok markában volt Belgrád és Szerbia", amikor ő maga irányítja az összes biztonsági szolgálatot.
„Hogy lehet az, hogy nem tudtad, Belgrádban lefejeznek és megcsonkítanak embereket, elküldik a testrészeket az ellenséges bűnszövetkezeteknek, de ismersz minden egyes tweetet, amelyben csak megemlíti valaki a nevedet. Miért nem tudtad, mit tesznek ezek a »szurkolók«, miközben az összes szurkolócsoportot éppen ezek a szolgálatok tartják az ellenőrzésük alatt, beleértve a Zvezda, a Partizan és a falusi ligák csapatainak szurkolóit is. Hogy nem tudtad, kik a »jófiúk«, amikor az elnöki beiktatáson dolgoztak a biztonságod szavatolásán, és a hozzád közel álló emberekkel barátkoztak?" Valamennyi kérdést Vučićhoz intézte Veselinović nyílt levelében.
Az ellenzéki politikus számára az sem világos, miért nem ismeri Dijana Hrkalović szerepét az egész történetben az államfő, amikor – elmondása szerint – ez a személy felelős azoknak a verőlegényeknek és dzsipjeiknek az elhelyezéséért, akik a szavazóhelyek közelében ijesztgették a választások során a polgárokat. Azt sem tudja, miért nem világos az elnök számára az, hogy az ellenzéknek semmi köze nincs a bűnbandákhoz. Veselinović szerint ezt is tudhatná, hiszen a szolgálatok a nap huszonnégy órájában követik az ellenzékieket. Végezetül feltette azt a kérdést, hogy ennek a bírósági pernek is annyiban merül-e majd ki a lényege, mint a Miroslav Mišković ellen indítottnak, vagyis ismét csupán egyszerű választások előtti pontszerzésről van szó?
v-ár