2024. április 25., csütörtök

A Zentai Gazdakörben marad az eddigi irányelv

Kobrehel Ervin elnökkel beszélgettünk

A múlt héten Kobrehel Ervint hivatalosan is megválasztották a Zentai Gazdakör elnöki tisztségére. Az évi közgyűlésükről akkor már beszámoltunk, most pedig az irodájukban is felkerestük az új elnököt, hogy kicsit részletesebben is meséljen nekünk a gazdakört és az agrárszférát érintő fontosabb kérdésekről.

– Ami nagyszerű a Zentai Gazdakörben, hogy az elnökség, amely az utóbbi években összeállt, állandó jellegű, azok kerültek be, akik tettre készek, hajlandóak folyamatosan dolgozni, megfelelőek a tapasztalataik, így kialakult egy évek óta tartó, jól működő mechanizmus. Ami állandó problémát jelent, és amivel jelenleg is szembesülünk, hogy hiányoznak a fiatal gazdák, illetve nagyon kevesen vannak. Ez egész Vajdaságra jellemző, sőt Európa-szintű jelenségnek is tekinthetjük. A legutóbbi statisztikai adatok azt mutatják, hogy nálunk a szférában működők 42 százaléka 65 évnél idősebb. Ennek orvoslására törekszünk, szeretnénk minél több fiatal gazdálkodót bevonni, hogy biztosítsuk a megélhetést számukra, és csábítóbbá tegyük az itt maradásukat. Mert enélkül nem tud fennmaradni a mezőgazdaság. Ennek érdekében megpróbálunk összekötő szerepet játszani közöttük és a tartomány között, hiszen ott is jelen vannak itteni illetőségű személyek, akik ezt a témát képviselni tudják, és kiharcolhatják a gazdatársadalom előnyösebb pozícióját. Ugyanúgy szakmai szinten is próbálunk segíteni az utánpótlásnak, ezt a célt szolgálják az előadás-sorozataink is, jelenleg persze online módon, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének segítségével. Amellett, hogy a gazdák itt szakmai tudást szerezhetnek, az előadásoknak az az előnyük is megvan, hogy közben a helyi gazdálkodók között jelentős információáramlás is zajlik – mondta Kobrehel Ervin, majd hozzátette:

– Persze nem csak rajtunk múlik, hogy a fiatalok számára csábítóvá tehessük ezt az ágazatot, hiszen mindezt a jelenlegi gazdasági helyzet és persze a változékony időjárás is jelentős mértékben befolyásolja. Mert korántsem biztos, hogy az egész évben befektetett munka és pénz megfelelő mértékben fog hasznot hozni. Nagy kihívás számunkra, hogy a termelők alkupozícióját javítsuk az átvevőkkel szemben. Mert odáig eljutottunk, hogy a tudás, a technológia már adott, hogy kiválóan, talán az uniós szintet is meghaladóan tudunk termelni, viszont a terményárakkal van a legnagyobb gond, kiszolgáltatottnak érezhetjük magunkat, amikor egész évi munkánk gyümölcsét szinte önköltségi áron kell átadnunk, ráadásul a kifizetések is rengeteget késnek. A hasznot leginkább az átvevők fölözik le. Ennek megváltoztatása érdekében szeretnénk hatni a törvényhozásra.

A mezőgazdaság helyzetéről Kobrehel kifejtette még, hogy a jelenlegi körülmények között szinte ez volt nálunk az egyetlen szféra, amely pozitív haszonnal tudta zárni a tavalyi évet, mivel kevésbé volt gátolva a rendelkezések által. Persze ennek eléréséhez komoly erőbefektetésre volt szükség. A gazdakör is közbenjárt a helyi önkormányzattal karöltve a tartományi kormánynál, hogy a kijárási tilalom ellenére a gazdák szabadon végezhessék a munkájukat.

A további céljaikról még elárulta, alapvetően megmarad az eddigi irányelv, azzal, hogy szeretnék őket tovább gazdagítani, fejleszteni. A termelés mellett a hagyományőrzésre is szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen ez is fontos része a gazdatársadalomnak. Az új székházuk erre a célra is kitűnően megfelel. Emellett továbbra is szervezni fognak a közösség érdekeit szolgáló munkaakciókat is. Legyen szó a mezőgazdasági területek rendezéséről vagy akár a város belterületén adandó munkálatokról. Ezekben a helyi önkormányzat eddig is segítette őket anyagilag, s bízik benne, hogy ez a továbbiakban is ugyanilyen jól fog működni. Hiszen az mindannyiunkon múlik, mennyire tudunk a magunk számára minél élhetőbb várost biztosítani.